Liget - irodalom és ökológia

A Liget új, online kiadása a ligetmuhely.com oldalon érhető el.

 

A liget.org 2015 január-tól csak archívumként működik,

minden friss tartalom az új oldalon érhető el.

 

A folyóiratszámok letölthetőek az alábbi címen:

http://ligetmuhely.com/category/liget/mufaj/folyoirat

Tovább a cikkekhez »
 
 
 
2014 / 6   //    «    6    » 
TÖRTÉNETEK A VÍZRŐL
Mesterházi Márton
Koszovó vizei
betűméret: nagyobb - kisebb  |  nyomtatási nézet
 



1999-ben az USA a jó albánok védelmében megbombázta a gonosz szerbeket.

 

Nem 1992 után a Szarajevó piacát gépágyúzó Mladićot, nem 1995-ben a Srebrenica körül összevont szerb csapatokat, hanem néhány szerb város lélektanilag fontosnak vélt célpontjait.

 

(Kapott bombát a kínai követség is, miután a velejéig rothadt Milošević-rezsim képtelen volt egy megbízható Belgrád-térképet produkálni. Egy precíziós bomba pedig a bolgár határ közelében csapódott be – hogy alapot szolgáltasson a további fejlesztések finanszírozására.)

 

A világsajtó – érdekszférái szerint – nagy hangon tálalta a szerb, illetve az albán ügy igazságos/igazságtalan voltát.

 

Hogy léteznének arrafelé cigányok is, arról sok szó nem esett.

 

Anno a búr háború idején (1899–1902) a brit birodalom sajtója a búrok kegyetlenkedéseit leplezte le.

 

A perzsa–afgán ambícióikban sértett oroszok; az afrikai ambícióikban sértett franciák és németek; a balkáni ambícióikban sértett osztrákok (és magyarok) a koncentrációs táborokba zárt búrok szenvedéséről, lerombolt tanyáiról, fölégetett terméséről cikkeztek.

 

Hogy léteznek arrafelé feketék is, arról sok szó nem esett.

 

A bombázások fölötti örömükben a jó albánok kirabolták, lerombolták és porig égették Mitrovica cigány kerületét, a Mahallát. Emlékeztessen Gárdi Balázs fotója a több száz család elveszett édenére.

 

A hivatalosan „belföldi hontalan” cigányok az Ibar északi, szerb oldalán kerestek oltalmat, ahol 1999 őszén az ENSZ segítségével átmeneti táborokban helyezték el őket: a Trepca bányatelep mellett. (A Trepca hatalmas ólom- és cink-bányászati és feldolgozó kombinát volt a jugoszláv időkben; az üzemek jó részét a 80-as, 90-es években bezárták, de a nehézfém-szennyezettség – szocialista nagyipari szokás szerint – maradt a talajban és a patakokban.) Az ideiglenes elhelyezés egy évtizedig tartott – a hontalanok, különösen a gyerekek körében riasztó a nehézfém-mérgezések aránya.

 

Tavalyelőtt a koszovói kormány megkezdte a Mahalla újjáépítését.

 

Habent sua fata aquae. (A víznek is megvan a maga története.)

 

Az Ibar egész Szerbia legszennyezettebb folyója.

 

Az Ohridi tó viszont olyan tiszta, hogy látni az alján a Sztruga felé folyó Fekete (Crni) Drin vizét; több mint kétszáz endemikus faj él benne háborítatlanul, a fitoplanktonoktól az algákon, a laposférgeken és a puhatestűeken keresztül a gerincesekig. Ez utóbbiak között számon tartanak nyolc ponty- és két lazacfélét (utóbbiakat a helybeliek pisztrángnak hívják). A különös szerencse oka, hogy a partokat hetven éve esküdt ellenségek – délről albánok, északról jugoszlávok, közelebbről makedónok – lakják, gyakorta harckészültségben: így a tó nem részesült a szocialista iparosítás áldásaiból.

 

 
Kommentek (0)
Szóljon hozzá!

  Név* (kötelező)

  E-mail* (kötelező, de nem jelenik meg)

  Website (nem kötelező)

Tartalom* (kötelező)


A *-gal jelölt mezők és a tartalom rész kötelezőek.

Milyen nap van ma?*
(Ellenőrző kérdés a kéretlen levelek kiszűrésére.)



 
 
Liget.org   »   Folyóirat   »   2014 / 6   »   Koszovó vizei
 
replica watches
replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches
replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags
70-640 70-640 642-832 1Z0-051 220-701 642-813 70-411 642-447 300-209 300-207 070-294 itexam911