Gyengénlátók számára optimalizált változat   Gyengénlátók számára optimalizált változat       Liget.org RSS Feed
 
Liget - irodalom és ökológia

Európában a művészet, amióta a kézművességtől elszakadt, sohasem volt az élet alapja, csak valami többlet, mint a tejhab a kávén… A művészet azt mutatta meg, mi a legigazabb, amit a nyugati ember képes magából előbányászni, még ha a végeredmény nem is volt mindig kellemes. De mit ér mindez, ha ezt a legjobbat a legrosszabb tengere veszi körül, az aljasság és nívótlanság óceánja.

Nacsinák Gergely András: Az árulók

Tovább a cikkekhez »
 
 
 
kiemelt kép
 
kiemelt kép
 
kiemelt kép
 
kiemelt kép
 

Handi Péter: Monet nem akarja az operációt


Művészet és tudomány szembenállásáról lenne szó? Hogy a hályogtól megszabadított szem ismét „valóságosnak” láthatja a világot – de az nem az ő „valósága”? Neki ugyanis épp a szürkehályog mutatta meg a fények természetét – mondhatni, az nyitotta fel a szemét. Az orvos feladata azonban, hogy helyreállítson, hogy paciense olyannak láthassa a környezetét, amilyennek mások is tapasztalják.

Az antik demokráciának a modernnel szembeni alapvető különbsége, hogy az antik gondolkodás kiindulópontja nem az egyén volt; a modern individuumot az antikvitás nem ismerte. Az egyes ember – függetlenül attól, hogy tirannikus, arisztokratikus vagy éppen demokratikus politikai berendezkedésben élt – másodlagos volt a politikai közösséghez, az egészhez képest. Amikor Arisztotelész az embert politizáló lényként, zoón politikónként definiálta, nem arra gondolt, hogy erre a minőségre születése révén tesz szert, ahogyan a modern individuumhoz pusztán születése okán tapadnak bizonyos jogok. Zoón politikónná közösségi kapcsolatai tették az egyént.

Nincs semmi, amire a jelen sodrását elcserélném. Az első biztos levegővételt a pánikroham görcsei után, az álmatlanság sötétjéből ébredő hajnali órák világoskékjét, az észrevétlenül beszüremkedő pillanatokat, amikor érezhetően minden magához tér végeláthatatlan illúziókból, s ez a minden továbbhalad egy tisztuló kép felé, a relikviákat maga mögött hagyva – mert nem is tehet másképp.

Több mint tíz éve, hogy Áprily elhagyta Kolozsvárt, tanulóéveinek szeretett városát. Nagyenyeden megbecsült állásra, családra, otthonra talál, s a környék szépségét versekbe foglalva csodálja. Kolozsvári hangulatképében mégis az örök magányra ítélt Ahasvér – a bolygó zsidó – fájdalmával, kitaszítottságával azonosul, s pillanatfelvételekből, benyomásokból összeálló érzései túlmutatnak a vers idején és terén. Kísértetként pásztázza egyszervolt aranykori otthonát, mint akit örökre száműztek. Az utcakőtől a háztetőkig minden ismerős még, és idegen már; a hétköznapi este szépségét, meghittségét glóriába vonja a veszteségtudat.

 
 
Játék

NYERJEN LIGET-KÖNYVET!

 

A helyes választ beküldők között hetente egy nyereményt sorsolunk ki. Legutóbbi játékunk nyertese Bernhardt-Zseli Krisztina pécsi olvasónk.

 

Nyeremény: Kállay Géza | MELYIK ERASMUS KÁVÉHÁZBAN című kötete. Beküldési határidő | szeptember 19.

 

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

 

Technikai problémák miatt oldalunkon átmenetileg nem működik a megfejtés beküldése. Kérjük, neve és postacíme megadásával küldje a megfejtést e-mailben ide:

 

jatek[kukac]liget.org

NÉV / POSTACÍM / MEGFEJTÉS

E heti kérdés:
Melyik operettről van szó Kállay Géza szeptemberi esszéjében?
Helyes válasz*:
Név*:
Telefonszám:
E-mail cím:
Postacím*:
      A *-gal jelölt mezők kötelezőek.
 
     Milyen nap van ma? [hétfő, kedd, stb.]
   [Ellenőrző kérdés a kéretlen levelek kiszűrésére.]
 
     
 
Liget.org