Liget - irodalom és ökológia

A Liget új, online kiadása a ligetmuhely.com oldalon érhető el.

 

A liget.org 2015 január-tól csak archívumként működik,

minden friss tartalom az új oldalon érhető el.

 

A folyóiratszámok letölthetőek az alábbi címen:

http://ligetmuhely.com/category/liget/mufaj/folyoirat

Tovább a cikkekhez »
 
 
 
2004 / 6   //    «    21    » 
R. Várkonyi Ágnes
A gondolatbátorságról
(részlet)
betűméret: nagyobb - kisebb  |  nyomtatási nézet
 
 


1959-ben, kandidátusi disszertációm opponenseinek szánt válaszomhoz pozitivista teoretikusok műveit kerestem. Sejtettem, hogy a romantikus irány nem volt egyeduralkodó a magyar történetírásban - létezett a pozitivizmus is, s nemcsak a német irány átvételével, adathegyek elvtelen gyűjtögetése szintjén, ahogy az addigi szakirodalom állította, hanem a korabeli egyetemes történetszemlélet színvonalán -, de nem tudtam bizonyítani. Ekkor került elém John Stuart Mill könyve, A szabadságról. Fordította Kállay Béni. Pest, 1867. Íme a pozitivisták legizgalmasabb teoretikusának akkor már világhírű műve, az On Liberty Kállay Béni fordításban és Előszó című esszéjével. Az esszé addig ismeretlen világra nyitott ablakot, és a vizsgálatok hosszú útját indította el.

     1867-ben Kállay Béni 26 éves, diplomáciai, politikusi és történetírói pályája küszöbén áll. Esszéje az On Liberty élén programnak is beillik. Tömör összefoglalás a pozitivista történetszemléletről. Új szókincs, tágas szellemi horizont, s tárgyszerű áttekintés Európáról és benne Magyarország múltjáról, lehetséges jövőjéről, hol egyetértve, hol vitázva az angol pozitivizmus nagy tekintélyével. A pozitivizmus mint gondolkodási irányzat és tudományos rendszer akkor már nagy múlttal rendelkezett, hiszen az 1830-as években bontakozott ki August Comte alapvetéséből meg Henry Thomas Buckle, William Draper és Henry Lecky munkái nyomán; gyorsan áthatotta a társadalomtudományok szakágazatait, irányzatai is kialakultak. Alapelve, hogy a társadalomtudományokat a természettudományok mintájára az egzakt tudományok közé kell emelni. A történettudomány a jövő szempontjából központi jelentőségű, mert a múlt minden fejleménye, a társadalom élete törvényszerű tényezők függvénye. A fejlődés útja nem a csatatereken dől el - a tudomány, a földművelés, az ipar és a kereskedelem viszi előbbre a világot, s az országok életét mindenekelőtt a tágasan értelmezett művelődés határozza meg. A társadalom története a múlt szociológiája. A történetírónak egységben kell átfognia a história tágas horizontját. Az így értelmezett múlt megismerhető, a módszerek arzenálja áll rendelkezésünkre: az összehasonlító és rekonstrukciós módszer, az elfogulatlan vizsgálat, a segédtudományok sora, legújabban a statisztikával és a korszerű szövegkritikai eljárásokkal együtt. Buckle és Draper a természeti környezet meghatározó erejét hangsúlyozva társadalomtörténeti vizsgálataival nyitott új fejezetet. Mindez a század végére Herbert Spencer munkáiban és főleg az angol, francia, olasz történetírói iskolákban teljesedik ki. John Stuart Mill műve, az On Liberty 1859-ben jelent meg. Azonnal nagy feltűnést keltett, éles vitákat váltott ki. Csak Henry Thomas Buckle dicsérte. A pozitivizmuson belül új problematikát vázolt, új irányzatot kezdeményezett.

     Magyarországon a pozitivizmust jól ismerték. Elveit Szalay László, Ipolyi Arnold, Salamon Ferenc, Ráth Károly, Rómer Flóris, Nagy Iván, Révész Imre, Hunfalvy Pál és mások követték, s mielőtt a Századok 1871. 1873. évfolyamaiban Pauler Gyula elméleti tanulmányai megjelentek, a magyar történelemre alkalmazva is megfogalmazták követelményeit. A múlt nem puszta dekorációja a jelennek, ahogy a posztromantika jegyében vélték, hanem vizsgálandó terület. Koruk megoldatlan kérdéseire keresnek választ ezek a történetírók, és meggyőződésük, hogy ehhez fel kell tárniuk Magyarország addig ismeretlen történetét. Az 1850-1860-as évek heves történettudományi vitáit a romantikus és a pozitivista felfogás jegyében vívták, több teoretikus munkáját le is fordították, vagy részleteket közöltek írásaikból, Mill műveiből azonban 1867-ig semmit. Ekkor két műve is megjelent magyar fordításban. Kállay Béni a legjelentősebbet adta közre. Vajon miért éppen az On Liberty-t?

     John Stuart Mill a pozitivizmus comte-i felfogását bíráló irányzathoz tartozott, Buckle és Draper elveivel értett egyet; nagy hangsúlyt helyezett a gazdaságra, és a fejlődés motorját a szabad egyéniségek kezdeményező erejében látta. Már 1857-ben közzétett tanulmányában kifejtette, hogy a vasút meg fogja változtatni a természeti környezetet, átalakítja az emberek tájélményét, időérzékét, társas kapcsolatait. Leginkább azonban a szabadság képzete foglalkoztatta, pontosabban: a szabadság és a hatalom viszonya, az a határ, ameddig az állam és a társadalom jogosan elmehet az egyénnel szemben.

     Millt Magyarország megkülönböztetetten érdekelte, többször írt az ország történelméről, elismeréssel méltatta 1848 vívmányait, különösen a jobbágyfelszabadítást. Érdeklődését neves magyar barátok és tanítványok tartották ébren. Pulszky Ferenccel szoros kapcsolatban állt, feleségeik is barátnők lettek. Eddigi ismereteink alapján azonban nem tudhatjuk pontosan, hogy bárki is javasolta volna az ifjú Kállay Béninek az On Liberty lefordítását.

     A szabadságharc idején gyerek volt, ifjúkora az abszolutizmus éveire esett. Valószínűleg intellektuális igényessége és pályaválasztása keltette fel érdeklődését az On Liberty iránt. Az Előszóban írja: "erős meggyőződésem, ... hogy a szabadság érzete az emberi természet kiegészítő része, s épp oly szükséges az emberiség jólétére, mint a lég az élet fenntartására. Éppen ezért meggyőződésem az is, hogy ez az érzet sohasem hiányzik, hanem gyakran sajátos körülmények befolyása következtében nem nyilvánulhat meg, vagy öntudatlanságban tesped, s mert így van, szükségesnek tartom a szabadságról minél többet és minél gyakrabban szólani."1 Különlegesen érdekelték a nyelvek. Vámbéry Ármin tanította törökül, megtanult szerbül és oroszul, jól tudott angolul. Éppen a nyelvek jelentőségére hivatkozva vitázik majd Mill egyik pesszimista nézetével.

     Az On Liberty lapjain Mill három nagy témakört ölel fel - ezek a gondolat és a vitatkozás szabadsága; az egyéniség szabad kifejlődésének feltételei mint az általános jólét meghatározói; s végül az egyén felett gyakorolt társadalmi hatalom korlátai. Felfogásában a szabadság fogalma tágas, felöleli a gondolkozás, a vélemény-nyilvánítás, a szokások, viselkedések, nézetek, álláspontok széles köreit. Az államnak nincs joga beavatkozni a szokásokba, a magánéletbe, főként a tudományba. Külön fejezetet szentel a gondolat-szabadságnak. Megállapítja: Az egyéni szabadság egyik leghatalmasabb, mondhatnám alaptétele a gondolat és a vitatkozási szabadság. Tűrni és tiszteletben kell tartani egymás nézeteit. A tekintély bálványozása romlásba viszi a társadalmat is. Szerinte Newton elméletének igazságáról sem lennénk meggyőződve, ha nem lehetne szabad bírálat alá venni. A tekintélyelv szellemi rabszolgaság, eltorzítja a személyiséget, a cselekvőkészségét megköti, és rontja a közgondolkozást. Az egyéni szabadság határa: nem szabad másoknak ártalmára lenni.

 
Kommentek (0)
Szóljon hozzá!

  Név* (kötelező)

  E-mail* (kötelező, de nem jelenik meg)

  Website (nem kötelező)

Tartalom* (kötelező)


A *-gal jelölt mezők és a tartalom rész kötelezőek.

Milyen nap van ma?*
(Ellenőrző kérdés a kéretlen levelek kiszűrésére.)



 
 
Liget.org   »   Folyóirat   »   2004 / 6   »   A gondolatbátorságról
 
replica watches
replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches
replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags
70-640 70-640 642-832 1Z0-051 220-701 642-813 70-411 642-447 300-209 300-207 070-294 itexam911