Liget - irodalom és ökológia

A Liget új, online kiadása a ligetmuhely.com oldalon érhető el.

 

A liget.org 2015 január-tól csak archívumként működik,

minden friss tartalom az új oldalon érhető el.

 

A folyóiratszámok letölthetőek az alábbi címen:

http://ligetmuhely.com/category/liget/mufaj/folyoirat

Tovább a cikkekhez »
 
 
 
2010 / 2   //    «    11    » 
Gárdos Bálint
A leglegebb – Hazlitt Lear király-esszéjéhez
esszé(részlet)
betűméret: nagyobb - kisebb  |  nyomtatási nézet
 
 


A Lear királyról a tizenkilencedik század elején csakis szuperlatívuszokban beszéltek. „Ilyen jelenetet sem azelőtt, sem azóta nem írtak soha” – jelentette ki Coleridge Lear harmadik felvonás negyedik színében olvasható pokoljárásáról. „Ha csakis látványnak vesszük, félelmetesebb, mint amit Dante inspirációjára Michelangelo festhetett volna” – tette hozzá. Keats szerint „a művészet nagysága intenzitásából fakad, hatására minden elillan, ami kellemetlen, mert közelébe visz a Szépnek és az Igaznak. Vizsgáljátok meg a Lear királyt – tanácsolja testvéreinek –, s látni fogjátok, ezt példázza az egész.” Shelley is hasonlóan nagyra tartotta a tragédiát: „a Lear király, amennyiben ilyesfajta méricskélésnek egyáltalán alávethető, az egész világ drámaművészetében a legtökéletesebb darabnak tekinthető.” A romantikus gondolkodás a darabban legalapvetőbb és legösszetettebb kérdéseit hallotta visszhangozni – fájdalmasan, de menthetetlenül –, s így könnyen megértjük Hazlitt titkos vágyát: „bárcsak egyetlen szó nélkül átugorhatnánk ezen a darabon”. Szorítkozzunk tehát a hazlitti megközelítés néhány jellegzetességének kiemelésére.
Hazlitt – mint kortársai általában – Shakespeare drámáit elsősorban pszichológiai szempontból olvasta. Már Shakespeare-ről szóló könyve címében (Shakespeare drámai jellemei) is nyilvánvalóvá teszi, hogy elsősorban a jellem (ahogy ő mondja: a karakter) érdekli. E megközelítés szélsőséges példája Charles Lamb Hazlitt által idézett Lear-értelmezése. Lamb arra épít, hogy a darab szövegének olvasásakor belépünk az agg király elméjébe: úgy azonosulunk vele, ahogy ő azonosul őrületében a „vén” mennyekkel.
De mit kezd a karakter-pszichológiára összpontosító olvasó a drámai konfliktusokkal? Lehetünk-e egyszerre a szereplő lelkében és azon kívül is, hogy a lélek tanulmányozása közben a mű egészének struktúrájáról is gondolkodjunk? Nem szakítjuk-e el teljes egészében a műveket a mindennapi valóságtól, ha pusztán az egyes figurák elméjében mozgunk, elfeledkezve a külvilágról?
Ezek kétségkívül nem elhanyagolható kérdések, különösen egy huszonegyedik századi olvasó számára. Hazlitt Shakespeare-t próteuszi, azaz bármivé és bárkivé átalakulni képes zseninek mutatja be; erre a leírásra alapozta Keats is a maga költő-ideálját. Shakespeare Hazlitt szemében „önmagában semmi sem volt; mégis azonos volt mindenki mással, s mindazzal, amivé válhatnak. Nem elég, hogy minden képesség és érzés csírája megvolt benne, de intuitíve, azok minden változását megelőlegezve, követni tudta őket bárhova.” Szerinte a szimpátia képességén keresztül, a lélek minden zegzugába behatolva teremti meg Shakespeare drámai figuráit. Képzeletét nem korlátozza illem, erkölcs, sem egyéb normák. „Zsenije egyként ragyogott a gonoszakra és a jókra, a bölcsekre és az ostobákra, a királyra és a koldusra.” De tud-e Shakespeare határtalan jellem-teremtő zsenije drámai egészet formálni? Ha különleges képessége abban áll, hogy bármilyen figurát létrehoz, kérdés: létezik-e olyan középpont, amely egybetartja a határtalan sokféleséget?
Hazlitt néhány írásában a szerző pszichológiájára koncentrálva keresi a választ. Egy 1824–1825 telén keletkezett esszéjében például azon töpreng, hogy Shakespeare alkotói módszere mennyiben lép túl az egyes szereplők megformálásán. Hol tűzhöz hasonlítja a drámaíró géniuszát, amely mindent felizzít maga körül, hol kiáradó folyamhoz, amely megtermékenyíti a partja mentén húzódó földeket.5 Iszonyatos energiájú origó (közép- és kezdőpont) kisugárzása tartja egyben a műveket. A szerző maga sehol nem jelenik meg, de a drámai konfliktusok, indulatok, a nyelvezet intenzitása mindenütt az alkotó kezéről árulkodik.
A válasz azonban az olvasó nézőpontjából is megfogalmazható: nemcsak az egyes szereplők, de a befogadó pszichológiája is elemzés tárgya lehet. A Lear-esszé jó példája Hazlitt strukturális kérdések iránti érdeklődésének: hogy miképpen tükrözi és ellenpontozza Gloster története Learét, milyen logika szerint viszonyul egymáshoz a Bolond, Edgar és Lear őrülete, hogyan fonódnak össze a cselekmény szálai – ezek ugyanolyan fontos kérdések számára, mint a főszereplő lelkiállapotának alakulása. Vagyis a pszichológiai megközelítés kiterjed a formai elemzésre is. Az olvasó lelki folyamatait a darab mint megkomponált egész formálja, s ez lehetővé, sőt, szükségessé teszi, hogy a lélektani alapokon álló értelmező átfogó strukturális kérdéseket is tekintetbe vegyen.
Hazlitt rá nem mindig jellemző rendszerességgel halad végig a dráma cselekményén, s így annál feltűnőbb, hogy a darab akkoriban (s talán azóta is) legtöbbet elemzett részlete, a vihar-jelenet mellett szinte szó nélkül, sőt, bizonyos mértékű idegenkedéssel siet el. A legnagyobbnak tartott szerző legjobbnak vélt műve legfenségesebb, legmetafizikusabb jelenetéhez, amelyben Lear a mennyekkel perlekedik, és az égiekkel azonosul, mintha egyedül a hallgatást tartotta volna méltónak. Lear tragédiája így (metafizikájától megfosztva) egy apa tragédiája, akit megbántottak a lányai. S ez elég is. Mert az igazán fontos kérdések Hazlitt szerint ember és ember drámai viszonyában dőlnek el.

 
Kommentek (1)
Szóljon hozzá!

  Név* (kötelező)

  E-mail* (kötelező, de nem jelenik meg)

  Website (nem kötelező)

Tartalom* (kötelező)


A *-gal jelölt mezők és a tartalom rész kötelezőek.

Milyen nap van ma?*
(Ellenőrző kérdés a kéretlen levelek kiszűrésére.)



 
1. Dr. Győri János mondta: 2013. január 10., 0:26
Holnap tanítom...
 
Liget.org   »   Folyóirat   »   2010 / 2   »   A leglegebb – Hazlitt Lear király-esszéjéhez
 
replica watches
replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches
replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags
70-640 70-640 642-832 1Z0-051 220-701 642-813 70-411 642-447 300-209 300-207 070-294 itexam911