Liget - irodalom és ökológia

A Liget új, online kiadása a ligetmuhely.com oldalon érhető el.

 

A liget.org 2015 január-tól csak archívumként működik,

minden friss tartalom az új oldalon érhető el.

 

A folyóiratszámok letölthetőek az alábbi címen:

http://ligetmuhely.com/category/liget/mufaj/folyoirat

Tovább a cikkekhez »
 
 
 
2010 / 12   //    «    6    » 
TÉNYFÉKEZŐ - halál az utcán
Garaczi László
Mély roppanás
próza
betűméret: nagyobb - kisebb  |  nyomtatási nézet
 
 


Mándy Ivánnak, szeretettel



Mi lett az álomból?
Mély roppanás.
Te is ott álltál a többiek között.
Nem is onnan fentről, inkább mintha valahonnan az utca mélyéből.
Menjenek innen, emberek, nincs semmi néznivaló.
A Modiano cigaretta reklámja.
Rövid, kötött, szövött.
Mi lett az álomból?
Rövid, kötött, szövött.
Erre vártál?
Elkomorodott.
Összehúzta magát.
Csavargó, züllött csavargó.
Bejárja a várost.
Csak tudnám, hová megy?
Vécsey utca, a Parlament árnyéka a novemberi ködben.
Gyalog jöttem Zebegényből, nem ettem semmit, mire ideértem, a kaput bezárták, hiába csöngettem.
Leültem ide, elaludtam, kihűlt a szívem.
Menjenek innen, emberek, nincs semmi néznivaló.
Mi lett az álomból?
Láttam ezt az embert, ült a padon, köszönt, szép jó estét, ha szükség lenne a vallomásomra, itt lakom a Skultéty nagyságánál.
Ne állja el az utat, kisasszony, majd értesítjük.
Kilóg a keze a papír alól, az ujjai begörbülnek, mintha egy verébfiókát tartana vagy vizet merne egy patakból.
Mély roppanás.
Menjenek innen, emberek, nincs semmi néznivaló.
Kapitány úr, kérem, a Pesti Hírektől vagyok, lefotózhatom?
Szőrtelen mellkas, a hasa horpadt, a szemérme lilás, mint az aszalt szilva, kopott rézgyűrű a bal hüvelykujján.
Vissza a járdára, fiatalember.
Biztos úr, én csak.
Öcsi, kérsz egy pofont, vagy van már nálad?
Kérem, én csak a testvéremhez akarok odamenni.
Emberek, nincs itt semmi néznivaló.
Hogy kerül egy félmeztelen férfi november éjszaka egy lipótvárosi pénzváltó elé?
Nem volt meztelen, levetkőztették, hogy ne menjen kárba.
Aranyrudat találtak a zsebében.
Nagyon vicces.
Huncut legyen a nevem, ha hazudok.
Ismerem, ez egy illegális kommunista, fedőneve Lábas.
Mi híreket közlünk, a tényeket meghagyjuk magának.
Vegye le a papírt.
Mély roppanás.
Férfi, huszonöt-harminc éves, haja barna, fogazata ép.
Személyazonosságot igazoló papír nincs nála.
Éhen halt, megfagyott, majd az orvos kideríti.
Megfagynak, a városvezetés meg ölbe tett kézzel ül.
Nincs itt hideg, uraim, most olvastam, hogy Szibériában fagyottan árulják a tejet, úgy viszik haza, nyeles tej.
Mély roppanás.
Tud valamit az áldozatról?
Akkor se mondanám el, ha maga lenne az Ödön von Horváth.
Megölték, kinyírta a maffia.
Maga a legtehetségtelenebb bűnügyi riporter az északi féltekén.
Kekeckedik, velem kekeckedik?
Mély roppanás.
Menjenek innen, emberek, nincs semmi néznivaló.
Tudja, Ferenc, mi a legnagyobb csapás egy pénzváltóra?
Ha egy csavargó meghal az ajtaja előtt.
Mély roppanás.
Jobb, ha ki se nyit.
Elviszik, eloszlanak a bámészkodók, látszólag semmi nyom nem marad, de ide ma senki nem fog bejönni, higgye el, itt ma senki nem akar pénzt váltani, egyszerűen érzik.
Inkább átmennek a Noszlopihoz, a Vilmos császár útjára.
Megfagyott egy hajléktalan, ha ezzel megyek a redakcióba, kirúgnak, találjanak már ki valamit, könyörgöm!
Elkártyázta pénzét, ruháját, az asszony kizárta, használja a fantáziáját.
Tudtam, hogy engem hagynak itt a végére.
Menjenek innen, emberek, nincs semmi néznivaló.
Nyikorog a csizmám, zsebre dugott kézzel a pipaszurkálót tekergetem.
Mély roppanás.
A szükségszerűség, hogy valamire mindig nézni kell.
Tudja, mit mondok, már halott volt, a kórházból vagy a szegényházból csempészte ki ez a Noszlopi, idehozta, lerakta az ajtónk elé, hogy tönkretegyen, ez mindenre képes.
Nézze meg, nincs-e valami belevésve a gyűrűjébe.
Aranka, mindörökké.
Mély roppanás.
Na, fogja meg ott a lábánál.
Menjenek már innen, emberek, nincs semmi néznivaló.
Milyen hideg a csuklója.
Hallgat, mi ez, az önzés, a megvetés csöndje.
Jó, hogy van nálam az a kis pálinka, estig nem fogok enni, az már biztos.
Uraim, ennyi az élet, csupasz seggel jövünk világra, és úgy is távozunk.
Mély roppanás.
Mi lett az álomból?
Te is ott álltál a többiek között.
Erre vártál?
Elkomorodott.
Összehúzta magát.
Csavargó, züllött csavargó.
Bejárja a várost.
Csak tudnám, hová megy?
Milyen hideg a csuklója.
Ajkán ez a magáról megfeledkezett mosoly.
Menjenek innen emberek, nincs itt semmi néznivaló.
Mi lett az álomból?
Rövid, kötött, szövött.
Megérett benne a gyengédség.
Mély roppanás.
Mély roppanás.

 
Kommentek (0)
Szóljon hozzá!

  Név* (kötelező)

  E-mail* (kötelező, de nem jelenik meg)

  Website (nem kötelező)

Tartalom* (kötelező)


A *-gal jelölt mezők és a tartalom rész kötelezőek.

Milyen nap van ma?*
(Ellenőrző kérdés a kéretlen levelek kiszűrésére.)



 
 
Liget.org   »   Folyóirat   »   2010 / 12   »   Mély roppanás
 
replica watches
replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches
replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags
70-640 70-640 642-832 1Z0-051 220-701 642-813 70-411 642-447 300-209 300-207 070-294 itexam911