Liget - irodalom és ökológia

A Liget új, online kiadása a ligetmuhely.com oldalon érhető el.

 

A liget.org 2015 január-tól csak archívumként működik,

minden friss tartalom az új oldalon érhető el.

 

A folyóiratszámok letölthetőek az alábbi címen:

http://ligetmuhely.com/category/liget/mufaj/folyoirat

Tovább a cikkekhez »
 
 
 
2006 / 1   //    «    3    » 
OLVASTAM, SZERZŐTÁRS
Handi Péter
Bíró Zsuzsa mozija
esszé 
betűméret: nagyobb - kisebb  |  nyomtatási nézet
 
 


Van-e szebb, romantikusabb, izgalmasabb, érdekesebb és némileg fájdalmasabb, mint rálelni az elhalt szülõk hátrahagyott noteszeire, leveleire, naplóira? Bíró Zsuzsa briliánsan villódzó, szöcske-szökdelésű írása a Liget 2005-ös májusi számában, az Apák mozija lapról-lapra ezeket a jelzõket tolultatta fel bennem. Irodalom, film, filozófia és memoár virtuóz stafétája ez a mélységesen szubjektív érdeklõdés-görgeteg - nehéz volna szilárd kategóriába zárni mint műfajt, éppen határtalansága miatt. Anélkül, hogy részletezném az ebbe a valamibe zsúfolt tartalmat, engedtessék meg elmondanom, hogy az írás elsõsorban azért tetszett, mert - nem késztetett gondolkodásra, azaz a mondandók elemzésére, intellektuális feldolgozására. Meglehet, ez így sértõnek mutatkozhat az íróra és kérdésessé teheti e sorok írójának szellemi kapacitását is, de éppen a történetek sodrása, az olvasmány-dinamika (ha van ilyen), a feltételezések továbbfejlõdése a ludas ebben. Vastagon jönnek az információk, Delmore Schwartz 1937-ben írt, de 28 évvel elõbb játszódó novellája (mozija) nyomán Amerikából átlépünk Balatonfüredre, itt ugyancsak 1909-et ír a naptár, az író ötéves anyukája az egy évvel fiatalabb és ugyancsak ott nyaraló Koestler Artúrkával játszik a Grand Hotel kertjében, három év múlva ismét találkoznak Füreden, és a hétéves Koestler Artúr akkor felvilágosítja a naiv kislányt "az élet tényei felõl"... Koestler errõl az epizódról nem ír memoárjában, de ez elég Bíró Zsuzsának a korszak és alakjai tovább-játszatására, hogy a szülõk leveleiben, noteszeiben talált rejtélyes jelekrõl, hoszszan húzódó, házasságuk elõtti szerelmi huzavonáikról tűnõdjön. Eközben belép "igazán" a huszadik század, az író lepkeként szálldos család és a tágabb univerzum összefüggései között, szinte szinkronizál, úgyszólván filmkockákra telepíti a sokrétű felfedezés-halmazt. Az apák mozija vetítõdik.

    Azt mondtam, azért tetszik elsõsorban, mert nem késztet - mégiscsak esszé lévén? - gondolkodásra. Vagyis elsõsorban Bíró Zsuzsa érdeklõdése ragad el, s teszi mindenekelõtt olvasmánnyá, amit írt, és csak másodsorban tanulmánnyá. Nem tudom, említhetem-e itt a Mallarmé macskái kötetének darabjait (a cím másik kedveltem, Julien Barnes Flaubert papagáját juttatja eszembe), ahol szárnyra kelõ érdeklõdése ugyancsak megutaztatott a kor-áramlatok tájain, s mint megbűvölt olvasó, föltétlenül elfogadtam az elém tálalt tényekkel és esetlegességekkel egyensúlyozó történetiséget.

    Szeretem Bíró Zsuzsát. Azt, hogy olyat írt, mint az Apák mozija. Elteszem magamnak.

 
Kommentek (0)
Szóljon hozzá!

  Név* (kötelező)

  E-mail* (kötelező, de nem jelenik meg)

  Website (nem kötelező)

Tartalom* (kötelező)


A *-gal jelölt mezők és a tartalom rész kötelezőek.

Milyen nap van ma?*
(Ellenőrző kérdés a kéretlen levelek kiszűrésére.)



 
 
Liget.org   »   Folyóirat   »   2006 / 1   »   Bíró Zsuzsa mozija
 
replica watches
replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches
replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags
70-640 70-640 642-832 1Z0-051 220-701 642-813 70-411 642-447 300-209 300-207 070-294 itexam911