Liget - irodalom és ökológia

A Liget új, online kiadása a ligetmuhely.com oldalon érhető el.

 

A liget.org 2015 január-tól csak archívumként működik,

minden friss tartalom az új oldalon érhető el.

 

A folyóiratszámok letölthetőek az alábbi címen:

http://ligetmuhely.com/category/liget/mufaj/folyoirat

Tovább a cikkekhez »
 
 
 
2005 / 10   //    «    22    » 
Handi Péter
Nyári hozam
esszé (részlet)
betűméret: nagyobb - kisebb  |  nyomtatási nézet
 
 


"Ó, régi börtönök..." Az ember valahogy elvan a szabadsággal, ha nem kap mást, de néha úgy látszik - a körülmények hatására, persze -, nehezen viseli el a lába elé hullott mannát, égi ajándékot. Öt-hat éve már, hogy az ausztrál kormány menekültellenes politikai állásfoglalása világ- és Ausztrália-szerte felháborodást keltett. Afganisztán, Irak és a Közel-Kelet vérben és lángokban álló területeirõl megindultak az embercsempészek szervezésében a hajók az ausztrál partok felé, hogy - ha illegálisan is - mint menekülteket befogadják a hazájukat elhagyó embertömeget. Ezek a menekültek ingóságaikat felszámolva minden pénzüket a csempészeknek adták, akik aztán kimustrált és az óceánok ostromát nemigen álló hajókra rakták az új és biztonságos életre vágyó családokat. A gályarabságra emlékeztetõ körülmények között hányódó, túlzsúfolt bárkák egy része elsüllyedt az út folyamán, hullámsírba döntve több száz férfit, nõt, gyermeket. Azokat, akik mégis elérték az ausztrál partokat vagy vízterületet, a partokat õrzõ naszádok feltartóztatták és a "rakományt" gyűjtõtáborokba szállították, ahol szögesdrót és õrség mögé kerültek - évekre.

    A hivatalos kormánypolitika úgy magyarázta ezt a bánásmódot, hogy a bevándorolni szándékozók megkerülték a bevándorlási processzus fokozatait, nem jelentkeztek a bevándorlási hivatal hazájukbeli kirendeltségeinél, ahol kérelmüket annak rendje és módja szerint felülbírálták volna. Így tehát ezek az emberek illegális bevándorlók, és mint ilyenek, a gyűjtõtáborokban kell kivárják, amíg a bevándorlási hatóság bürokráciáján "ügyük" terítékre kerül és eldöntetik.

    A kormányzati politika egyszerűen mellõzte a tényt, hogy ezek az Ausztráliában letelepedni kívánók: menekültek, akiknek - mert bombák és diktátorok vérfürdõi szolgáltattak gyilkos hátteret - nemigen állt módjukban sorba állni golyózáporok és robbanások közepette a hivatalos kirendeltségeknél a beutazási engedélyért. Nagyon is kilátszott a lóláb: az ausztrál kormány a régen eltemetett "Fehér Ausztrália politika" hallgatólagos érvényesítését eszközli, azaz az ázsiai muzulmán bevándorlásnak igyekszik gátat emelni. A gyűjtõtáborokat emberi településektõl távoli helyeken, a sivatagban és egy-két gyéren lakott part menti szigeten létesítették, teljes izoláltságban a külvilágtól. A családok immár éveket töltenek ezeken a sivár és éppen a létminimumot biztosító, a várakozási idõ feszültségeit és a tétlenség unalmát kínáló helyeken, gyermekek születnek, munkára vágyó nõk és férfiak öregednek. Az adatokat feldolgozó bürokrácia - talán szándékosan - igen lassan működik, az ausztrál szabadság élvezetének lehetõsége csak délibábként lebeg a távoli horizonton.

    A napokban arról adtak hírt a lapok, hogy két szerencsés iraki menekült, akik öt évi tartózkodás után végül megkapták a letelepedési engedélyt és elhagyhatták a tábort, ismét jelentkeztek a gyűjtõhelyen, visszatérésüket kérve. Az ok részben az "Ó, régi börtönök nyugalma"-szindróma, a minimális ellátottság biztonsága, valamiféle gondoskodás a betevõ falat napi juttatásáról. S ezen túl persze a Szabadságnak mint áhított szerkezetnek a kezelhetetlensége. Arról van szó, hogy a civilizált életmódtól évekig tartó elzártság, a lélekölõ semmittevés egyszerűen megfosztotta õket a normális, mindennapi élethez szükséges ismeretektõl, attól, hogyan kell önállóan mozogni, működni a társadalomban. A szabadság közege, annak összetettsége, az önmeghatározás felelõssége, a városok szabados kavargása és a közélet hirtelenjében felbukkanó eredendõ szabályhalmaza túlságosan bonyolultnak bizonyult számukra. Az erõszakolt tábori tartózkodásnak ez az utóhatása. Rendszerváltozás - alapfokon. A két iraki esete persze nem tipikus. A letelepedési engedélyt elnyerõk többsége szociális szervek, esetleg barátok-rokonok segítségével lassan beilleszkedik a számukra újsütetű körülményekbe. Az irakiak meghökkentõ lépése azonban elgondolkodtató dimenziót ad az immár világszerte ismerõs népességvándorlási problémának.

 
Kommentek (0)
Szóljon hozzá!

  Név* (kötelező)

  E-mail* (kötelező, de nem jelenik meg)

  Website (nem kötelező)

Tartalom* (kötelező)


A *-gal jelölt mezők és a tartalom rész kötelezőek.

Milyen nap van ma?*
(Ellenőrző kérdés a kéretlen levelek kiszűrésére.)



 
 
Liget.org   »   Folyóirat   »   2005 / 10   »   Nyári hozam
 
replica watches
replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches
replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags
70-640 70-640 642-832 1Z0-051 220-701 642-813 70-411 642-447 300-209 300-207 070-294 itexam911