Liget - irodalom és ökológia

A Liget új, online kiadása a ligetmuhely.com oldalon érhető el.

 

A liget.org 2015 január-tól csak archívumként működik,

minden friss tartalom az új oldalon érhető el.

 

A folyóiratszámok letölthetőek az alábbi címen:

http://ligetmuhely.com/category/liget/mufaj/folyoirat

Tovább a cikkekhez »
 
 
 
2005 / 9   //    «    25    » 
FALTÓL FALIG
Horgas Judit & Ács Irén
A Központi Szabó Ervin Könyvtár
novella 
betűméret: nagyobb - kisebb  |  nyomtatási nézet
 



 

Hová lépsz most, gondold meg, oh tudós?

Wenckheim Frigyes gróf, a 19. század végi arisztokrata, nagybirtokos, országgyűlési képviselõ és neje, Krisztina kissé megkésve érkezett a Nemzeti Múzeum háta mögött rohamosan formálódó palotanegyedre, így csak a szélén vásárolhattak egy különös, trapéz alakú telket, amelynek legkeskenyebb oldala tekintett a mai Kálvin tér felé. A kedvezõtlen adottságú telekhez szerencsére kellõen hatalmas vagyon társult, s az ismert szász palotatervezõ, Meining Artúr élete egyik legjelentõsebb alkotását hozhatta létre: az 1887-ben emelt épület ötszáz fõs nagy tánctermével az arisztokrácia csodált találkozóhelyei közé tartozott, még az uralkodó is megfordult itt.

De akik a ruhát elszaggaták, hogy majd belõle csínos könyv legyen, számon kivül maradtak, ezért a Tanácsköztársaság alatt kisajátítják az épületet, elõbb az asztalosok szakegylete, majd proletár múzeum költözik oda, végül véres lázadók, hamis birák és zsarnokok korában a megszálló román hadsereg veszi birtokba.

Politikai pártok, újságírók és művészek klubjai váltják egymást a neobarokk palotában, míg 1927-ben a Fõváros kilenc és fél milliárd koronáért megvásárolja, hogy a Fõvárosi Könyvtárnak végre helyet találjon. A Könyvtár 1904-ben alapult, rohamosan fejlõdött, a Károly körúton, a Városháza egyik szárnyában már rég nem fért el, az I. világháború miatt meghiúsult a számára tervezett palota építése. A közvélemény két pártra szakadt: egyesek szerint a Wenckheim-palotát csak azért vásárolta meg a Fõváros, hogy így segítsen az örökösöknek kimenekíteni a vagyont, s az ügylet mögött óriási korrupció gyanítható, irtózatos hazudság mindenütt!; mások bizakodnak, és örvendezve várják, hogy a napfényes, rokokó díszítésekkel gazdag palotában végre méltó helyet kapjon az addigra már tekintélyes gyűjtemény.

Az átalakítás hosszú évekig tart, mert a műemlékjelleghez igazodva végzik a szükséges változtatásokat, az egykor zajos nagy táncteremben elhalkul a szó, csak suttogni szabad: ide kerül az olvasóterem. A bõséges lakomákat felvonultató ebédlõben folyóiratok sorakoznak, a kisebbik táncteremben katalógusok állnak, az ezüst szalonban a referenciaterem található. A Budapest Gyűjtemény az arany szalonban kapott helyett, a dohányzóba stílszerűen a Keleti Gyűjteményt rakták. Az 1931-ben megnyílt könyvtárnak csodájára jártak, olvasók ezrei meg ezrei koptatták a lépcsõt, a kandelábereket tartó márványputtók, meg a kariatidákként állított szakállas törpek helybenhagyólag mosolyogtak.

A könyvtáralapító, a betegeskedõ, szigorú, merev Szabó Ervin, aki lázasan rajongott az igazságért és a társadalmi egyenlõségért, magyar, francia és német lapokba írt a munkásmozgalom kérdéseirõl, s megpróbált a nyers fajokba tisztább érzeményt s gyümölcsözõbb eszméket oltani, hogy végre egymást szívben átkarolják, s uralkodjék igazság, szeretet, a sors fintoraként néhány hónappal a Tanácsköztársaság elõtt halt meg. Szerencsére, nem érhette meg, hogy a harmincas évek közepétõl a gyűjteményben mind nagyobb számban tűnnek fel a náci ideológiát kiszolgáló "hittudományi" munkák, és egyre kevesebb kortárs angol vagy francia könyv olvasható. Egyesek felemlegetik Wolff Károly városatya 1921-es javaslatát, hogy a liberális, sõt, bolsevik tartalmú könyveket "a lelkek felszabadítása érdekében" máglyára kell rakni. A máglyából akkor nem lesz semmi, de a könyvek egy részét zárolják, késõbb nemcsak könyveket zárolnak, és máglya is lesz, betűkbõl és testekbõl rakott, hatalmas gúlák.

De hát ledöntsük, amit ezredek ész napvilága mellett dolgozának? A bölcsek és a költõk műveit, s mit a tapasztalás arany bányáiból kifejtett az idõ? Aranyos-véres tapasztalatok után a második világháborút egy belövéstõl eltekintve viszonylag könnyen megússza a könyvtár épülete, 1946-tól felveszi az elsõ igazgató, Szabó Ervin nevét és zavartalanul üzemel egészen 1998-ig. Akkor a Fõváros megbízásából nagyszabású renoválásba kezdenek.

Építsük egy újabb kor Bábelét?és kezdjünk újra tűrni és tanulni. Az egykori Wenckheim-palotához hozzácsatolják a Reviczky utcai oldalon lévõ 19. századi  épületet, a Baross utca felõl nyolcszintes irodaházat emelnek. Az épület új központja a gyönyörűséges, üvegtetõs, átriumos belsõ udvar és helyet kerítenek egy másik, játszóudvarnak is, amit az újonnan kialakított, mesés Sárkányos Gyerekkönyvtárhoz csatolnak. A számítógépes katalógusrendszerrel működõ, európai színvonalú intézményt naponta öt-hatezren látogatják.

Mondhatjuk, térvén õseink porához: köszönjük élet! áldomásidat, ez jó mulatság, férfi munka volt.

 

 
Kommentek (0)
Szóljon hozzá!

  Név* (kötelező)

  E-mail* (kötelező, de nem jelenik meg)

  Website (nem kötelező)

Tartalom* (kötelező)


A *-gal jelölt mezők és a tartalom rész kötelezőek.

Milyen nap van ma?*
(Ellenőrző kérdés a kéretlen levelek kiszűrésére.)



 
 
Liget.org   »   Folyóirat   »   2005 / 9   »   A Központi Szabó Ervin Könyvtár
 
replica watches
replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches
replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags
70-640 70-640 642-832 1Z0-051 220-701 642-813 70-411 642-447 300-209 300-207 070-294 itexam911