Liget - irodalom és ökológia

A Liget új, online kiadása a ligetmuhely.com oldalon érhető el.

 

A liget.org 2015 január-tól csak archívumként működik,

minden friss tartalom az új oldalon érhető el.

 

A folyóiratszámok letölthetőek az alábbi címen:

http://ligetmuhely.com/category/liget/mufaj/folyoirat

Tovább a cikkekhez »
 
 
 
2005 / 10   //    «    23    » 
BETŰK A JUPITEREN - ökokritikai rovat
Madarász Levente
fordítás: Karl Kroeber
esszé (részlet)
betűméret: nagyobb - kisebb  |  nyomtatási nézet
 
 


Wordsworth Sirattam Napóleont című szonettje jó példája, hogy a romantikusok politikai kérdésekben is a természet felé fordultak. A vers elsõ látásra csakis politikainak tűnik, a természeti világra tett utalás nélkül.

 

Sirattam Napóleont hiába, és

mégis mély fájdalommal. Gyöngéd, ha

az Ember volna..., az milyen volna...?!

Mit remélt elõször még gyermekként, és

miféle tudáshoz jutott, hiszen nem

harcokban nõ fel a hűtlen gyermek!

A kormányzónak jónak és bölcsnek

kell lenni, a józan ész erejével,

ahogy megfogná anyja szelíden

    kölykét, szándékit csak úgy uralja

mert a bölcsességet más nem fialja,

és hogy olvas, téblábol, játszik éppen,

ha kedve tartja. Szárba csak így szökkenhet

Igaz Hatalma, s nem kap jussot, többet.

 

A legmegdöbbentõbb ebben a szonettben, hogy Bonaparte fokozatosan eltűnik a versbõl. Az utolsó sorokra a francia uralkodó képe, aki megrengeti egész Európát, elhalványul az "Igazi Hatalom" ábrázolásához képest, mely egyszerű, közönséges, otthonos társasági viselkedésbõl "szökken szárba", és mindez annyira hétköznapiasan van leírva, hogy teljesen természetesnek tűnjön. Ez a megjelenítés lényegében nem a növénymetaforából, hanem Wordsworth ügyes általánosításából ered. Bár társas viselkedést és kapcsolatokat ír le, ezt úgy teszi, hogy semmiféle ideológiai vagy nemzeti sajátosság sem korlátozza. A körvonalazott attitűdöket és viselkedésmódokat úgy vezeti fel, hogy alapvetõk, bármely ember életére jellemzõek legyenek.

A szárba szökkenõ "Igazi Hatalom" táptalaja tehát a szelídség, anyáskodás, tébláboló gyerekkel, amely egy átlagos, feminin jellegű családi képet sugall, és amely a birodalmi pompát abszurddá teszi. Az "Igazi Hatalom" és a természet anyaságának asszociációjában Bonaparténak el kell tűnnie, mint bármely idegen elemnek, melynek nincs helye egyetlen egészséges emberi közösségben sem.

    Egy évtizeddel korábban - ahogy ezt Wordsworth elmondja az "Elõszó"-ban -, félte és gyűlölte Robespierre-t, mint a forradalmi gondolatok elárulóját. Meglehet, hogy a költõ Bonaparte késõbbi felemelkedésébõl megtanulta: a zsarnok elleni sikeres ellenállás, ha saját területén támadják, még veszélyesebb zsarnokot szülhet. Mindenesetre Wordsworth azzal, hogy nem támadja Bonaparte-t, hanem elhalványítja alakját, rávilágít: hírneve mennyire semmitmondó a természetes emberi élet egyszerű igazságainak fényében.

A francia uralkodó nem azért tűnik el a versbõl, mert ideológiai szempontból gonosz vagy eltévelyedett, hanem mert elveszítette az alapvetõ ritmusok összhangját, melyekkel az emberek a természet rendjéhez igazodnak.

    Wordsworth témakezelése már az elsõ sorban nyilvánvalóvá válik, és ez 1802-ben ugyancsak megdöbbentõ lehetett. Hogyan és miért kellene egy angol embernek siratni Anglia legnagyobb ellenségét? Hogy megértsük Wordsworth nézõpontját, elég, ha egy korunkbeli analógiára, Alexander Szolzsenyicin Sirattam Sztálint című írására gondolunk. Wordsworth más angolokhoz hasonlóan elõnyben részesítette a társadalompolitikai elvek népszerűsítését a francia forradalom kezdetekor. Örömmel fogadta a Bastille bevételének és az ancien regime visszaéléseinek megszűntérõl érkezõ híreket. Robespierre hatalomra kerülése, és az erõszak, melyet õ és követõi elszabadítottak, megrázta, és nem egyszer lerombolta ezt az idealizmust. Az Anglia és Franciaország között zajló néhány évnyi háború után Bonaparte jutott korlátlan hatalomhoz. Anglia lerohanásával fenyegetõzött, és mindent megtett az egyeduralom megszerzése érdekében, míg végül császárrá koronáztatta magát. 1802 körül, a Sirattam Napóleont megírása idején, a Wordsworth-höz hasonló embereknek még inkább felül kellett vizsgálniuk korábbi idealizmusukat. Egyesek (Wordsworth is) arra a következtetésre jutottak, hogy Robespierre és Napóleon nem voltak, ahogy azt korábban feltételezték, a francia forradalom szellemének elárulói. Sokkal aggasztóbbnak tűnt, hogy alakjukban a francia forradalom valódi arcai és lényegi tendenciái mutatkoztak meg. Folytatva az analógiát: a 20. században Szolzsenyicin, aki idealista kommunistaként és szovjet hazafi katonaként kezdte, eljutott a következtetésre, hogy Lenin és Sztálin nem a szovjet marxizmus elárulói, hanem az ideológia mélyáramának tényleges kifejezõi voltak.

    Ilyesfajta felismerésekhez jutni igen nyomasztó, mert az emberben tudatosul, hogy akaratlanul olyasmit támogatott, amit valójában megvetett. Hogyan árulhatjuk el így önmagunkat? Hogyan tud saját idealizmusunk ennyire szerencsétlenül félrevezetni? A romantika költõinek jelentõsebb, politikával kapcsolatos gondolatai nagymértékben e kérdések körül forognak. Az angol romantikus költõk leghatásosabb pillanataikban az ideológiai öncsalás problémájára nem kerestek vallásos magyarázatot, ahogy a kontinensen élõ kortársaik és azok utódai. Költészetük legjavában a természet világához fordultak, hogy megértsék és túltegyék magukat korábbi öncsalásukon és legtitkosabb ideáljaik bukásán.

 
Kommentek (0)
Szóljon hozzá!

  Név* (kötelező)

  E-mail* (kötelező, de nem jelenik meg)

  Website (nem kötelező)

Tartalom* (kötelező)


A *-gal jelölt mezők és a tartalom rész kötelezőek.

Milyen nap van ma?*
(Ellenőrző kérdés a kéretlen levelek kiszűrésére.)



 
 
Liget.org   »   Folyóirat   »   2005 / 10   »   fordítás: Karl Kroeber
 
replica watches
replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches
replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags
70-640 70-640 642-832 1Z0-051 220-701 642-813 70-411 642-447 300-209 300-207 070-294 itexam911