Liget - irodalom és ökológia

A Liget új, online kiadása a ligetmuhely.com oldalon érhető el.

 

A liget.org 2015 január-tól csak archívumként működik,

minden friss tartalom az új oldalon érhető el.

 

A folyóiratszámok letölthetőek az alábbi címen:

http://ligetmuhely.com/category/liget/mufaj/folyoirat

Tovább a cikkekhez »
 
 
 
2006 / 6   //    «    3    » 
A SZABAD LELKEK VÉGTELEN SZORONGÁSA
Handi Péter
Egy lábfej, talán
próza 
betűméret: nagyobb - kisebb  |  nyomtatási nézet
 
 


 

"... ellentmondásban élünk..."

 

Kínos, hogy függésem a Semmiben sem definitív. Hogy az alapállások, teóriák, tézisek, meghatározások tengerében mindig ott ólálkodik a Cáfolat, amely aztán ugyancsak támadható. Ha kimerül a logika, az eredendő látásmód, megkapaszkodhatok-e az absztrakcióban, az össze-nem-illeszthetők fogantyújában, alkothatok-e törvényt belőle és élhetek-e aszerint?

A félelem az ellentmondás támadásától azért mérgező, mert darabonként elvesz az önbecsülésből, és - igen, a hitből. Állandó kérdőjel-használatra kényszerít.

Megfigyeltem, hogy írott szövegeimben a szavak, melyeket sűrűn és szívesen és valószínűleg ösztönösen használok: talán, tán, úgyszólván, mégis, olybá, feltehető, valamiféle, lehetséges, tűnik, azonban, inkább. Mind megannyi pajzs a támadhatóság kivédésére. (Mint például a két sorral fentebb becsúszott "valószínűleg", amely máris kétségessé teszi megfigyelésem tarthatóságát.) Nyilvánvaló, hogy a mondandómat emígy meglágyító szóhasználat sebezhetőségemet hivatott csökkenteni - für alle Fälle.

Létem fonalának odaerősítése egy megbízhatóan erős, időtálló póznához - ez volna tehát a kívánatos intellektuális állapot. Példa és kísérlet ez ügyben:

Egy lábfej.

Közölhet-e valamit egy lábfej az egyénről?

Egy lábfej - így kiszakítva a test kontextusából -, egy darab kizárólag önmagát jelentő valóság, amely nem tűr semmilyen más értelmezést.

Egy lábfej - nem karakterhordozó. Thomas Mann lábfejéről nem ismerem fel az írót, mint ahogy Marilyn Monroe lábfeje számomra ugyanolyan, mint Simone de Beauvoir vagy Ilonka nagynéném lábfeje. Ezt megállapítva elégedetten hátradőlök: íme, egy támadhatatlan, ellentmondást nem tűrő kinyilatkoztatás. Ebbe a lábfejbe - megfogódzhatok.

De.

Ahogy ezt elmondom A.-nak, aki első hallásra eredetinek és frappánsnak ítéli meg, elgondolkodik. Eredeti és frappáns szavak, melyek máris körüljárják - úgy érzem - az én kikezdhetetlen teóriámat, időt kérnek további vizsgálódásra, hátha...

S megszületik a lábfejben mégiscsak szundikáló ellentmondás. A. ugyanis kijelenti: egy lábfej éppen hogy karakterhordozó; karaktert hordoz. Személyt, akinek karaktere van. Voil?!

Vitának itt nincs helye. Az átvitt értelem alkalmazása máris arra kényszerít, hogy a jövőben a lábfejről ekként írjak: "A lábfej, amely talán egyaránt hordozza a karaktert és személyt..."

Ha kínos is, el kell fogadjam a felkínált pózt, a "talán"-világ sikamlós tenyerű pózna-mászási kísérleteit. Az ember mindig visszacsúszik valahová. Szomorú?

 

 
Kommentek (0)
Szóljon hozzá!

  Név* (kötelező)

  E-mail* (kötelező, de nem jelenik meg)

  Website (nem kötelező)

Tartalom* (kötelező)


A *-gal jelölt mezők és a tartalom rész kötelezőek.

Milyen nap van ma?*
(Ellenőrző kérdés a kéretlen levelek kiszűrésére.)



 
 
Liget.org   »   Folyóirat   »   2006 / 6   »   Egy lábfej, talán
 
replica watches
replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches
replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags
70-640 70-640 642-832 1Z0-051 220-701 642-813 70-411 642-447 300-209 300-207 070-294 itexam911