Liget - irodalom és ökológia

A Liget új, online kiadása a ligetmuhely.com oldalon érhető el.

 

A liget.org 2015 január-tól csak archívumként működik,

minden friss tartalom az új oldalon érhető el.

 

A folyóiratszámok letölthetőek az alábbi címen:

http://ligetmuhely.com/category/liget/mufaj/folyoirat

Tovább a cikkekhez »
 
 
 
2009 / 5   //    «    10    » 
BETŰK A JUPITEREN - ökokritikai rovat
Mucsi Melinda Ágnes
Frances Yates fordítás
esszé
betűméret: nagyobb - kisebb  |  nyomtatási nézet
 
 


Frances Yates a reneszánsz kori történelem és kultúra egyik legismertebb kutatója volt. Számos kitűnő könyve közül most a magyar nyelven még nem olvasható A rózsakeresztes felvilágosodás című kötetéből idézünk egy részt, amelyben a bohémiai Frigyes királyi udvarának rövid felvirágzásához, majd teljes szétrombolásához vezető eseményekről ír. A bohémiai udvar Frigyes és felesége, az angol Erzsébet néhány hónapos uralma alatt számos jelentős gondolkodónak és alkotónak nyújtott menedéket, és az Európán átívelő kulturális összefogást sürgette. A 17. századi szellemi műhely és a gondolkodók többsége a hatalmi harcok áldozata lett.

 

 

A bohémiai tragédia

 

1577-ben a fiatal angol költőt és diplomatát, Philip Sidneyt elküldték II. Rudolf udvarába, hogy tolmácsolja I. Erzsébet királynő részvétét az új császárnak apja, II. Miksa halála miatt. Útja során Sidney meglátogatta a német protestáns hercegeket, elsősorban Pfalz kálvinista választófejedelmeit, hogy kiderítse, mit gondolnak egy európai Protestáns Liga létrehozásáról. Nagybátyja, Leicester grófjának nézeteire alapozva Sidney addigra kialakította saját politikai és vallási álláspontját. Hitt a Spanyolországgal szembeni protestáns aktivizmusban, mely jóval merészebb volt, mint I. Erzsébet királynő óvatos egyensúlyozása. Baráti lélekre talált Heidelbergben, az akkori választófejedelem testvérének, János Kázmérnak a személyében. Sidney tájékoztatta Walsinghamet, az Erzsébet kori angol titkosszolgálat fejét, hogy a német fejedelemségek protestáns hercegei általánosságban véve langyosan nyilatkoztak a Protestáns Liga lehetőségéről, csupán a pfalzi Kázmér és Vilmos, a hesseni tartománygróf mutatott lelkesedést.

Korai halála után Philip Sidney a protestáns lovagiasság beau idealjaként vált legendássá. Hozzá kapcsolódnak az újjáélesztett lovagi erények romantikus kellékei, és a körülrajongott I. Erzsébet királynő fantasztikus kultusza. A pfalzi Kázmérhoz fűződő meghitt barátsága kapcsolta össze a heidelbergi udvart és az angol Sidney-hagyományt, és megkönnyítette, hogy a fiatal választófejedelem az angol–német protestáns lovagiasság kiemelkedő alakjává váljon. Pfalz „aktivista” hagyománya folytatódott, amikor a francia IV. Henriknek segítséget ajánlottak, hogy megtámadhassa a német fejedelemségeket. Kázmér már korábban is pártolta Navarrai Henriket hugenotta vezérként vívott küzdelmeiben. A tervek azonban 1610-ben, amikor egy merénylő végzett Henrikkel, meghiúsultak.

Fontos személyiség volt anhalti Krisztián is, a pfalzi diplomáciát irányító lángész, a heidelbergi udvar főtanácsadója, aki lelkesen vett részt IV. Henrik nagyszabású terveiben. Állítólag arra készültek, hogy véget vetnek a Habsburg uralomnak Európában. Amikor Henrik halálával a terv kútba esett, a pfalzi diplomácia, amelyet nagyrészt még ekkor is Anhalt mozgatott, más eszközökhöz nyúlt, hogy elérje céljait.

Ekkor szemelték ki a fiatal választófejedelmet, V. Frigyest a Habsburg- erők elleni protestáns ellenállás megüresedett vezetői posztjára. Számos jel bizonyította alkalmasságát. Örökölte a birodalom világi választóinak vezetői rangját és a protestáns aktivizmus hagyományát, így a Katolikus Hercegek Ligájának ellensúlyozására létrehozott Német Protestáns Hercegek Uniójának természetes vezetője és feje lehetett. Erős kapcsolatot ápolt a francia protestánsokkal nagybátyja, Bouillon hercege révén, aki a hugenották vezetője volt. Hollandiához, Európa protestáns védőbástyájához szoros rokoni szálak fűzték. Végül – és ez volt a hab a tortán: az angol király lányát vette feleségül, ezzel biztosítva – ahogy azt támogatói is hitték –, hogy számíthatnak I. Jakab segítségére lánya és veje vállalkozásában. Úgy tűnt, ideális szövetségesek hálózata áll a fiatal választófejedelem mögött, és így arra rendelte a sors, hogy az elkövetkezendő kritikus években az egyik legfontosabb szerepet játssza Európa sorsának alakításában.

Azokban az években a német–római császár személye döntő fontosságú volt, és sok múlt azon is, hogy a Habsburgok meg tudják-e tartani a császári hivatal feletti ellenőrzésüket. A háborúk (a 16. századi vallásháborúk és a harmincéves háború) közötti feszült európai légkörben II. Rudolf császár 1612-es halála kritikus pillanatot jelzett. Noha a Habsburg-ház tagja volt, Rudolf elzárkózott unokaöccsétől, a spanyol II. Fülöptől, és homályos tudományokba temetkezett. A császári udvart Bécsből Prágába helyezte át, amely az alkímia, asztrológia és egyéb mágikus ismeretek központjává vált. Rudolf riadtan húzódott vissza a problémáktól, amelyeket rettegett unokaöccsének fanatikus vallási türelmetlensége keltett. Elbújt nagyszerű prágai palotája könyvtárában és a „csodás szobákban”, amelyek lenyűgöző, mágikus-mechanikus szerkentyűket rejtettek. Prága lett az ezoterikus és természettudományos ismeretek iránt érdeklődők Mekkája. A tudósok Európa minden tájáról özönlöttek: ide jött John Dee, Edward Kelly, Giordano Bruno és Johannes Kepler. Akármilyen különös híre volt Prágának Rudolf idejében, vallási szempontból mégis többnyire toleráns városnak számított. A zsidók zavartalanul űzhették kabala tanulmányaikat (Rudolf kedvenc vallási tanácsadója, Pistorius is a kabala tanok követője volt), a huszita egyház működését pedig hivatalos Királyi Levél biztosította. A Husz János által alapított bohémiai egyház volt Európa első megreformált egyháza. Rudolf vallási türelme nemcsak a huszitákra, de az ún. Bohémiai Testvériségre, a huszita tanokhoz kötődő misztikus közösségre is kiterjedt.

Prága Rudolf uralkodása alatt reneszánsz város volt, a Kelet-Európában továbbfejlődőtt reneszánsz hatásokkal: titokzatosan izgalmas ötletek olvasztótégelye, tele új lehetőségekkel. De meddig tarthatott ez a viszonylagos védettség a reakció erőivel szemben Rudolf halála után? A probléma megoldását egy ideig halogatta, hogy Rudolf testvérét, Mátyást választották német–római császárrá és cseh királlyá. Mátyás öreg volt, meglehetősen jelentéktelen, és hamarosan meghalt. A reakció erői gyülekezni kezdtek; csupán pár év volt hátra a vallási háborúk fegyverszünetéből. A legvalószínűbb jelöltnek a császári és a cseh trónra a fanatikus katolikus Habsburg főherceg, a stájerországi Ferdinánd látszott, aki jezsuiták közt nevelkedett és feltett szándéka volt az eretnekség kiirtása.

1617-ben stájerországi Ferdinánd lett Bohémia királya. Neveltetéséhez és természetéhez híven Ferdinánd azonnal véget vetett Rudolf vallási türelmének a Királyi Levél visszavonásával, és a huszita egyház elnyomásával. Egyesek szerint a harmincéves háború a bohémiai vallási türelmetlenséggel kezdődött. A bohémiai szabadelvű katolikusok egy csoportja próbálta feltartóztatni a katasztrofális folyamatot, de Ferdinánd és jezsuita tanácsadói megállíthatatlanok voltak. A huszita egyház és papság elleni támadások folytatódtak. Erőszakos ellenállás formálódott, és egy viharos gyűlésen Prágában két katolikus vezetőt kihajítottak az ablakon. Az eset prágai defenesztráció (ablakból kihajítás) néven vált ismertté, és újabb lépést jelentett a harmincéves háborúhoz vezető események sorában. Bohémia immár nyíltan lázadt Habsburg uralkodója ellen. A lázadók szerint az ország koronáját választás útján lehetett volna elnyerni, melyet a megválasztott személynek ajánlanak fel, és nem öröklődhet a Habsburg-házban, ahogy Ferdinánd és támogatói állították.

1619. augusztus 26-án úgy döntöttek, felajánlják országuk koronáját a pfalzi választófejedelemnek, Frigyesnek. A lehetőség egy ideje már a levegőben volt; azt mondják, már az esküvőjekor szó esett róla. Anhalt lelkesen kampányolt Frigyes ügyében Bohémiában, és a Habsburg-ellenes erők egyik központi alakja lett.

A császári alkotmány sajátságos és bonyolult szabályzata szerint Bohémia királya egy szavazattal rendelkezett a császárválasztáson. Mivel Frigyes már választófejedelem volt, ha ő Bohémia uralkodója, két szavazata van a választáson, így többségbe kerülnek a Habsburg-ellenes erők, és megnyílik az út a Habsburg-uralom megtöréséhez.

Frigyes döntése, hogy elfogadja-e a felkínált koronát, egyszerre jelentett gyakorlati és vallási dilemmát. Gyakorlatit, mert elfogadása veszélyes volt, felért a Habsburg-erők elleni hadüzenettel. Ugyanakkor rendkívül erős szövetségesekre számíthatott: a francia és német protestánsokra, a hollandokra és Anglia királyára. Vallási dilemmája is hasonló súlyú volt: ha elutasítja az utat, amelyet Isten jelölt ki számára, hitét tagadja meg. Alapos okkal feltételezhetjük, hogy ez utóbbi jelentette a legkomolyabb érvet Frigyes számára.

1619. szeptember 28-án Frigyes üzent a lázadóknak, hogy elfogadja a koronát.

De a bohémiai kaland nagyobb vállalkozásai addigra zűrzavarba süllyedtek. Ferdinándot egy frankfurti gyűlésen augusztusban császárrá koronázták. Bohémia koronája így már nem jelentett egyenes utat a birodalomhoz, amely Ferdinánd révén a Habsburgokat illette. Frigyes kényelmetlen helyzetbe került: a lázadók támogatásával félre kellett tennie a császárral szembeni feudális kötelezettségeit. Úgy döntött, inkább a vallás érdekében cselekszik, de számos kortársa tettét jogilag elhibázottnak ítélte.

Szeptember 27-én Frigyes, Erzsébet és legidősebb fiuk, Henrik herceg útnak indult Heidelbergből Prágába. A felső Pfalz-vidéken keresztül utaztak az országhatárhoz, ahol bohémiai nemesek delegációja várt rájuk, majd továbbhaladtak új királyságukon keresztül a csodálatos fővárosba. A prágai katedrálisban tartott koronázási szertartást a huszita papság vezényelte. Ez volt a huszita egyház utolsó nagyszabású nyilvános szertartása közelgő teljes elnyomása előtt.

 
Kommentek (0)
Szóljon hozzá!

  Név* (kötelező)

  E-mail* (kötelező, de nem jelenik meg)

  Website (nem kötelező)

Tartalom* (kötelező)


A *-gal jelölt mezők és a tartalom rész kötelezőek.

Milyen nap van ma?*
(Ellenőrző kérdés a kéretlen levelek kiszűrésére.)



 
 
Liget.org   »   Folyóirat   »   2009 / 5   »   Frances Yates fordítás
 
replica watches
replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches
replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags
70-640 70-640 642-832 1Z0-051 220-701 642-813 70-411 642-447 300-209 300-207 070-294 itexam911