Liget - irodalom és ökológia

A Liget új, online kiadása a ligetmuhely.com oldalon érhető el.

 

A liget.org 2015 január-tól csak archívumként működik,

minden friss tartalom az új oldalon érhető el.

 

A folyóiratszámok letölthetőek az alábbi címen:

http://ligetmuhely.com/category/liget/mufaj/folyoirat

Tovább a cikkekhez »
 
 
 
2011 / 6   //    «    15    » 
CORVINA
Horgas Judit
„Jogot és felelősséget adunk az ügyfeleknek” – beszélgetés Salamon Jánossal, a MagNet Magyar Közösségi Bank vezérigazgatójával
interjú
betűméret: nagyobb - kisebb  |  nyomtatási nézet
 
 


Közgazdász és informatikus végzettségemmel a bankszektorban helyezkedtem el, eleinte közepes méretű bankokban különböző beosztásokban dolgoztam. Aztán úgy éreztem, kisebb, áttekinthetőbb, emberibb feladatkörre vágyom. Ez nem jellemző a bankszakmában dolgozókra: sokakban működik a karriervágy, ami a minél nagyobb, minél több elérésére hajt. De én viszony lag fiatalon, már harmincévesen magas beosztásba kerültem: az egyik középméretű bank vezérigazgatóhelyettese voltam, és idővel felismertem, hogy nem akarok egy mamut picike része lenni. A hazai bankszektor jelentős hányada már akkor is külföldi kézben volt, erőteljesen dominált a külföldi anyabankok érdeke, és jól látszott, hogy ebből a rendszerből a közeljövőben nincs kiút.


Ha valaki közepes méretű vagy nagy banknál helyezkedett el, beosztásától függetlenül vállalnia kellett, hogy a külföldi fennhatóságú anyabank végrehajtó embere lesz. Ez óriási kötöttséggel, korlátokkal jár, amit mások szívesen elfogadnak a megfelelő anyagi kompenzáció fejében, de én nehezen viseltem. Fél évre elmentem egy multinacionális céghez, hogy megtapasztaljam az ottani munkakörülményeket. A General Motors pénzügyi cégénél dolgoztam, és elég, ha annyit mondok, hogy két hatalmas szekrényt töltöttek meg a több centi vastag szabálykönyvek. Senki nem tudna ennyit elolvasni, hát még betartani. Ezek a szabályok csak arra voltak jók, hogy ne kelljen az emberi vonatkozásokkal foglalkozni, és ha a hatalmi, pénzügyi érdek úgy kívánta, bőven akadt szabály, amit megsértettek.


Megkerestek a MagNet Bank jogelődjétől, a HBW Express Takarékszövetkezettől. A rendszerváltást követően ez volt az első magánszemélyek által alapított takarékszövetkezet. Pontosan azt kínálták, amire vágytam, csak még nem tudtam megfogalmazni: kicsi, átlátható, és működésében nem az irracionális, túlburjánzott szabályozottság érvényesül, hanem az ésszerűség – adott volt a lehetőség, hogy annyira lesz ésszerű, amennyire mi akarjuk.


2008-ban alakultunk át bankká, mert a takarékszövetkezet tevékenységi köre korlátozottabb. Csakhogy ehhez kétmilliárd forintos jegyzett tőkével kellett volna rendelkeznünk, és ennyi pénzt az évek során nem tudtunk felhalmozni. Ezért a spanyol Caja Navarra takarékpénztár szállt be még tőkével. A Caja Navarra a spanyol takarékpénztárak között akkor a nyolcadik volt, de ez hazai viszonylatban az OTP-hez hasonló nagyságot jelent. Működésében, gondolkodásmódjában számos újdonságot hozott, és Európában még kevéssé ismerték. Nincsen igazi tulajdonosa: helyi és tartományi önkormányza tok a névleges tulajdonosai, ezért nincs, aki osztalékért tartaná a markát. Így a cég a megtermelt profitot úgy használja fel, ahogy jónak látja – esetükben ez azt jelenti, hogy 30%-át jótékonysági célokra fordítják. Az egyik meglepő újításuk, hogy megmondják az ügyfeleknek, mennyit keresnek rajtuk. Így átlátható, bizalmi kapcsolatot építenek ki, és eloszlatnak számos tévhitet, például hogy a bankok az utolsó bőrt is lehúzzák az emberről.


Nyugat-Európában már több évtizedes múltra tekintenek vissza, a mi régiónkban, például Lengyelországban azonban csak az utóbbi években formálódnak az úgynevezett „etikus” bankok. Jó példa a holland Triodos Bank, amelyet mintegy huszonöt évvel ezelőtt nem bankárok, hanem a szélerő művek finanszírozására megoldást kereső környezetvédők alapítottak. Nincs hálózatuk, egy helyen gyűjtik a pénzt, alacsonyabb kamatot adnak a betétekre, és nagyon szigorú feltételekkel nyújtanak hitelt. Mi az „újbank” kifejezést választottuk, mert jelenlegi tevékenységünkben nem csupán közösségi banki elemek vannak, és a múltunk hagyományos banki működésnek mondható. Azért sem akartuk etikus bankként feltüntetni magunkat, mert nem szeretnénk senkit megbántani: ha azt állítanánk, mi etikusak vagyunk, mások úgy is érthetnék, hogy a többi bank nem az.


Éves szinten néhány ezer forinttól két-hárommillió forintig terjedő összegű nyereséget tudunk felmutatni egy-egy ügyfélnek köszönhetően. Természetesen az utóbbi összeg igen ritka, a néhány ezer forint a legjellemzőbb. 2009-ben 440 millió forint volt az adózott nyereségünk, ami 14 000 ügyfél között oszlott meg. Ebből két tény következik: az egyik, hogy nem kerestünk sokat. A másik, hogy nem is akartunk mindenáron sok pénzt keresni. Ez persze azzal is jár, hogy a nálunk dolgozók fizetése a banki szférában szokásos összegek alatti, különösen igaz ez a vezetőkre.


Bankká alakulásunk éppen egybeesett a 2008 őszén berobbanó gazdasági válsággal, ezért el kellett gondolkodnunk, hogy viharos időkben egy ilyen kis pénzintézet miként tud talpon maradni. Arra a követeztetésre jutottunk, hogy a válságból következő változások egy része törvényszerű, és az embertelen, profithajhász működési rendszerből ered. Tehát más utat kell választanunk, nem szabad mindenáron, akár másoknak kárt okozva profitot hajhászni. Fontos a fenntarthatóság, mert nem elég megszerezni egy ügyfelet, meg is kell tartani, és ha nem kopasztjuk meg, nem tesszük tönkre, hosszú távon mindketten többet nyerünk. Már a takarékszervezeti működésünk során is igyekeztünk tisztességesen, emberségesen eljárni – anélkül, hogy bárkit kritizálnék, meg kell jegyeznem, hogy egyes pénzintézetekre nem ez a hozzáállás volt jellemző. Talán ezért is olyan negatív a közvélemény megítélése a bankokról.


Egy átlagos bank tőkearányosan 25–30% nyereséget tűz ki maga elé, mi 10–15%-kal is elégedettek vagyunk, mert ennél többet már csak embertelen, erőltetett profithajhászással lehet elérni. Természetesen szükségünk van nyereségre, hiszen folyamatosan fejlődnünk kell, új szolgáltatásokat kell kialakítanunk, ha nem akarunk lemaradni a piacon. De mi valóban partnernek tekintjük az ügyfeleket, és nem csupán a marketingfogásként ismételgetett lózungok szintjén. Lehetőséget adunk, hogy pénzügyeik intézésekor is felelősséget vállalhassanak a tetteikért.


Egyre több helyen alakítanak ki szelektív hulladékgyűjtőket, így aki kímélni akarja a környezetét, megteheti, hogy oda viszi a hulladékot. De ha valaki a pénzügyeiben próbál hasonló tudatossággal eljárni, falakba ütközik. Könnyű a felelősséget másra hárítani. Ha valaki betétet helyez el egy bankban, nem tudja, hogy a pénzét mire használják fel – elképzelhető, hogy a lakhelye mellett épülő, egészségkárosító vegyi üzem finanszírozásához járul hozzá. Számtalan negatív hatása lehet, ha egy bank kizárólag a profitérdekek alapján finanszíroz projekteket, hiszen a környezettudatos elképzelések rendszerint többe kerülnek, tehát kevesebb profitot hoznak. A bank azonban a nagyobb nyereség érdekében nem foglalkozik az esetleges káros következményekkel.


Mi jogot és felelősséget adunk az ügyfeleknek: megfontolhatják, hogy a pénzükkel milyen célt támogatnak. Ez lehet valamelyik általunk finanszírozott ügy, vagy ha nem akarnak konkrét ügyet támogatni, választhatnak az aláb bi hét szféra közül: biogazdálkodás, zöld energia, környezet- és természetvédelem, munkahelyteremtés, kutatás-fejlesztés, egészségügy és szociális ellátás, kultúra és oktatás. Az ügyfél betétjéből olyan projektekhez nyújtunk hitelt, amik a kiválasztott szférához kapcsolódnak. Persze nem lehet mindig fillérre pontosan úgy nyújtani a hiteleket, ahogy a betétek össze gyűl nek, ezért a fennmaradó összeget kizárólag magyar állampapírba fektetjük. A MagNet Bank 70%-át magyar magánszemélyek birtokolják: társaimmal együtt mi magunk, a vezetőség tagjai. Tulajdonosokként mindannyian elköteleztük magunkat a közösségi bank eszméje mellett. Ez nemcsak alapfeltétele volt a stratégiánk ilyen irányú módosításának, hanem a biztosítéka is, hogy a bank a jövőben ezen az úton halad tovább. Nem vásárolunk külföldi értékpapírokat, mert fontosnak tartjuk a hazai kezdeményezések támogatását, hogy a magyar pénzt itthon fialtassuk. Ebben is különbözünk más bankoktól: nem veszünk fel külföldi hitelt és nem helyezünk el külföldön pénzt.


A hazai pénzintézményeket korábban jellemzően az anyabankok finanszírozták jelentős összegekkel, így a hitel/betét mutatójuk elérte a 100-200%-ot. Tehát több pénzt helyeztek ki a hazai gazdaságoknak és magánszemélyeknek forint, svájci frank és jen alapú hitelekben, mint amennyi betétjük volt. Természetesen a külföldi anyabank sokat keresett ezeken a hiteleken, és így hatalmas összegek kerültek ki az országból. A gazdasági válság során azonban az anyabankok likviditása romlott, tehát azonnali hatállyal visszavonták a magyar bankoktól a pénzösszegeket. Csakhogy azok a magyar gazdasági beruházásoknak nyújtott hitelekben voltak, amelyek visszavonása hosszadalmas, és rettenetes károkat okoz – erre láthattunk számos példát az elmúlt években, még olyan is előfordult, hogy a baromfifeldolgozók az egyik nagy bank előtt tüntettek.


Ilyesmi nálunk nem történhet meg. Ha a betétes ránk bízza a pénzét, a mi feladatunk megtalálni az adott szférán belül a támogatásra méltó projekteket, amelyeknek hitelt nyújthatunk. Az ügyfélnek minderről részletes beszámolót készítünk. A hagyományos banki gondolkodásmóddal ez is ellentétes, mert a banktitok mindentől megvéd. A betétes nem tudhatja, hogy mi történik a pénzével, mert azt valaki más kapja meg, akinek az adatai titkosak. Csakhogy mi megállapodást kötünk a hitelt kérőkkel, amelyben felhatalmaznak, hogy az őket támogató betéteseknek bemutassuk, kik ők és milyen tevékenységre kérik a hitelt. Kamatkedvezménnyel is lehet egy ügyet támogatni: ha a betétes megelégszik kevesebb kamattal, azt a megtakarítást jóváírjuk a hitelesnél, és a kamatterhe annyival csökken.


Pillanatnyilag 13 fiókunk működik, 12 Budapesten, egy Solymáron. A ki egyensúlyozott működés miatt visszafogottan fejlődünk, de gondolkodunk, hogyan terjeszthetnénk ki a tevékenységünket vidékre. Nem újabb bankfió kok nyitásában látjuk a megoldást, hanem személyes emberi együttműködéseken alapuló modellekben. Marketing költségeink a nagyobb bankokéval nem összemérhetők, kevesebb pénzből, de nagy lelkesedéssel dolgozunk, keressük az új lehetőségeket. Például a Facebookon meghirdetett MiniKAP kam pányunkkal az volt a célunk, hogy felhívjuk a figyelmet a Közösségi Adományozási Programra. Tavaly az ügyfeleink kétharmada szavazott, hogy 47 alapítvány közül melyiket támogassuk a bank nyereségének 10 százalékával. Idén tavasszal már 92 szervezet közül választhatnak. A kiemelten közhasznú alapítványok pályázhatnak nálunk, és szakértői csapatunk komoly kritériumok vizsgálata után dönt, hogy befogadjuk-e a szervezetet. Ez a 10 százalékos felajánlás a maga nemében egyedülálló – nincs olyan magyar bank, ami nyereségének 10%-át közösségi vagy jótékony célokra adná. Ha a nálunk dolgozó 130 munkatárssal számolva elosztjuk az összeget, az egy főre eső támogatás a legnagyobb amerikai multivállalatokra jellemzőnek is két-háromszorosa. Mivel a kisebb bankok közé tartozunk, ezek abszolút összegben persze nem horribilisak, de jó szívvel adjuk: tavaly 44 milliót ajánlottunk fel, és ebből az ügyfelek 30 millióról szavaztak. A megmaradt 14 milliót hozzátettük az idei kerethez, ami azonban alacsonyabb, csak 21 millió, mert 2010-ben kevesebb volt a nyereségünk.


Látnunk kell, hogy a működésünket övező érdeklődés csak ritkán fordul tettekbe. Hiába él valaki környezettudatosan, hiába tartja fontosnak a fenntarthatóságot, nehezen veszi rá magát, hogy a megtakarításait, hiteleit fárasztó és drága ügyintézés árán áthozza hozzánk. Nem tudjuk, milyen hosszú út előtt állunk, de úgy hisszük, jó irányban indultunk el.

 
Kommentek (0)
Szóljon hozzá!

  Név* (kötelező)

  E-mail* (kötelező, de nem jelenik meg)

  Website (nem kötelező)

Tartalom* (kötelező)


A *-gal jelölt mezők és a tartalom rész kötelezőek.

Milyen nap van ma?*
(Ellenőrző kérdés a kéretlen levelek kiszűrésére.)



 
 
Liget.org   »   Folyóirat   »   2011 / 6   »   „Jogot és felelősséget adunk az ügyfeleknek” – beszélgetés Salamon Jánossal, a MagNet Magyar Közösségi Bank vezérigazgatójával
 
replica watches
replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches
replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags
70-640 70-640 642-832 1Z0-051 220-701 642-813 70-411 642-447 300-209 300-207 070-294 itexam911