Liget - irodalom és ökológia

A Liget új, online kiadása a ligetmuhely.com oldalon érhető el.

 

A liget.org 2015 január-tól csak archívumként működik,

minden friss tartalom az új oldalon érhető el.

 

A folyóiratszámok letölthetőek az alábbi címen:

http://ligetmuhely.com/category/liget/mufaj/folyoirat

Tovább a cikkekhez »
 
 
 
2011 / 3   //    «    31    » 
BELSŐ RUHATÁR
Handi Péter
Át
próza
betűméret: nagyobb - kisebb  |  nyomtatási nézet
 



Már középiskolás koromban is talányosnak éreztem, hogy a víz éghetô hidrogénbôl és az égést tápláló oxigénbôl áll, a gyakorlatban pedig eloltja a tüzet. Hogyan is van ez? Kémiatanárom egy mondatban válaszolt: „A kémiai elemek a vegyüléssel elveszítik egyedi tulajdonságukat”. Ezzel megint romba dôlt egy érzetem: a dolgok tehát nem megállapodottak és nem változtathatatlanok, inkább minden nagyon is bizonytalan. Ha a két elem egyszerûen szembefordul tulajdonságaival, és elárul valamit önnön felépítésébôl, akkor miben lehet bízni? A víz ambivalenciájának megértése jótékonyan is hathatott volna – mint a kétkedés és gyanakvás széruma –, de hát nem védett a késôbbiekben sem, sôt, még inkább akadályozott mindenféle határozottságban. Szövegeimben is túl sok a “talán”, a “valószínûleg”, a “megeshet”. Nemigen tudom letenni a garast. Ráadásul korábbi, egészen ártatlan kérdéseimre sem kaptam ez ideig választ: „Melyik folyó volt elôbb, a Duna vagy a Volga? Hogyan kezdôdik egy folyó?”

ÁTmenni, ÁTjutni – vagyis víztömeg törvényével szembeszegülve eljutni valahová. A másik oldalra. A nagy vízeken túlra mindig nagy sejtelmek irányítanak – ott lehet Tündérország, talán Eldorádó. A régi görögök bizonyosat tudtak a másik oldalról, ahová a Léthe révésze átevezett a halottakkal. De a Nagy Vízen túli világ szabadsággal is kecsegtetett – a valaha sokat utazó, aztán a tenger nélküli országba zárt Illyés is vágyakozva írta 1955-ben az Óceánokban: „Szabadság, Messzeség, ha akkor / a ti leckétek kaphatom!” A totalitárius diktatúra jellemzô terve-gesztusa volt –
a természet legyôzésének igényével – a folyó-irány megfordítása. A víz bizonyos fokig hajlandó az emberrel együttmûködni, de amikor szándékát is megváltoztatnák, ellenáll. Az a nedves gödör, amely valaha az Aral-tó volt, fenyegetôen emlékeztet erre. A huszadik század tele volt a természet legyôzésének különféle kísérleteivel. A huszonegyedikben, szerencsére, több szó esik a természet megmentésérôl. Mégis, amikor átmegyek egy hídon, valami fölényt érzek. Mintha kegyes szemlét tartanék az alant rendben elvonuló vízfolyam felett. A híd-találmánnyal kijátszottuk a folyót? Minden híd úgy ível a hullámok felett, mintha az emberek kopogtatnának: itt vagyunk. A folyóvíz azonban eltûri a hidakat. Hagyja, hadd íveljenek át fölötte, hiszen az ember úgyis mindig átjutni akar, megtudni, mi van a másik oldalon.

És a közönye? A Duna, amely lágyan simogatva bôrömet lecsurgatott egyik római-parti stégtôl a másikig, ugyanaz a Duna fogadta magába a rakpartról belelôtt szeretteimet.

Én aztán átmentem a túlsó oldalra, a Nagy Víz hátán. S a víz egyáltalán nem volt barátságos hozzám, mintha móresre akarná tanítani a szárazföldekbe ágyazott puhányt, aki hullámaira szemtelenkedik. A hidat helyettesítô hajó alá hullámhegyeket rendelt; hetekig forgott az égboltozat, dôlt-emelkedett a víz horizontja. Miért is akar valaki a másik oldalra kerülni, amikor ott ugyanolyan az óceán, mint az innensô oldalon? Csakugyan, az ember végül is oda jut, ahonnan jött. Mi értelme hát, hogy: ÁT?

Az utolsó átkelés még hátravan – kanyarodhatnék a melodra-matikus befejezéshez, csakhogy engem a mitológiai jelenetbôl – a türelmes Kháron áll a ladikban, az édesvizû Léthe egykedvûen folyik a két part között, az obulusok csak gyûlnek, gyûlnek – szóval engem most is az foglalkoztat: mit kezd a révész azzal a temérdek pénzzel.

 
Kommentek (0)
Szóljon hozzá!

  Név* (kötelező)

  E-mail* (kötelező, de nem jelenik meg)

  Website (nem kötelező)

Tartalom* (kötelező)


A *-gal jelölt mezők és a tartalom rész kötelezőek.

Milyen nap van ma?*
(Ellenőrző kérdés a kéretlen levelek kiszűrésére.)



 
 
Liget.org   »   Folyóirat   »   2011 / 3   »   Át
 
replica watches
replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches
replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags
70-640 70-640 642-832 1Z0-051 220-701 642-813 70-411 642-447 300-209 300-207 070-294 itexam911