Liget - irodalom és ökológia

A Liget új, online kiadása a ligetmuhely.com oldalon érhető el.

 

A liget.org 2015 január-tól csak archívumként működik,

minden friss tartalom az új oldalon érhető el.

 

A folyóiratszámok letölthetőek az alábbi címen:

http://ligetmuhely.com/category/liget/mufaj/folyoirat

Tovább a cikkekhez »
 
 
 
2009 / 8   //    «    16    » 
KELL EGY JÓ SZÓ - egy Nemes Nagy Ágnes-idézethez
Farkas Attila Márton
Leszünk-e gólyafészek – magyarságtudat
jegyzet
betűméret: nagyobb - kisebb  |  nyomtatási nézet
 
 


Az arab, török és egyes észak-afrikai területeken valamikor az a hiedelem járta, hogy a gólyák azon muszlimok lelkei, akik életükben nem tudták teljesíteni a hívő egyik fő kötelességét: a Mekkába zarándoklást, így ezt az utat haláluk után madárként kell megtenniük. Ezért a gólya elpusztítását szinte az emberöléssel azonos súlyú bűnnek tekintették, s amikor a törökök elfoglalták a görög és a balkáni területeket, törvényben rendelték el a gólyafészkek védelmét. Ami viszont egy ízben szegény gólyákra ütött vissza: 1821-ben, a győztes görög szabadságharcot követően a felkelők sok gólyafészket elpusztítottak, mert azokban a hódítók egyik szimbólumát látták.

Nálunk a gólya ugyancsak „lélekmadár”, a nemzeti lélek, avagy néplélek megtestesítője, legalábbis a romantika óta. A puszta, a csikós, vagy a gémeskút mellett a gólyafészek is az Alföld, és rajta keresztül a magyar táj, a magyar kultúra szimbóluma, említésekor nemegyszer népies rímek és nóták dallamai társulnak hozzá. Ez a szellem köszön vissza az alábbi versikében is, amit érdekes módon nem valami újnacionalista népnemzeti honlapon, hanem az egyik hazai muszlim oldalon találtam. A felvezetés szerint a költemény szerzőjét egy Jákob testvérnek nevezett hívő beírása ihlette a nótaszerzésre.

 

Kerek erdő rejtekén az ibolya

arany kalász közepén a magocska

felhők felett szelek szárnyán a gólya

Teremtőnket dicsőítik csuhajla!

 

Nem ez az egyetlen eset, amikor az egyébként mélységesen antinacionalista és globalista világvallás honi hívei a magyarságtudatra bazíroznak.

A magyariszlam.hu oldal eleve a magyar történelemmel kezdi. A Magyar iszlám története című írás iskolapéldája lehetne annak az ismert jelenségnek, amikor egy új közösség próbálja a maga narratíváját idomítani annak a közegnek a hagyományához, amelyben gyökeret próbál ereszteni, s ezáltal magát elfogadtatni, legitimáltatni.

Eszerint a magyar iszlám gyökerei Levédiáig nyúlnak, amely a Kazár Birodalom része volt. Mint írják, „Kazáriában a kereskedők és a kazár előkelők egy jelentős része muszlim volt, nem beszélve a Kagán katonáinak nagy részéről, akik közül sokan Hvárezm-ből jöttek.” (A valóságban a kazárok a zsidó vallást vették föl, hogy ideológiailag is elkülönítsék magukat Bizánctól és az említett Hvárezmtől, ami persze nem jelenti, hogy ne éltek volna muszlimok is ezen a területen.) Az eleinkhez csatlakozó három kabar törzs, mely néptömeg a honfoglalók 20–30 százalékát tette ki, szintén muszlim volt. Így értelemszerűen muszlim származású lehetett a kabar Aba Sámuel, harmadik királyunk is. (Ironikus, hogy korábbi feltételezések szerint ő is inkább zsidó hitű lehetett, a kazár elit judaizálása miatt, maga a Sámuel név is erre utalhat, mert eléggé kilóg a sorból a korai Árpád-kori arisztokrácia névadásait tekintve.) Ráadásul a kabarokhoz még egyéb muszlim népelemek is csatlakoztak, ezért úgy tűnik, mintha a honfoglalók Allah hadseregeként érkeztek volna a Kárpátok közé.

Ezután részletes fölsorolás következik a különféle magyarságba olvadt keleti – és következésképp muszlim – elemekről. A kálizokkal már a honfoglalás előtt kapcsolatba került a magyarság, emléküket számos helynév őrzi, sőt Könyves Kálmán 1111. évi oklevele szerint a királyi vámszedők innen verbuválódtak. Muszlim betelepülők az alánok és az úzok, s minthogy a magyarok az előbbieket varsányoknak nevezték, „feltételezhető, hogy a ma Varsány névre hallgató települések vagy személynevek gyökerei az iszlám hitet valló alánokhoz kapcsolódik.” A szintén muszlim volgai bolgárok Taksony fejedelem uralkodása alatt költöztek be Billa és Bucsu nevű vezérükkel, és a Billa név nyilván a Bilal muszlim név eltorzított változata. „Taksony 962-ben követet küldött Itáliába, aki volgai bolgár muszlim volt, Salek néven említik, valószínűsíthető, hogy a Saleh név torzított változatáról van szó.” Az itt letelepedett besenyők java része sem volt táltoshitű, hanem „egynemzedékes muszlim”. Sok szó esik még magukról a kazárokról is, akik túlélték az államukat megszüntető katonai katasztrófát, és „közel száz évig még a térség pusztai népeinek sorsát irányították. Mindez idők alatt az iszlám-vallás szívósan gyökeret vert a térségben”. A kunok iszlámra térésére ugyan nincs adat, „de kétségtelen, hogy voltak közöttük szép számmal”, a nálunk letelepedett tatárok viszont egyértelműen muszlimok voltak. Kirajzolódik tehát egy majdhogynem félig-muszlim Árpád-kori Magyarország, ami sajnálatos módon letűnt, mert az igazhitűeket asszimilálták. És természetesen a Juliánus által felfedezett, őshazában rekedt magyaroknak is „több információjuk lehetett az iszlám hitről, békében éltek a muszlimokkal, s bizonyára az őshazai magyarok egy része is iszlamizálódott”. A török hódoltság magas kultúráját, viszonylagos szabadságát, és nem utolsósorban vallási toleranciáját pedig ezek után talán fölösleges részletezni.

A módszer itt ugyanaz, mint minden behatolni és meggyökeresedni akaró eszme vagy kultúra esetében: kimutatni a legtöbb hasonló vagy akár azonos elemet, lehetőleg már a legrégebbi időkből, meglelni a közös pontokat, minél többet, ha másképp nem, következtetés és társítások alapján. És mivel a magyar őstörténet igencsak emlék- és forráshiányos, mivel nemzeti eposzunk és mitológiánk még nyomaiban sem maradt fönn, mivel a Kárpát-medencében élőkre nagyon sok kultúra hatott, s mert nálunk kevertebb népet egész Európában alig lehet találni, valóban lehetnénk bárkik, akár muszlimok is. Ugyanakkor el kell ismerni, hogy ez a fajta történet(át)írás fényévekre van a szélsőjobb megszokott zavaros áltudományos halandzsáitól. Szó nincs sumer-magyar rokonságról, szíriuszi magyar génekről, párthus-szittya Jézusról és hasonlókról. A hazai muszlimok a maguk magyar történetét hiteles történeti forrásokra alapozzák, az idézetek korrektek, és inkább csak a sajátos interpretáció, illetve a tényekhez társított spekulációk teszik az egészet azzá, ami.

És mintha erre a törekvésre máris meglenne a fogadóhajlam. A Magyar Fórum 2008. február 21-i száma érdekes okfejtést közöl Rowan Williams, Canterbury érseke elhíresült nyilatkozata kapcsán. Az érsek szerint a sariát, az iszlám jogot is figyelembe kell venni, sőt annak egyes elemeit be lehetne emelni a világi törvénykezésbe, így integrálandó az angliai muszlim közösség. Nos, a Magyar Fórum cikkírója számára ugyan szimpatikus a nyugati szélsőjobb hozzáállása, „amelyik megállítaná a bevándorlást, sőt, sokakat ki is telepítene, továbbá ösztönözné az európai őslakosság gyermekvállalási kedvét”, de sajnos „a radikális jobboldali program immár megvalósíthatatlan. A vonat elment, a csatlakozást lekéstük.” Minthogy előreláthatóan a muszlimok többségbe kerülnek Európában, ami liberalizmusával tette tönkre magát – mit tehet akkor egy nemzeti radikális? A kisebbik rosszat: az iszlámot választja. „Voltak, akik arra a meglepő tényre hívták fel a figyelmet, hogy a saria törvények jó része teljességgel összhangban van az eredeti (tehát még liberalizmustól mentes) keresztény tanításokkal. Az iszlám sokkal közelebb áll a kereszténységhez, mint napjaink globális fogyasztói társadalma. Nem mondom, ha a keresztény Európát kellene megvédeni a hódító iszlám előretörése ellen, mint egykor az arab, illetve a török hódítás idején... akkor volna értelme a muszlim vallás elleni fellépésnek. Csakhogy Európa és a Nyugat régen elvesztette keresztény identitását. Sőt, egyre gyakrabban hallani olyan véleményeket, amelyek szerint az iszlám hit Jézus tanításaiból többet és hitelesebben képvisel, mint számos elgyávult, tehetetlen, „liberalizált” és a Mammon bűvöletébe esett keresztény felekezet. Végtére is Mohamed azt hirdette, ő csupán beteljesíti az előtte járó próféták – Ábrahám, Mózes, Jézus Krisztus – tanításait. Ha ez valóban így lenne, akkor kevésbé kellene félnünk a sariától”. – vonja le a konklúziót az erősen nemzeti érzelmű publicista.

A cikkben majd minden benne van, amit tudni illik a honi szélsőjobb világképéről. A magyar bőrfejűek a ’80-as években még arab diákokat vertek, mára tüntetően palesztin kendővel masíroznak. A zsidógyűlölet és vele a liberalizmus utálata idővel győzelmet aratott a nyugatias rasszizmus fölött. Persze egyes szélsőjobbos fórumokon meg-megjelennek írások, amelyek kötelezően elismétlik a nyugati elvbarátok véleményét Európa iszlamizálódásáról, és ennek ürügyén a bevándorlókról, alapvetően mégis az arab- illetve muszlimbarátság jellemzi a hazai „nemzeti radikálisokat”, hiszen ők kvázi szövetségesek a cionista Amerika, a dekadens, zsidók irányította nyugati világ elleni harcban. Ráadásul, ha tényleg bekövetkezik Európa, illetve a nyugati világ iszlamizálódása, mi lehetnénk az első európai muszlim állam, megválva az 500 éves „Nyugat védőpajzsa” titulustól, ami sok hasznot nem hozott, sőt, a jutalom egy trianoni béke volt attól az Európától, amelyért annyi magyar vitéz ontotta vérét. S persze türk rokonaink vérét.

A gólya tehát nagyszerű szimbóluma lehetne a halódó magyar lélek és korunk egyetlen világmegváltó nagy narratívája: az iszlám találkozásának, és a nemzeti eszme ezáltali megújulásának. Végül is lehet, hogy a gólyák tiszteletét is a törökök hozták be az országba. Így viszont a „gólya-gólya gilice” kezdetű népszerű gyerekdallal valami nem stimmel. Hogyan vághatta meg egy török gyerek a gólya lábát? Az eredeti nyilván úgy hangzott, hogy „Gólya, gólya gilice, mitől véres a lábad? Zsidó gyerek megvágta, magyar gyerek gyógyítja.” Persze síppal, dobbal, nádi hegedűvel – hogy azért az ősi táltoshit emléke is fennmaradjon.

 
Kommentek (1)
Szóljon hozzá!

  Név* (kötelező)

  E-mail* (kötelező, de nem jelenik meg)

  Website (nem kötelező)

Tartalom* (kötelező)


A *-gal jelölt mezők és a tartalom rész kötelezőek.

Milyen nap van ma?*
(Ellenőrző kérdés a kéretlen levelek kiszűrésére.)



 
1. Horváth Ildikó mondta: 2009. november 16., 23:22
Kedves Farkas Attila Márton!

Megkaphatnám e-mail címét?

Üdvözlettel...
 
Liget.org   »   Folyóirat   »   2009 / 8   »   Leszünk-e gólyafészek – magyarságtudat
 
replica watches
replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches
replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags
70-640 70-640 642-832 1Z0-051 220-701 642-813 70-411 642-447 300-209 300-207 070-294 itexam911