Liget - irodalom és ökológia

A Liget új, online kiadása a ligetmuhely.com oldalon érhető el.

 

A liget.org 2015 január-tól csak archívumként működik,

minden friss tartalom az új oldalon érhető el.

 

A folyóiratszámok letölthetőek az alábbi címen:

http://ligetmuhely.com/category/liget/mufaj/folyoirat

Tovább a cikkekhez »
 
 
 
2011 / 10   //    «    11    » 
DUNA
Gelencsér Gábor
A Budapesti tavasz egy pillanata
esszé
betűméret: nagyobb - kisebb  |  nyomtatási nézet
 
 


VARIÁCIÓ IRODALOMRA ÉS FILMRE


A Budapesti tavasz című film keletkezéstörténetében pontosan követhető az ötvenes évekbeli kultúrpolitika működése, filmművészet és irodalom egymásra utaltsága. A háború befejezésének tízéves évfordulójára terveztek egy filmbemutatót, amihez először is irodalmi alapanyagot kerestek. A filmgyár dramaturgiája 1954 elején zártkörű felszabadulási filmnovella-pályázatot hirdetett. Tizennégy „elsővonalbeli” írót kértek fel, hogy vegyenek részt a pályázaton. Köztük Szabó Pált, Déry Tibort, Örkény Istvánt – de forgatókönyv, s abból Máriássy Félix rendezésében film végül Karinthy Ferenc 1953-ban megjelent regényének első két, a háború befejezéséig tartó részéből született.


A regény főhőse – Karinthy önéletrajzi elemeket használt – apolitikus, pályakezdő értelmiségi, mint az író korai műveinek (Szellemidézés, 1946; Kentaur, 1947) szereplői. A történet szerint Budapest ostroma felkavarja és megváltoztatja, csatlakozik a fasizmus ellen küzdő kommunista partizáncsoporthoz. Az ellenállási történetek kliséjét idéző események a főhős értelmiségi-polgári családjának eleven rajzával és a férfi politikai aktivitását motiváló szerelmi szállal emelkedik ki a korabeli szocialista realista művek átlagából. Az illegális kommunista sejt és a szovjet katonák hősiességének ábrázolása viszont jóval kevésbé árnyalt és főleg nem hiteles. De Karinthy szemléletváltása egybeesik az 1953-mal induló művészeti törekvésekkel. Irodalomban és filmben is. 1954-55-től sorra mutatják be a társadalmi tematikát személyes motivációval hitelesítő filmeket. Ilyen például a szintén Máriássy rendezte Móricz-adaptáció, a Rokonok; Makk Károly első filmje, a Szigligeti Ede biedermeier vígjátéka alapján forgatott Liliomfi; Vajda István kevéssé ismert regénye, Az AA 338-as esete című Gertler Viktor-féle adaptáció, a Gázolás, s végül a korszak legismertebb, emblematikus alkotása: Fábri Zoltán Sarkadi Imre-írások nyomán forgatott Körhintája.
Az ideológiailag leginkább terhelt történelmi filmekben mindez csak kivételesen, az évfordulókhoz kapcsolódó „megemlékezés”-filmekben még kevésbé jelenhetett meg. A Budapesti tavasz azonban nemcsak ezért kivételes: „(meg)emlékezés-politikája” nem csupán az ellenállás mítoszát közelíti másként, de az 1945 után évtizedekre eltemetett magyarországi zsidóüldözésről is szól. Az egy évvel korábbi, zavaros Fel a fejjel című bohózat után (Keleti Márton, 1954) drámai erővel mutatja be egy fiatal zsidó lány és sorstársai meggyilkolását a háború utolsó telén, Budapesten. A társadalmi traumát, az emlékezés és emlékeztetés jelentőségét növeli, hogy a film nem illusztratív. A katonaszökevényként bujkáló főhőst a zsidó lányhoz fűződő szerelme, illetve a lány elvesztése vezeti a kommunista ellenállók illegális csoportjához.


A magyar és zsidó sors összekapcsolása a regényben is fontos elem, de nem meghatározó, mint a filmben, amelyből kimaradt a könyv harmadik, 1945 után játszódó része. A filmben fontos szereplők a megcsömörlött, polgári értelmiségi apa, a katonaszökevényeket befogadó keresztény középosztálybeli rokonok vagy a főhős barátja, a kommunista öntudatra ébredő munkás. Az adaptáció során a történeti ív és a társadalomrajz szűkítésének arányában erősödik a drámai szerkezet, s a lány halála az elbeszélés fordulópontjának hangsúlyos helyére kerül. Máriássy a szerelmi szálat párhuzamba állítja a kommunista ellenállás történetét mitizáló cselekménnyel. Jelképes a szerelmesek jövőtervezése és a parlamenter Osztyapenko kapitány legendájának montázsa.  A lány kivégzése – a filmelbeszélés „egyórás csúcspontján” – megváltoztatja a regénybeli történetet: a főhős döntésének dramaturgiailag hangsúlyozott motivációja lesz. A kivégzési jelenetre azóta számos mű utal.
A regényben a lányt az első rész végén ölik meg, vagyis a korabeli kiadás egyharmadánál. Utána még többféle hatás formálja a főhős politikai meggyőződését. Máriássy filmjének viszont szemléletileg és stilisztikailag ez a legfontosabb és leghatásosabb jelenete. Karinthynál, miután a főhős a nyilasház őrétől megtudja, hova vitték a zsidókat, a lány keresésére indul – először rossz irányban.

Nem tudta pontosan, merre szalad: a Dunához akart kijutni, de a sötét, elhagyott Vízivárosban nem találta meg a legrövidebb utat. A Toldy Ferenc utcán lefelé fordult, hanem az becsapta, jobbra kanyarodott vele s messzi elvitte, a Vár alá.

Máriássy ennél valamivel többet mond, de ez a valami éppen az, amivel a kifejezhetetlen botrány kifejezhető. A filmben látjuk a Duna-partra hurcolt, ott felsorakoztatott zsidókat, de a kivégzésüket nem. Csak ami a felfoghatatlan és ezért bemutathatatlan esemény előtt és után történik: a hiányt. A már korábban is hangsúlyos szerepben alkalmazott párhuzamos montázs révén ugyanis a Dunához vezető út és a lány után, a folyó irányában rohanó férfi váltogatott képsora az üres rakparton találkozik. Az odaérkező főhős a cipők közt válogató nyilas katonát és a folyóba hajított, vízen úszó ruhadarabokat látja. A kiürült Duna-part szürke, ködös látványa „a holokauszt magyar filmes ábrázolásának meghatározó, úttörő darabja”,  a magyar filmtörténet virtuális „emlékhelye”, ahol félévszázaddal később Pauer Gyula Can Togay közreműködésével Cipők a Duna-parton címmel a film jelenetét idéző emlékművet állított. Szabó István a Szerelmesfilmben tiszteleg a jelenet előtt, az Apában pedig a Budapesti tavasz záró képsorának részletét idézi.


Kivételes a film „visszahatása” a regényre: a szerző a könyv 1956 utáni kiadásaiból a forgatókönyvhöz, illetve a filmhez hasonlóan kihagyja a harmadik részt, így a regény ismertebb változata az ostrom után az óvóhelyről a romos utcára kilépő emberek jelenetével ér véget.


 
Kommentek (0)
Szóljon hozzá!

  Név* (kötelező)

  E-mail* (kötelező, de nem jelenik meg)

  Website (nem kötelező)

Tartalom* (kötelező)


A *-gal jelölt mezők és a tartalom rész kötelezőek.

Milyen nap van ma?*
(Ellenőrző kérdés a kéretlen levelek kiszűrésére.)



 
 
Liget.org   »   Folyóirat   »   2011 / 10   »   A Budapesti tavasz egy pillanata
 
replica watches
replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches
replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags
70-640 70-640 642-832 1Z0-051 220-701 642-813 70-411 642-447 300-209 300-207 070-294 itexam911