Liget - irodalom és ökológia

A Liget új, online kiadása a ligetmuhely.com oldalon érhető el.

 

A liget.org 2015 január-tól csak archívumként működik,

minden friss tartalom az új oldalon érhető el.

 

A folyóiratszámok letölthetőek az alábbi címen:

http://ligetmuhely.com/category/liget/mufaj/folyoirat

Tovább a cikkekhez »
 
 
 
2006 / 5   //    «    7    » 
Fenákel Judit
Nóták
próza (részlet)
betűméret: nagyobb - kisebb  |  nyomtatási nézet
 
 


Vigyél vissza a babámhoz

 

Az én időmben - volt ilyen? - mindenkinek volt nótája. Anyu nótája a halványsárga rózsa, ha tudnál beszélni, elmondanád nékem, nem érdemes élni, Margit nótája az édesanyám, kössön kendőt, kendőt a fejére, az én nótám (de ez már későbbi fejlemény) a mondd meg, hogy imádom a pesti nőket, ha arra jársz - csak apu nótájára nem tudok visszaemlékezni. Pedig ő, szegény, el se képzelhető nóta nélkül. Keveset tudok róla, nyolcéves koromban láttam utoljára (akkor is nótázott), de azt megőrizték a családi legendák meg az én sovány emlékezetem, hogy hegedült, énekelt, állítólag mulatott is hangos cigányzene mellett az endrődi bálokon, ahova anyu sose kísérte el; ezt nem vette zokon. Ment egyedül, ahogy jómenetelű falusi boltoshoz illett, akitől felírásra lehetett kelengyének való lenvásznat, farkasfogat, menyaszszonyi ruhaanyagot vásárolni, aztán aratás után ki lehetett egyenlíteni a számlát, jöttek is sorban az adósok, senkire se kellett végrehajtót küldeni, adós és hitelező egyformán ismerte a kötelességét. A kötelességekhez tartozott, hogy apu, amíg tehette, megjelent a kereskedőbálon, talán bort is ivott, persze módjával, utána magához intette a cigányt, és elhúzatta a nótáját, ami sehogyse akar eszembe jutni. Csak arra a nótára, annak is a kezdő sorára emlékszem, amit utolsó este játszott a hegedűjén, mi meg anyuval a gangon terített vacsoraasztalra könyökölve hallgattuk, közben fölpillantottunk a lámpa körül forgolódó éjjeli lepkékre, tisztán látom a fénytől bódult, szürke pilléket, és hallom apu hegedűjét, azt hegedülte meg énekelte, hogy fekete gőzös, vigyél vissza a babámhoz.

    A munkaszolgálatos bajtársak, akiket anyu megkeresett a háború után, mind azt írták, hogy ekkor meg ekkor, egy jeges februári éjszaka még kivergődött valahogy a latrinára, aztán nem látták többet. Végelgyengülés, fogalmazott az egyik. Éhen halt, jelentette a másik. Nekem az utóbbi kifejezés jobban tetszik. Végelgyengülésben nagyon öreg, nagyon beteg emberek szoktak meghalni. Apu negyvenegy éves volt, és egy kis gyomorsavtúltengéstől eltekintve, makkegészséges.

    Most már mind a két fiam idősebb nála.

 
Kommentek (0)
Szóljon hozzá!

  Név* (kötelező)

  E-mail* (kötelező, de nem jelenik meg)

  Website (nem kötelező)

Tartalom* (kötelező)


A *-gal jelölt mezők és a tartalom rész kötelezőek.

Milyen nap van ma?*
(Ellenőrző kérdés a kéretlen levelek kiszűrésére.)



 
 
Liget.org   »   Folyóirat   »   2006 / 5   »   Nóták
 
replica watches
replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches
replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags
70-640 70-640 642-832 1Z0-051 220-701 642-813 70-411 642-447 300-209 300-207 070-294 itexam911