Liget - irodalom és ökológia

A Liget új, online kiadása a ligetmuhely.com oldalon érhető el.

 

A liget.org 2015 január-tól csak archívumként működik,

minden friss tartalom az új oldalon érhető el.

 

A folyóiratszámok letölthetőek az alábbi címen:

http://ligetmuhely.com/category/liget/mufaj/folyoirat

Tovább a cikkekhez »
 
 
 
2006 / 7   //    «    18    » 
TÁJOLÓ
Horgas Judit
Toni Morrison és a kert
esszé 
betűméret: nagyobb - kisebb  |  nyomtatási nézet
 
 


Az indiai monszun párafelhőin utazunk tovább, átszelve több kontinenst, hogy eljussunk az amerikai Oklahomába, ahol a feketék lakta Ruby városa maga A Paradicsom, "ezen a tájon méz csorog, amely édesebb, mint bármilyen méz, amelyet csak ismerek, és ... a földnek is olyan az íze, mint a cukoré". Gyere, ízleld meg velem, és ha végül mégis megkeseredik a szád, ne engem okolj - senkit ne okolj, csak figyelj és fülelj, hallgasd, ahogy Rubyban a kislányok "azt éneklik, hogy ?vigyáz rátok majd az Úr?, amit minden bizonnyal meg is tett, míg aztán abba nem hagyta."

    És amikor abbahagyta, akkor Rubyban elszabadult a pokol, és a Paradicsomot vér borította. Hosszú-hosszú ideig a város lakosai azt hihették, eleget szenvedtek, hogy kiérdemeljék a nyugalmat - sokan gondolhatják így. Amikor maguk mögött hagyták egykori otthonukat, Havent, amelynek már a neve is kikötőt, révet jelent, de felidézi az angol ?heaven? (mennyország) szót is, és ahol annyira vigyáztak egymásra, és olyan mereven elzárkóztak mindenkitől, aki nem tartozott közéjük - akkor valóban azt hihették, ha tovább mennek, mindig tovább és tovább, új várost teremtve, édeni tisztaságával beburkolhatják majd kékesfekete bőrüket, ezt az áldott-átkozott bőrt, ami még a szívüket is beborítja, és a szénbányák mélységesen mély szintjénél, a nyolc sziklánál is mélyebbre nyúlik bennük. Ez az ő örökségük, "amely megkülönböztette őket a velük egyenrangú négerektől. Nyolc szikla." Súlyos örökség, de ki ne érezné súlyosnak a maga terhét?

    És amikor végre megérkeztek Oklahoma mindentől és mindenkitől távoli pontjára, és halottuk is volt, akiről a városukat elnevezhették, és elölről kezdhettek mindent, a bőrükből akkor sem bújhattak ki, és utuk során arra is rá kellett döbbenniük, hogy új elkülönülés szemtanúi: "a kirekesztés világos színű színes bőrűektől ered. Kék szemű, szürke szemű, jól öltözött mulattoktól". A kirekesztés ellen elzárkózással védekeztek, áthatolhatatlan kerítéssel vették körül Rubyt, a maguk Édenét, és a lángpallosú arkangyaloknál is éberebben vigyázzák, mert tíz nemzedéken át keservesen megtanulták, milyen Ott Kint: "a tágas tér, amely egykor hívogató és szabad volt, ellenőrizhetetlenné és forrongóvá vált, kiürült hely lett, ahol véletlenszerű és megszervezett gonoszság garázdálkodott, ott, és amikor kedve tartotta - bármelyik élő fa, bármelyik szerény vagy pompás ház ajtaja mögött. Ott Kint, ahol az ember gyerekéből csúfot űztek, az asszonyát szabad prédának tekintették, és ahol magát az embert semmibe vehették, ahol a gyülekezetek fegyvert vittek a templomba, és kötél tekeredett minden nyeregben. Ott Kint, ahol minden fehér ember-csoport rendőrkülönítménynek látszott, és ha valaki egyedül volt, az egyet jelentett a halállal". Ruby lakosai soha többet nem akarnak egyedül lenni, ezért együtt zárkóznak be, a betolakodókra pedig lesújtanak: elkergetik vagy megölik őket, és "mindkettőhöz megvannak a szükséges eszközeik: kötél, pálmalevél feszület, bilincs, könnygáz, napszemüveg, tiszta, rendes, komoly fegyverekkel együtt". Te Itt Bent vagy Ott Kint állsz?

    A Krisztus Király Iskola Bennszülött Leányok Számára a várostól tizenhét mérföldre, egy hatalmas kukoricaföld közepén áll, és a lakosok még akkor is Zárdának nevezik, amikor az utolsó Bennszülött Leány is régen elszökött már, Mary Elizabeth nővér elfogadott egy tanári állást Indianában, Roberta nővér szanatóriumba ment, és végül meghalt az Anya, Mary Magna is. Egyedül Consolata marad a hatalmas házban, amelyet valaha egy sikkasztó építtetett, tébolyult erotikájú luxuspartikra, vendégei kéjelegve fogdosták a sárgaréz, férfi nemi szervet formázó csapokat, a mellbimbó alakú kilincsgombokat, sikkantgatva fröcskölték egymást a márványkádakban és alabástromhüvelyekben verték le a cigarettájukat. A félig-meddig lecsupaszított házban összekeveredik a katolikus apácák buzgalma és a megkopott erotika, és ha lassan, mélyeket szippantasz, megérzed, hogy ezt a fülledtséget a kertben termesztett méregerős bors illata és halott csecsemők kísértetei fűszerezik. Egymás után érkeznek az életüktől menekülő nők, és mind magukkal hozzák a kísérteteiket: Mavis az ikrekét, akiket vásárlás közben az autóba zárt és megfulladtak; Gigi a kurválkodásét; Seneca ötéves önmagát, akit mindenki magára hagyott, és ő "négy éjszakát és öt nappalt töltött el azzal, hogy bekopogott a házában minden ajtón", a nővérét keresve, míg a hatodik napon megérkezett a szociális gondozó; Pallas, az egyetlen fehér lány, a szeretőjét elcsábító anyjáét. Consolata, akit kilencévesen a costa rica-i utcai prostitúcióból Mary Magna nővér egyszerűen elrabolt és felnevelt, úgy gondozza ezeket az elgazosodott életű nőket, mint egy szabadgondolkodású kertész, és miközben a ház körüli, valóságos kertet mindinkább elhanyagolja, társnői sorsát addig-addig gyomlálgatja, amíg "néhány Rubyban élő emberrel ellentétben a Zárda lakóit nem kísértik többé a múlt emlékei".

    A városlakók kertjei éppolyan árulkodóak: míg a Zárda környéke egyre elhanyagoltabb lesz, Ruby-ban a növekvő jólét legszembetűnőbben a házak kertjein mutatkozik meg. "Elterjedt a szokás, hogy olyan növényeket termesszenek, amelyeket nem lehet megenni, és egyre nagyobb lett a föld is, amelyen ilyen tevékenység folyt. Egymásnak adogatták, dugványokat osztottak meg, gyökereztettek, egy-két hagyma akkora kincset ért, hogy a férjek már panaszkodtak, hogy elhanyagolják őket, meg a retektermés is kicsi, és túl kevés a kelkáposzta és a répa. A nők továbbra is művelték a hátsó veteményeskertjeiket, de lassanként a termesztés itt is olyan lett, mint a virágoknál - kedvtelésből foglalkoztak vele, nem pedig azért, mert szükségük volt rá.

A nőszirom, a lángvirág, a rózsa és a bazsarózsa egyre több időt igényelt, lehetett vele büszkélkedni, és már-már akkora helyet foglalt el, hogy az új pillangóknak mérföldeket kellett megtenniük, hogy Rubyban bebábozódjanak." 

    A haszontalan, túlcivilizált kertészkedés lehet az oka, hogy a Paradicsom beszennyeződött? Vagy a fiatalok, akik Misner tiszteletes harcos gondolatait követik, és úgy vélik, Ruby jelmondatát, amely a Havenből gondosan átszállított Kemencén áll, másként kell értelmezni, hogy az üzenet nem óvatosságra int ("Óvakodjatok az Ő homlokának ráncától"), hanem cselekvésre: "Légy az Ő homlokának ránca"? Te óvakodsz vagy cselekszel? Vagy az autók miatt történt mindez, az egyre könnyebben megszerezhető és kezelhető, olcsó benzinnel működtetett autók miatt, amelyek úgy szállítják ezeket a csellengő nőket, hogy közben nem is sejtik: a dögvésznél is veszedelmesebb fertőzést szabadítanak Ruby lakosaira? Az autók hozzák el a szabadságot?

    Az íratlan, de halálosan szigorú szabályokkal körülkerített városban hoszszú évekig úgy tűnhetett, hogy "eltekintve egy repedéstől itt, egy hasadástól ott, Rubyban minden ép". Két asszonyon kívül (az egyik a város névadója, a másik egy világos bőrű nő, akit a közösség nem fogad be, és hagyják, hogy a szülésbe belehaljon) soha senki nem halt meg. "Mindnyájan nagyon büszkék arra a hitükre, hogy ők áldottak, meg minden, mert 1953 után bárki, aki meghalt, Európában, Koreában vagy valahol másutt, de ezen a városon kívül fejezte be az életét. ... ez a város jogot formál a halhatatlanságra." Mintha az a kerítés a halált is kirekesztené - az élettel együtt. Ruby lakói fuldokolnak a maguk emelte korlátok között: magányosak, boldogtalanok, dacosak, alkoholisták, a fiatalok halottak vagy halálosan lusták és életuntak. Unják már az öregek küzdelmeiről szóló mítoszokat, és nem találnak semmit, amiért maguk is harcolhatnának. Elfelejtették, amit elődeik még tudtak, hogy "itt a szabadság vizsga volt, amit a természetes világ irányított, és amit egy embernek mindennap le kellett tennie. És ha elég sok vizsgát tesz le, elég hosszú ideig, akkor ő lesz a király". Mindennap, ne feledd.

    Amikor egy szerencsétlenül járt, megfagyott családot a Zárda közelében találnak meg, a városlakók az ott élőket minden kínjuk forrásának látják: gyökerestül tépik ki a kertet beszennyező gyomokat. Ruby Új Atyái, kilenc megkeseredett férfi, szövetkezik a város megtisztítására, ha már a saját életüket nem tudják megtisztítani. És tönkretesznek mindent, végérvényesen.

A Paradicsom eszméjét árulják el, hogy megvédjék, amit már nem érdemes megvédeni. És elfeledkeznek Zakariás próféta látomásairól is: "Az irgalom és a könyörület elmulasztásáért járó büntetés a népcsoportok közötti szétszóratás és a jó termőföld elpusztítása volt". A kertész rémálma: örökös vándorlás és terméketlen föld. Zakariás Morgan, az egyik alapító, akit Ruby lakosai Nagy Papa néven emlegetnek, és akinek tizennégy gyerekéből kilenc maradt életben, "könnyen el tudta volna képzelni, milyen rémületet okozna, ha mindenki, akit ismert, szétszóródik, idegen föld különböző helyeire kerül, és egymás számára idegenné válik. Megrémült volna, ha nem ismer föl egy állkapocsvonalat, amely az egyik családot jellemezte, egy tekintetet vagy járásmódot, ami egy másikat azonosított. Ha valaki nem tudja a saját újjáalakult változatát meglátni egy harmadik vagy negyedik nemzedékbeli unokában. Ha valaki nem tudja, hol temették el az előtte lévő nemzedéket, vagy hogy hogyan lehet velük kapcsolatba kerülni".

    Te tudod?

 
Kommentek (0)
Szóljon hozzá!

  Név* (kötelező)

  E-mail* (kötelező, de nem jelenik meg)

  Website (nem kötelező)

Tartalom* (kötelező)


A *-gal jelölt mezők és a tartalom rész kötelezőek.

Milyen nap van ma?*
(Ellenőrző kérdés a kéretlen levelek kiszűrésére.)



 
 
Liget.org   »   Folyóirat   »   2006 / 7   »   Toni Morrison és a kert
 
replica watches
replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches
replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags
70-640 70-640 642-832 1Z0-051 220-701 642-813 70-411 642-447 300-209 300-207 070-294 itexam911