Liget - irodalom és ökológia

A Liget új, online kiadása a ligetmuhely.com oldalon érhető el.

 

A liget.org 2015 január-tól csak archívumként működik,

minden friss tartalom az új oldalon érhető el.

 

A folyóiratszámok letölthetőek az alábbi címen:

http://ligetmuhely.com/category/liget/mufaj/folyoirat

Tovább a cikkekhez »
 
 
 
2005 / 12   //    «    16  
BELSŐ RUHATÁR
Mund Katalin
Társadalomtalanítás
jegyzet 
betűméret: nagyobb - kisebb  |  nyomtatási nézet
 



"A nyitott társadalom olyan, mint egy huzatos gang, régen megállt benne a sülthal-, kolbász- és káposztaszag, de most, hogy a tűzfalat lebontották, leginkább csak cúg van: keresztül kasul jár a szél.

Az, hogy tartunk valamerre, végül is egyszerű érzékcsalódás: menetszélnek hisszük a huzatot."

ÁCS JÓZSEF

 

A "társadalom" eredetileg a közös célok és értékek alapján szervezõdõ társulást jelentené. Egyenlõ méltóságú, szabad emberek együttműködését. Legalábbis ebben az értelemben használta Rousseau e kifejezést, amikor "társadalmi szerzõdésrõl" beszélt. E szerzõdés nem politikai aktus, mert nem a hatalom hozza létre a társak integrációját. Így az, hogy "társadalmi", arra vonatkozna, ami különbözik a "politikai"-tól, és persze a "gazdasági"-tól is, mi több, megelõzi azokat. A "társadalom" aktív szereplõ, mely alkalmas arra, hogy nevében bíráltassék a hatalom (ha nem fejezi ki helyesen az akaratát) és a gazdaság (ha automatizmusai megakadályoznák a közjó érvényesülését).

A társadalom, amely az emberek mindent átfogó valósága volt, igen hamar a valóságok egyikévé korcsosult. Gazdaság és politika öntörvényű világokként mutatkoztak meg, a "társadalommal" alkotott hármasságuk pedig a kapitalista társadalom idealizált képét tükrözte, miközben hol a politika, hol a gazdaság fojtogatta. Ezért a társadalomról gondolkodók egy része arra kényszerült, hogy szembeállítsa a "közösséggel", s ez utóbbiban találja meg újra azt, amit az elõbbiben elvesztett.

Másoknál viszont a társadalom különféle jelzõk kíséretében kezdett szerepelni. Így lett a polgári társadalom "kapitalista társadalom", "ipari társadalom", újabban pedig "kockázati társadalom" és "hálózat-társadalom". Itt már szó sincs egyenlõségrõl, szolidaritásról, de még történeti autonómiáról sem. A társadalom ebben a diskurzusban olyan erõk hatása alatt áll, amiket nem tud befolyásolni, s azért nem, mert tagjai helyzetük következtében nem képesek felismerni, milyen hatalmak is irányítják sorsukat. 

Egész más, ha a "társadalom" elé a "nyitott" jelzõ kerül. A nyitott társadalomban egyetlen vallás, egyetlen világnézet, egyetlen életfelfogás sem törekedhet kizárólagosságra. Nincsenek tévedhetetlen tekintélyek, akik eldöntenék, mi az igaz, a jó, a helyes. Minden nézetnek az érvek és ellenérvek összecsapása során kell helytállnia magáért, és persze minden nézetrõl kiderülhet, hogy téves. Ez a társadalom pluralista, tiszteli tagjainak szabadságát és autonómiáját - legyenek azok csoportok, avagy "egyszemélyes kultúrák". Sõt, a nyitott társadalom olyannyira nyitott, hogy még saját tagadóit is magában foglalja. Így bár a hit, világnézet, vagy kultúra nem fogja össze az embereket, mégis közösséget alkothatnak, ha az alkotmányhoz lojálisak. 

Csakhogy a globalizációval a társadalmak a térben is egyre megfoghatatlanabbá váltak. Valaha úgy látszott: területileg, s így tagsági viszonyok tekintetében is jól körülhatárolható, egyedi társadalmak léteznek. Ma a hálózatosan szervezõdõ kommunikációs egységek, s azok részrendszerei egyre kevésbé tekintik relevánsnak e kereteket. Ezáltal viszont lokalizálhatatlanná vált a hatalom is, s a nyilvánosság kritikai hangjai nem a valódi címzetteket érik el, a hatalmi központok pedig nem kényszerülnek semminemű számadásra.

Egy pillanatra úgy tűnt, mintha a nyitott társadalom eszméjében a szabad társulás rousseau-i ideája köszönne vissza, jóllehet ez már a nemzetállamokban is csak illuzórikus feltevésként élt tovább. Az integráció és az ebbõl eredõ szolidaritás közösen elismert értékeket jelentett, legalábbis a politikai rituálék ezt a látszatot keltették. Mára ennek is vége. Ahogyan korábban a "társadalmat", most a "nyitott társadalmat" értelmezi át és számolja fel az a politikai és gazdasági szisztéma, amely a zászlajára tűzte. A nyitottság csupán egyetlen célt szolgál: a közösség szétaprózódását, az egyén elszigetelõdését. Itt már a legintimebb emberi kapcsolatok is gazdasági szerzõdéseken alapulnak, s ezzel eloldódnak az õsi kötelékek. Ez azonban nem a szabadságot jelenti, hanem a földönfutó kiszolgáltatottságát.

 

"Úgy látszik, nemcsak egy diktatúrában, de a dollármilliárdokból propagált nyitott társadalomban is jól jön, ha a lakosság csupán szolidaritást, szövetkezést nem ismerõ, szerkezetét vesztett törmelék: vasreszelék, mely odafentrõl mágnessel bármely formába átrendezhetõ - ezt manapság mobilitásnak hívják, s érte mézes dicséret jár."

 
Kommentek (0)
Szóljon hozzá!

  Név* (kötelező)

  E-mail* (kötelező, de nem jelenik meg)

  Website (nem kötelező)

Tartalom* (kötelező)


A *-gal jelölt mezők és a tartalom rész kötelezőek.

Milyen nap van ma?*
(Ellenőrző kérdés a kéretlen levelek kiszűrésére.)



 
 
Liget.org   »   Folyóirat   »   2005 / 12   »   Társadalomtalanítás
 
replica watches
replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches
replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags
70-640 70-640 642-832 1Z0-051 220-701 642-813 70-411 642-447 300-209 300-207 070-294 itexam911