Liget - irodalom és ökológia

A Liget új, online kiadása a ligetmuhely.com oldalon érhető el.

 

A liget.org 2015 január-tól csak archívumként működik,

minden friss tartalom az új oldalon érhető el.

 

A folyóiratszámok letölthetőek az alábbi címen:

http://ligetmuhely.com/category/liget/mufaj/folyoirat

Tovább a cikkekhez »
 
 
 
2012 / 1   //    «    2    » 
Kállay Géza
Shakespeare-képek
jegyzet(részlet)
betűméret: nagyobb - kisebb  |  nyomtatási nézet
 
 


III. RICHÁRD


A történelem Globusán a felfelé vezető út vérfoltos csigalépcső. Fokain Richárd bicegve, lábát húzva lépked, mégis mindenki más előtt jár néhány lépéssel. „De én, aki nem játszani születtem… Ki torzult, félig-kész, s idő előtt // Küldettem el e lélegző világba, // Bénán s idétlenül, hogy a kutyák // Megugatnak, ha bicegek előttük … Úgy döntöttem, hogy gazember leszek”. Úgy tűnik, Richárd érti legjobban az idők szavát. Bár hátát szörnyű bűnök púpja nyomja, kihasznál mindent, amit lehet: senki sem erkölcsösebb, de mindenki gyengébb nála; környezete retteg a kiszámíthatatlan fordulatoktól, hát Richárd maga lesz a jól számító kiszámíthatatlanság; a nők átkozottul fanatikusak és képmutatók, ezért nőt szerezni épp királyi apósuk koporsója mellett lehet: „Kértek már asszonyt ilyen hangulatban? // Nyertek már asszonyt ilyen hangulatban? // Én nyertem, de nem tartom meg sokáig”. A fiatal hercegek annyira ártatlanok, hogy gyerekjáték a Towerben meggyilkoltatni őket; a londoni nép agyát annyiszor lúgozta ki a történelem, hogy mindent elhisz, még azt is, hogy Richárd megtért és mindenki javán buzgólkodó, jó keresztény lett belőle.


Csakhogy a vér nemcsak a bennfenteseknek, a lépcsőn felfelé igyekvőknek valóság. Kiütközik a spirálisan csavarodó lépcső körfalán is: közszemlére kerül. És nem csupán a lépcső csavarodik magába. Richárd annyi embert ölt meg, annyit száműzött, és annyi menekül előle, hogy egyedül marad a trónon. Mivel nagy formátumú, nagystílű bűnöző – mint később Claudius vagy Macbeth –, szembe mer nézni és szállni utolsó és immár egyetlen ellenségével: önmagával. Richárd szereti Richárdot, de Richárd retteg a Richárdot egyre jobban bekebelező szörnyeteg-Richárdtól. „Magamtól félek? Nincs itt senki más. // Én én vagyok, Richárd Richárd barátja. // Tán gyilkos van itt? Nem. Dehogynem: én.” Richárdot nem Richmond, a későbbi Tudor Henrik, Erzsébet királynő nagyapja győzi le a bosworthfieldi csatamezőn, hanem maga Richárd, még mielőtt az első csatakiáltás elhangzana. A belátás: megrendítő és nyereség, de már késő. A lépcsőt nem lehet csak úgy ripsz-ropsz lóra cserélni. A gonosz meglakolt, de a temetkezési vállalkozó, a hagyományosan fekete-fehér „jóember” Richmond aligha kárpótolhat egy ennyire sokoldalú, ennyire a – sötét – szíve közepéből játszó, ennyire színes, ennyire kivételes színész abgangjáért.

 

(Láng Anna Shakespeare-plakátjai megtekinthetőek az alábbi linken:)

 
Kommentek (1)
Szóljon hozzá!

  Név* (kötelező)

  E-mail* (kötelező, de nem jelenik meg)

  Website (nem kötelező)

Tartalom* (kötelező)


A *-gal jelölt mezők és a tartalom rész kötelezőek.

Milyen nap van ma?*
(Ellenőrző kérdés a kéretlen levelek kiszűrésére.)



 
1. polonyi József mondta: 2014. november 6., 17:36
Nagyon tetszik amit leírt.
De lenne egy nagy kérésem megtudná mondani ez az idézet kinek a fordítása és , hogy juthatnék hozzá?
Tisztelettel Polonyi József
 
Liget.org   »   Folyóirat   »   2012 / 1   »   Shakespeare-képek
 
replica watches
replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches
replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags
70-640 70-640 642-832 1Z0-051 220-701 642-813 70-411 642-447 300-209 300-207 070-294 itexam911