Liget - irodalom és ökológia

A Liget új, online kiadása a ligetmuhely.com oldalon érhető el.

 

A liget.org 2015 január-tól csak archívumként működik,

minden friss tartalom az új oldalon érhető el.

 

A folyóiratszámok letölthetőek az alábbi címen:

http://ligetmuhely.com/category/liget/mufaj/folyoirat

Tovább a cikkekhez »
 
 
 
2008 / 3   //    «    7    » 
GYÖNYÖRŰKET ÍRNI
Ács József
Az összefüggéstelenség kora
vers 
betűméret: nagyobb - kisebb  |  nyomtatási nézet
 
 


 

Horgas Bélának

 

megkaptam buzdító soraidat

hogy írnék episztolát

szépet gyönyörűt

az csakugyan pompás lenne

gondoltam irigyen

micsoda leveleket írtak

az emberek pár száz éve

és nem csupán az irodalmárok

mikor hetekbe telt hogy

megfordult a posta

az érzések micsoda gazdagsága

mekkora igényesség

mennyi 

a tévékorszakban elképzelhetetlen

önismeret

mert ugyan

miféle levél kerülhetne ki

egy olyan ember tolla alól

aki percenként harminc csatornát 

pörget végig

kész világokat

miközben úgy érzi

ő maga félkész

fakó homályos

gyönge fekete-fehér

kísérleti adás

ez már az internetkorszak

bárki mondhat bármit bárkinek

bárki mondhat bármit bárminek

így aztán

abban sem reménykedhetünk hogy

őszinteségünk megütközést kelt

mint a nyolcvanas években

a modor evezőjébe kapaszkodva persze

átcsónakáztathatjuk magunkat

egy lakatlan szigetre

szemünket szerényen lesütve mondjuk

stílusgyakorlat

Hules Béla írta a költészetről

ő sem levélben hanem versben

hogy olyan ringlispíl

amit ha elég sokáig hajtasz

kicsit felülhetsz rá

 

*

 

görnyedhetünk-e levél fölé

ha kísértetjárás ideje van éppen

még megtréfál minket és belefirkál

magunk is csodálkozva nézünk

nem ezt akartuk

ezek közhelyek

és furcsálkodva állapítjuk meg

hogy holtaknak könnyebb levelet írni

elevenebb a kapcsolat velük

pedig nagyon lassan válaszolnak

vagy tán épp azért

vádaskodásunk visszahull magunkra

mert a holtak némán tűrik

nem szakíthatjuk fel a sebeiket

és nem kell előttük

megszégyenülnünk sem

annak írunk akit belőlük csináltunk

idealizáció stilizáció

saját magunkkal beszélgetünk

az élők szépek de szúrnak mint a rózsa

visszatart a gyávaság

hogy kiadjuk magunkat

nem értik meg hanem

ellenünk fordítják amit kimondunk

nem formálhatjuk magunkhoz őket

inkább minket forgatnak ki ők

mint könnyű paravánokat

illusztrációk leszünk a képeskönyvükben

s találgathatjuk melyik tükör hamis

 

*

 

lassan húsz éve hogy

a metróbejárat felé igyekezve

egyetemi csoporttársam odalépett hozzám

s megsúgta bizalmasan

egy másik társunk

miért is ellenszenves neki

rábuggyan a hasa

nadrágja övére

ez undorító mondta zavartan

nevetve-bosszankodva

én ettől kész vagyok

a másik baráti körben megtudtam

hogy a harmadik csoportban

annyira nagyképűek mind

szóba se állnak senkivel

velem azonban szóba álltak

megtudtam hogy emezek

güriző halottfehér kis stréberek

és így tovább ameddig a szem ellát

üres halmazok a Trefort-kertben

no persze

mindenkit megérteni

levelet írni

mindenkinek és senkinek

a 2x2 józansága int

 

*

 

elhűlve nézem

a csodálatos kenyérpusztítást

ezzel telt majd két évtized

hét kosár kenyérből

lesz egyetlen cipó

ezer ember adja össze

a dúsgazdag kenyérgyárosnak

anélkül hogy fogalma lenne róla

azt sem mondhatnánk

hogy elveszik tőlük

mert sosem lett

sosem volt övék

megérkeztek a bombázórajok

nem fenn az égen lenn a földön

köztünk robbannak fel a mondatok

minden szó repeszdarab

ki tudja kit sebez meg

minden szó páncél

melyben elfonnyad a test

megkékül és elüszkösül

szerencsém hogy tudom mint ti

mit jelent az

két életet összenyitni

tányér meleg leves

a jégkorszak ellen

 

*

 

mert semmi kétség

végig kell néznünk ahogy

szétesik mi megrepedt

résekbe fagyott víz feszíti szét

hiába fogja össze

sok kegyes hazugság pántja

no meg sok kegyetlené

számítgatni ha a fal kidől

majd hogyan robajlik az ár

önbecsapás haszontalanság

szánalmas fontoskodás

éppoly szánalmas mint

cinikusan vihorásznunk

mert arra húz épp a kordivat

mert meghalni korai

jól járni késő

ez a 2x2

idős zeneszerző feje ing a képen

hátrahagyott írásait olvassák

ha gyökérre hull a fejsze

a lombhullás végleges

a tél pedig 

egyszer s mindenkorra szól

persze

hamis hangon beszél

a sztárszínész

hangalámondás ötezer

senki sem gondolja komolyan

sms egy varjúnak

ugyan már

mint bontatlan házilekvár

magukba száradnak

megráncosodnak a mondatok

itt az összefüggéstelenség kora

kik saját maguk szerint

a legszilárdabb omolhatatlan

talapzaton álltak

már ők is úszó szigetként távolodnak

csípőre tett kézzel

riadtan állnak lenn a partszegélyen

mit ints

mit mondj

mit mondhatsz nekik

 

 
Kommentek (0)
Szóljon hozzá!

  Név* (kötelező)

  E-mail* (kötelező, de nem jelenik meg)

  Website (nem kötelező)

Tartalom* (kötelező)


A *-gal jelölt mezők és a tartalom rész kötelezőek.

Milyen nap van ma?*
(Ellenőrző kérdés a kéretlen levelek kiszűrésére.)



 
 
Liget.org   »   Folyóirat   »   2008 / 3   »   Az összefüggéstelenség kora
 
replica watches
replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches
replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags
70-640 70-640 642-832 1Z0-051 220-701 642-813 70-411 642-447 300-209 300-207 070-294 itexam911