Liget - irodalom és ökológia

A Liget új, online kiadása a ligetmuhely.com oldalon érhető el.

 

A liget.org 2015 január-tól csak archívumként működik,

minden friss tartalom az új oldalon érhető el.

 

A folyóiratszámok letölthetőek az alábbi címen:

http://ligetmuhely.com/category/liget/mufaj/folyoirat

Tovább a cikkekhez »
 
 
 
2008 / 2   //    «    7    » 
VAN FOGALMAD? - Hatalom
Bárkán György
Az elidegenülés végnapjai?
jegyzet 
betűméret: nagyobb - kisebb  |  nyomtatási nézet
 
 


Korunkról gondolkodva már-már önként adódik, hogy a hatalom problémáit szinte kizárólag a politikum szférájában keressük. Holott az állatok dominancia-sorrendje, a falkavezér előjogai, a terület fölötti uralom s a védelméhez szükséges erőszak, az etológia számos olyan összefüggése, amely a természetes kapcsolatok aszimmetriáját tárja fel, arra vall, amit az emberi világban hatalomnak nevezünk. A kettő persze különbözik. Az öröm és a kín egyenlőtlen megoszlása talán előfordul a természetben is, de az úr és a szolga szerepből adódó egyenlőtlenség, az életfenntartás eszközei fölötti uralom, a javak bőségének és szűkösségének ijesztő aránytalansága, s végül a hatalom és a kiszolgáltatottság ellentétpárja az emberi társadalom sajátossága. (A falkában még a leggyengébbnek is jut ennivaló, legföljebb sorrendben utolsónak járulhat az "asztalhoz".)

    Ember és természet ősi egysége mégis létezik. A munka során ez a lényegi azonosság közvetítetté válik - tárgyak, szerszámok, termékek kerülnek a folyamat szereplői közé, s így ellentmondás jön létre: e közvetítők egyszerre őrzik struktúrájukban a létrehozó emberi természetet, s válnak szembenálló természetté, amely jellegét tekintve más, mint a történet kiindulópontjának élményvilága. Ezt a máslétet tekinthetjük az elidegenülés kezdetének.

    A hatvanas évek szellemi divatfogalmává vált kifejezést merőben különböző irányzatok felkapták, hangoztatták: a frankfurti szociológusok, s nyomukban a nyugati diáklázadások szinte mágikus erejű kulcsfogalmává vált. A hazai marxizmus viaskodások után hajlandó volt elismerni, hogy a szocializmuson belül is létezhetnek e folyamat egyes jelenségei. A korszak társadalomtudományi bestsellerévé vált alapmű, Marx Gazdasági-filozófiai kéziratok 1844-ből című munkájának sokszorosan megrágott szövegelemzései alapján az elidegenülés négy fokozatát fogadták el a viták összegzéseként. A kapitalizmus körülményei között az embertől elidegenül a munka tárgya és eredménye (s áru formájában, mint fétis kerül szembe vele), második lépésként elidegenül a munka folyamata, amelyben az ember képességei szabad kiélése s érvényesítése helyett egyszerű végrehajtó lesz. Ennek következtében hatalmi struktúrákba rendeződve idegenként lépnek föl vele szemben azok a társadalmi viszonyok, amelyeknek létrehozója s főszereplője volna ő maga is. Végül a külsővé-idegenné vált világ bevetítéseként a személyiség meghasonlik önmagával, és a saját természetétől belsőleg elidegenülve teszi teljessé a folyamatot.

    Nyilvánvaló - mondták akkoriban -, hogy ameddig a szocializmusban van árutermelés, a fentiek néhány mozzanatát föllelhetjük idehaza is. A folyamat lényege azonban a felszabadulás, az elidegenült világ visszavételének, "újra-elsajátításának" lehetősége. Ha közhely is, szükséges megjegyezni: a totalitárius társadalom körülményei között "az emberi lényeg" újraelsajátítása képtelenség. Ellenkezőleg: az elidegenülés kiteljesedésének és abszolúttá válásának lehettünk szemtanúi és átélői egyszerre. Életre szóló, megrázó élményem lett, amikor pályakezdő pszichológus koromban először szembesültem a "szocialista valóság" gazdasági-ipari világában azokkal a jelenségekkel, amelyekről az akkor még kiátkozott Adorno, Marcuse, Reich és társaik műveiben - az ő kapitalizmus-elemzéseikben olvastam, s aztán napról napra láttam, átéltem.

    A frankfurti iskola tanításai-tapasztalatai fényében az elidegenülés totális mivolta jelenik meg, az emberi élet minden vonatkozását átható teljesség, amely zárt világ, nincs belőle kivezető út. A technostruktúra a munka világát teljes mélységében áthatja, de túl is lép rajta, kiterjed a szabadidő és az emberi kapcsolatok szerveződésének egészére, közvetlenül mint eszköz, s áttételesen mint modell, minta. A hierarchia teljessé válik, behatol az ember szükségleti világába, manipulálja azt, majd új, hamis szükségleteket hoz létre a fogyasztói társadalom keretei között. Az új szükségletek kielégülésének bázisán a boldogtalan tudat helyett a boldogság hamis tudata alakul ki: elfojtott szorongások vagy infantilis önimádat, a kapcsolatteremtési képességek defektusának kiséretében. (Éppen ezért tévedés volt Marcuse nézete, hogy a totálissá vált elidegenülés végső szakaszában maga az elidegenülés szűnik meg: inkább csak arról van szó, hogy a hatvanas években uralkodó jelenségek egy időre lappangóak lettek. A deviáns, romboló vagy önsorsrontó tünetek magas száma, a kábítószerek kiváltotta illuzórikus világ nem tekinthető az elidegenülés megszüntetésének.)

    A létező szocializmus és a nyugati világ elidegenülési jelenségei között volt egy lényegi különbség. Nálunk a közjogi kiszolgáltatottság következtében mindig fenyegetett a visszatérés réme - a manipulációs kisérletek ellenére sohasem lehetett tudni, hogy a puha diktatúra mikor vált vissza a kíméletlenebb elnyomásba, a hatalom régebbi uralmi módjára. Végső soron az elidegenülésben a kiszolgáltatottság jelenik meg, nyílt és burkolt formái az önrendelkezés hiányában alakulnak ki. Habár a technostruktúra a kibernetika, elektrotechnika, robotika eredményeivel gazdagodva a munkafolyamaton belül a nagyobb szabadság s rendelkezési lehetőség érzetével tölthetnek el, ez mégsem vetül ki a munkafolyamatra épülő társadalmi rendszerek ontológiai sajátosságaira, s nyilvánvalóvá teszik, hogy az emberi lét alapértékei megelőzik, megalapozzák és körülölelve talán fölül is írják a közvetlen munkafolyamat determináló hatását.

    Az elidegenülés világát sokáig a kifejlett demokrácia keretei között egzisztáló egyéni lét problémájaként tételeztük, de éppen a fejlett demokráciák jelenkorban észlelhető sajátosságai mutatják meg továbbélését, alakváltozásait - és súlyosbodását. A nyolcvanas években a totális biztonság látszatát nyújtó fogyasztói társadalom mindenütt megrendült. A hamis biztonság- és boldogság-tudatban ringatózó világ új alakban feltámadó régi kihívásokkal szembesült. A szociális biztonság elvesztése és a szolidaritás értékeinek relatív háttérbe szorulása, új katonai, gazdasági és migrációs fenyegetések, az ökológiai katasztrófa rohamosan erősödő rémképe új ideológiai-gondolati köntösben a tehetetlenség és a szorongás régi alapérzéseit-élményeit eleveníti föl: az ember puszta létezését érzi veszélyeztetve. Szociális biztonságát ideig-óráig óvta a fogyasztói társadalom, most azonban nem védi a neoliberális eszmék manipulációs kísérletezésébe torkolló gazdaságpolitika.

A rendszer hivatkozásai, értelmezései s mintegy az állampolgárok szájába adott helyzet- és világértelmezési kísérletei pedig alighanem maguk is egyfajta új hamis tudat kialakulását eredményezik.

    Nálunk a szabadság-élmény amúgy is korlátozottabb, mint a hagyományokkal átszőtt nyugati világban. Így aztán a szociális gondokkal súlyosbított tehetetlenség, az önrendelkezés feladása, és az ezekkel járó rossz közérzet, ráadásul a szélsőjobboldali megnyilatkozásokkal telített légkör ugyancsak elidegeníti napjaink emberét attól a világtól, amelyet több joggal gondolhatna önmagáénak (önmagától létrehozottnak), mint az egykori szocializmust.

 
Kommentek (0)
Szóljon hozzá!

  Név* (kötelező)

  E-mail* (kötelező, de nem jelenik meg)

  Website (nem kötelező)

Tartalom* (kötelező)


A *-gal jelölt mezők és a tartalom rész kötelezőek.

Milyen nap van ma?*
(Ellenőrző kérdés a kéretlen levelek kiszűrésére.)



 
 
Liget.org   »   Folyóirat   »   2008 / 2   »   Az elidegenülés végnapjai?
 
replica watches
replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches
replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags
70-640 70-640 642-832 1Z0-051 220-701 642-813 70-411 642-447 300-209 300-207 070-294 itexam911