Liget - irodalom és ökológia
 
 
 
2004 / 10   //    «    10    » 
Czilczer Olga
Fa és tűz
vers 
betűméret: nagyobb - kisebb  |  nyomtatási nézet
 
 


Valahányszor megmozdul egy ág

a többi sem marad rezzenetlen

összerakható a kép nagy útra

készülõben egy számmal nagyobb

cipõt húztak a lábamra a nõk

meg összekapkodtak ezt-azt

kissé tán fejetlen

nem épp a legpraktikusabb dolgokat

s persze alig valamit akit bujtattak

szárról föld alatt a friss hajtás

a csöpögõ vízcsap is otthon maradt

esernyõt vigyenek-e majd eláll

ha esik nem esik

nem volt idõ s különben is

szárnyastól gyökerestõl ajtót a kilinccsel

csak nem vihették magukkal a fát

A szél akkor is fújdogált kicsit

mint most tán a tüzet tán az ágakat

életben tartandó

mind jelen vannak egyenként

jönnek az aljon át

puzzle ág jövök én is

a törzsúton

helyemre találnom

a túl nagy lábbeli szorít

a nyárelõ termést mit ígér

egy pernyeszirmot visszafúj

s lebben utána a többi a szél

kedvez nekik

 
Kommentek (0)
Szóljon hozzá!

  Név* (kötelező)

  E-mail* (kötelező, de nem jelenik meg)

  Website (nem kötelező)

Tartalom* (kötelező)


A *-gal jelölt mezők és a tartalom rész kötelezőek.

Milyen nap van ma?*
(Ellenőrző kérdés a kéretlen levelek kiszűrésére.)



 
 
Liget.org   »   Folyóirat   »   2004 / 10   »   Fa és tűz