Liget - irodalom és ökológia

A Liget új, online kiadása a ligetmuhely.com oldalon érhető el.

 

A liget.org 2015 január-tól csak archívumként működik,

minden friss tartalom az új oldalon érhető el.

 

A folyóiratszámok letölthetőek az alábbi címen:

http://ligetmuhely.com/category/liget/mufaj/folyoirat

Tovább a cikkekhez »
 
 
 
2014 / 1   //    «    8    » 
A HAZA MINDEN ELŐTT
Németh Tibor
Haza, hazaárulás, tudomány, művészet
jegyzet
betűméret: nagyobb - kisebb  |  nyomtatási nézet
 
 


Nagyon komoly felvetés. Érdemes mindenekelőtt két mozzanatot megkülönböztetni. A tudós és a művész – mint gyarló ember – jót, rosszat tesz. Ugyanakkor teljesítménye lehet silány vagy korszakalkotó. A kettő megítélése sem azonos.

 

A lehetséges viszonyokat, eseményeket egyszerű táblázatban így osztályozhatjuk:

............................. jó saját haza                  rossz saját haza

haza ellen tesz                    -                                   +

.............................

haza mellett tesz                 +                                  -

 

A „jó saját haza, rossz saját haza” címek azt jelentik, hogy az adott ország éppen a jó vagy a rossz oldalon áll(t)-e. Az oldallécen szereplő „haza ellen tesz / haza mellett tesz” rubrikák pedig, hogy egy tudós vagy művész a saját hazája mellett vagy ellen lépett-e fel. A táblázat érték-rekeszeiben a +, illetve – jelek megadják, hogy az aktuális közfelfogás szerint a tudóst, művészt mint embert miként illik megítélni: hazaáruló volt-e vagy hős. (Van ebben egy kis slamposság, mert szerepeltetjük a „haza” szót, ami mögött ott lebeg a nemzet-fogalom is. Az aktuális állam elleni vagy állam melletti fellépés nem azonos a nemzetet, illetve a hazát érintő fellépéssel – de hagyjuk a szőrszálhasogatást.)

 

A tudósok vagy művészek kor szerinti megítélésével nincs gondom. Az ember megítélését azonban relatívnak tartom, míg a teljesítményét abszolútnak.

 

Haza, nemzet, állam nem volt örökké és nem lesz örökké. Valamikor, valamiért létrejöttek ezek a képződmények, és a valóság változásával valamikor, valamiért meg is szűnnek. Az emberi faj sok évezrede egymással versengő csoportokra tagolódott. A csoportosulások típusai közül ma a legerősebb képződmény a nemzet, amire épül, vagy amire hivatkozik az adott közösség politikai államszervezete.

 

Az egymással versengő államok, nemzetek önmaguk védelme érdekében kialakították a hazaárulás fogalmát, amit súlyos bűnnek értékelnek, és komolyan büntetik. A hazát aktuálisan támogató az adott közösségben jó, az ellene forduló rossz. Ha később változik az adott nemzet politikai képlete, vagy a világban más domináns politikai kurzus bontakozik ki, akkor átminősül a tett megítélése. Így lesz a hazaárulásból hőstett, és viszont. A fenti osztályozó táblázatban a + és a – helyet cserélhetnek. A megítélés tehát relatív, a konkrét helyhez, időhöz, szituációhoz kötött. Ha a relatív jellegre rámutat a megfigyelő, akkor a konkrét társadalom többnyire felháborodik, mert a hazaárulás fogalmát az adott kor és helyszín társadalma mindig abszolútnak, öröknek, kikezdhetetlennek tekinti, ahol szóba sem jöhet, hogy más kor, más helyszín ezt a megítélést megváltoztathatja. Eszemben sincs vitatni a hitleri Németország vagy a sztálini Szovjetunió megítélését, csak rámutatok ennek a megítélésnek a relatív természetére.

 

H. G. cikkében felsorolt néhány példát. Hadd tegyek hozzá én is. Wagner náci előfutárnak tekinthető, Lukács György keménykezű népbiztos volt. A relatív, emberi síkon elkövetett tettek sokáig befedhetik a tudományos-művészeti teljesítményt.

 

A tudósok és művészek is az adott, konkrét valóságban élnek, mint a többi halandó. Nekik is át kell élniük ennek a valóságnak minden gyakorlati vonatkozását, jellemzőit, még ha azok kisszerűek, netán elhibázottak. Őket is megítélik a napi kánon szerint, és el kell viselniük a megítéltetésük következményeit. Börtön, halál, szégyen, dicsőség stb.

 

A tudományban és művészetben van azonban egy másik, szerintem magasabb rendű zsűri, amely a teljesítményeket értékeli. A tudományos és művészi teljesítmény nem relatív. A tudományban egy eredmény akkor teljesítmény, ha hozzáad valamit az addig elérthez. Ezt később meghaladhatja egy másik teljesítmény, de attól még a meghaladott is értékes marad, furcsa módon éppen azért, mert lehetővé tette, hogy meghaladják. A teljesítmény, a mű túlemelkedik a gyarló alkotó emberen. Ha a teljesítmény megszületett, már nincs köze az alkotójához, önálló életet kezd. Heisenberget, Szaharovot, Kurcsatovot, Von Braunt sem lehet kitörölni a tudomány óriásai közül relatív, másodlagos kritériumok alapján. Von Braun V2-je valóban Londont lőtte, a nácik parancsaira, de nélküle nem lett volna Holdra szállás. Nagyon ostoba az a kor, amely a tudósoknál, művészeknél leragad az ember relatív megítélésénél, és ennek alapján elutasítja az abszolút teljesítményt.

 

A közelmúltban Jeruzsálemben bemutattak egy Wagner-művet. Wagner eddig lényegében indexen volt ott, most viszont hangos ovációval fogadta a közönség.

 
Kommentek (0)
Szóljon hozzá!

  Név* (kötelező)

  E-mail* (kötelező, de nem jelenik meg)

  Website (nem kötelező)

Tartalom* (kötelező)


A *-gal jelölt mezők és a tartalom rész kötelezőek.

Milyen nap van ma?*
(Ellenőrző kérdés a kéretlen levelek kiszűrésére.)



 
 
Liget.org   »   Folyóirat   »   2014 / 1   »   Haza, hazaárulás, tudomány, művészet
 
replica watches
replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches
replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags
70-640 70-640 642-832 1Z0-051 220-701 642-813 70-411 642-447 300-209 300-207 070-294 itexam911