Liget - irodalom és ökológia

A Liget új, online kiadása a ligetmuhely.com oldalon érhető el.

 

A liget.org 2015 január-tól csak archívumként működik,

minden friss tartalom az új oldalon érhető el.

 

A folyóiratszámok letölthetőek az alábbi címen:

http://ligetmuhely.com/category/liget/mufaj/folyoirat

Tovább a cikkekhez »
 
 
 
2011 / 12   //    «    16    » 
Kapitány Máté
Az új majomkirály kegyeiért
novella
betűméret: nagyobb - kisebb  |  nyomtatási nézet
 



Arcára még reggel felvitte a rangjelző hasításokat, foltokat. Erős piros színt a szájnyíláshoz, vékony lila csíkot a szemek fölé, és a pontosan csak andív vezérek által ismert apró vágásokat, hasítékokat pókhálószerűen, vagy talán még annál is bonyolultabb elrendezésben mindenfelé. Koponyáján, hogy a lehető legfélelmetesebb hatást keltse, szalmasárga, röviden göndörödő sörényt viselt. Monoton rigmust morgott, miközben alig észrevehetően előre-hátra dülöngélt. Gomba nélkül is megy ez nekem, gondolta, és felkészült a szokásos elmélyülésre, amikor végre sötét köpeny terül tudatára, és szájából idegen hangok szólnak. Hajnalodott, mikor kilépett a kunyhóból. Odakint sűrű füst gomolygott, és felázott föld savanyú szagát vitte a hűvös szél. Szemerkélt az eső. Az áldozati máglyát már gúlába rendezték a szorgos törzsbeliek, akik jöttére alázatosan fejet hajtottak, és sietve ugráltak félre az útjából. Tegnap ejtették foglyul a nagyképű, fagyos szemű bellanort, de testét nem használták, azt csak a hatalmas majomkirály teheti meg. Hamarosan kellemetlen sikoltozás hangja tépett bele a kora reggeli idegekbe, a törzs tagjai fülükre tapasztották tenyerüket, és izgatott rohangálásba kezdtek. A fekete kunyhóból két megtermett harcos vezette elő a rikácsoló bellanort, majd némi viaskodás után a máglya tetején felállított faragott oszlophoz kötötték. A bellanor tehetetlen dühében csak sírni, üvöltözni, őrülten kacagni vagy köpködni tudott. Az andív vezér lassan beletúrt szalmasárga sörényébe, nem hagyta, hogy az éktelen kavarodás megzavarja elmélyültségében. Komótosan odaballagott a máglyához, annak tövében megállt, onnan vette szemügyre a bellanort, aki fajtája legjellemzőbb jegyeit hordozta. Szabadon hagyott hosszú comb, vékony csípő, erős, fenyegető kebel. Ékszereitől megfosztották, fehér ruháját megszaggatták, hogy ha eljön a pillanat, a majomkirály minél nagyobb kedvét lelje majd benne. A vezér ismét kántálni kezdett, a törzs tagjai elhallgattak, és a földre telepedtek. A bellanor is elcsendesedett, kikerekedett szemmel figyelte a lábánál mormogó, tarkára festett idegent. Aztán megszólalt, és bár hátrakötözött karját mozgatni nem tudta, igyekezett minél békésebb, minél megnyerőbb benyomást kelteni, ahogyan arra gyermekként a szülei, később pedig a nőknek tartott céges önvédelmi tanfolyam oktatója tanította. A nevem Anna, mondta halkan, de azért eléggé magabiztosan, hogy leplezze kiszolgáltatottságát. Anna, ismételte meg. A vezér nemigen törődött vele, tovább morogta a rigmusokat, miközben a törzs tagjai nagyokat vertek a kecskebőr dobokra, közeledő léptek döngését utánozva. Nem tudom, mit akarnak tenni velem, szipogta a bellanor, de odahaza van egy férjem, aki a bankszakmában dolgozik, tudja, nincs az a pénz, amit ne adna meg értem. A vezér összevonta szemöldökét, hiába próbálta kizárni tudatából ezt az idegesítő, nyájas hangot, az újra és újra befurakodott a mélybe, és vakító szögeket vert a nyugodt sötétségbe. Kezét meglengette, így próbálta hallgatásra bírni a majomkirály máglyán küszködő jegyesét. Ha a királynak nem tetszik az áldozat, nyomban elégetik, a vezér pedig titkon remélte, hogy így lesz. Nem ártottam senkinek, szólt elcsukló hangon a bellanor, mi csak forgatni akartunk itt, nem tudhattuk, hogy ezzel megzavarjuk az Önök békéjét. Hangosabb morgásba kezdett a vezér, és nagyobbakat ütöttek a dobokra is. Még közelebb ért a majomkirály. Haragba csapott át a rettegés, a bellanor torkaszakadtából üvöltött fel. Te szottyadt vén boszorkány, te kiszáradt, töppedt lotyó, látom ám rajtad, mennyire örülsz, hogy ilyen helyzetben láthatsz engem! Nem kellesz te már senkinek, hiába kened ki magad, és hiába imádkozol itt a lábamnál, vagy tudom is én miket morogsz! A vezér lehunyta szemét, de kedve lett volna a fogával feltépni a fogoly kemény húsát. Most utolsót döndült a dob, a háta mögül zörgést hallott, majd elnémult minden. A bellanor is befogta végre a száját. A vezér meg sem fordult, tudta így is, hogy a király hajtotta félre az ágakat, hogy ő lépett elő a rengetegből. Az andív abbahagyta a kántálást, és törzsének többi tagjával együtt a földre vetette magát. A majomkirály felnevetett, és ellépdelt a vezér mellett, aki a földre borulva is megérezte az elhaladó szagát, ezt az imádott szagot. Veríték szaga, bőrre tapadt föld illata, a nagy barlang hűvös kipárolgása. Nem mert felpillantani, lehorgasztott fejjel várta a majomkirály döntését. Percek múltak el, csak az ide-oda sétáló király lépteit lehetett hallani, bizonyára körbejárta a máglyát, hogy minden oldalról megtekinthesse az áldozatot. Az nem lehet, hogy ez a rikácsoló idegen elnyeri a tetszését, az nem lehet, hogy ennyivel beéri. Most majd mindjárt felhördül, és mindjárt a mellét döngeti vadul, és mindjárt ugranak a törzsbeliek, hogy lángra lobbantsák a máglyát. A léptek elhaltak, a király megtorpant. A bellanor szaporán szedte a levegőt, lihegése eggyé vált a király mélyről jövő fújtatásával. És ekkor felkiáltott a majomkirály, hogy ez igen, ez végre egy használható kis csaj, ez kedvemre való, gratulálok, a bellanor meg idétlenül felvihogott, mert megérezte, hogy ezzel megmenekült, hogy övé a diadal, hogy lesz itt még felhőkarcolóra mászás, és a törzs tagjai is sorra felpattantak, és örömteli, megkönnyebbült ugrálásba kezdtek, csak a vezér maradt a földön, rázkódó gerinccel, a földnek feszülve, mint egy kilövésre kész katapult. Kiszállt testéből minden erő, foszlányokra szakadt a tudatát takaró lepel, homokkal töltődött fel a régóta ásott mélység, és homokot rugdaltak arcába is a vígan mulató talpak. Oldozzátok el, harsant a majomkirály gyűlölt hangja, és a törzsbeliek már másztak is fel a máglyán, hogy elvágják a köteleket. A vezér reszkető tagokkal tápászkodott fel, és mielőtt visszaindult volna rozoga kunyhójához, még elkapta a bellanor gúnyos pillantását. Ennyi volt, mama, suttogta az, és bármekkora zajt is csaptak az eljövendő nász ünneplői, az andív jól hallotta a leány szavait. Továbbindult, mert válaszolni nem tudott, de a majomkirály elkapta a vállát, és egy határozott mozdulattal megperdítette. Örvendj te is, mondta neki a nagydarab férfi, aki addigra már ledobta magáról jelmezét, örvendj együtt a többiekkel. Az ötven körüli nő neki sem felelt, de mélyen a szemébe nézett, hátha erre meggondolja magát a király. A férfi azonban megunta a várakozást, rálegyintett, elfordult tőle, majd széttárta karját, hogy a máglyáról lekászálódó lány az ölébe ugorhasson.


A kunyhóba visszatérve azonnal lemosta arcáról a festéket, az asztalra csapta a parókát, letelepedett egy székre, fejét hátravetette, és bámulni kezdte a mennyezetet és a falakat. Ócska utánzata volt ez egy valódi kunyhónak, még konnektorok is voltak a szegletekben, és az odakint tapsoló, ennyi volt, köszönömöt, meg állítsátok le a füstgépeket, fiúkat harsogó rendező sem volt más, mint egy huszadrangú, fontoskodó, tehetségtelen ripacs. Teréz, mert így hívták, nagyot sóhajtott, és igyekezett kiverni fejéből azokat a szemtelenül előkúszó emlékeket, amikor még komoly szerepeket kapott, és amikor még nem egy majomnak öltözött alkoholistát kellett imádnia. Bekapcsolta a telefonját, és felkelt a székből, a laminált parketta roppant egyet a súlya alatt. Lábujjhegyre állt. Most felhívja a szeretőjét, döntötte el, az legalább vagy húsz évvel fiatalabb nála, ráadásul orvos. Az ilyet pedig meg kell becsülni.

 
Kommentek (0)
Szóljon hozzá!

  Név* (kötelező)

  E-mail* (kötelező, de nem jelenik meg)

  Website (nem kötelező)

Tartalom* (kötelező)


A *-gal jelölt mezők és a tartalom rész kötelezőek.

Milyen nap van ma?*
(Ellenőrző kérdés a kéretlen levelek kiszűrésére.)



 
 
Liget.org   »   Folyóirat   »   2011 / 12   »   Az új majomkirály kegyeiért
 
replica watches
replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches
replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags
70-640 70-640 642-832 1Z0-051 220-701 642-813 70-411 642-447 300-209 300-207 070-294 itexam911