Liget - irodalom és ökológia

A Liget új, online kiadása a ligetmuhely.com oldalon érhető el.

 

A liget.org 2015 január-tól csak archívumként működik,

minden friss tartalom az új oldalon érhető el.

 

A folyóiratszámok letölthetőek az alábbi címen:

http://ligetmuhely.com/category/liget/mufaj/folyoirat

Tovább a cikkekhez »
 
 
 
2005 / 9   //    «    30    » 
BETŰK A JUPITEREN - ökokritikai rovat
Orosz Kata & Szabó Máté
fordítás: Glen A. Love
esszé (részlet)
betűméret: nagyobb - kisebb  |  nyomtatási nézet
 
 


 

Tapasztalataim szerint a bölcsész-tudósok legtöbbje, engem is beleértve, kevéssé hajlamos a tudományos érdeklõdésre. C. P. Snow már 40 évvel ezelõtt megjegyezte A két kultúra [The Two Cultures] című művében: az értelmiség, különös tekintettel az irodalomtudósokra, veleszületetten tudományellenes beállítódású. Snow "a természet ludditáinak" nevezte a bölcsészeket, és sürgette õket, hogy kapjanak észbe és szerezzenek tudományos ismereteket. Napjainkra a bölcsészek megtudtak ugyan egyet s mást a tudomány alkalmazásáról, a szakadék azonban még szélesebb. Talán mindez csak hozzáállás kérdése. A nem egzakt tudománnyal foglalkozók máshogy gondolkodnak, mint a tudományok emberei. Ezt jómagam is tanúsíthatom, hiszen középiskolás koromban és a fõiskolán szent borzadállyal viseltettem a természettudományos órák iránt. Egy tudós (sõt, egy ökológus!) házastársaként azonban az elmúlt 41 évben hozzászoktam, hogy számon kérjenek rajtam minden gyenge vagy homályos érvet.

    Lássuk, mit mond a téma megkérdõjelezhetetlen szakértõje, aki ugyan nem kiemelkedõ tudós, de a legkedveltebb amerikai humorista: Dave Barry. Barry a következõ tanácsokat adja a pályaválasztás elõtt álló fiataloknak:

 

    Ha már egy-két évet lehúztatok a fõiskolán, szakot kell választanotok, olyan tárgyat, amelyet a legtöbbet magoltok és amelybõl a legtöbbet felejtitek majd el. Fontos tanács: gyõzõdj meg róla, hogy választott szakod nem tartalmaz egyértelmű tényeket és helyes válaszokat.

    Ez azt jelenti, hogy nem választhatod a következõ szakokat: matematika, fizika, biológia, kémia, mert ezek a szakok valós tényekkel foglalkoznak. Tegyük fel, matematikát veszel fel. Ez esetben megtörténhet, hogy egy szép napon besétálsz az órára, és a prof a következõ kérdést szegezi neked: definiálja egy romboid bináris tengely kvadránsának koszinusz integránsát, és extrapolálja az eredményt öt szignifikáns csúcsra. Amennyiben nem pontosan a professzor fejében lévõ megoldással rukkolsz elõ, megbuksz. Ugyanez a helyzet a kémiával: ha azt állítod, a szén és hidrogén elegye tölgyfa, biztosan megbuksz. Az oktató pontosan azt a választ várja, amirõl már egyetemes megegyezés született. A tudósok fenemód finnyásak ezekben a dolgokban.

    Tehát inkább angolt, filozófiát, pszichológiát vagy szociológiát válassz - olyan tárgyakat, ahol senki nem érti igazán, mirõl beszélnek a többiek, és tulajdonképpen nem tényekkel dolgoznak. Minden egyes itt felsorolt tárgy óráira jártam, így kínálhatok némi összefoglalót.

    ANGOL. A tárgy lényege, hogy házi dolgozatokat írsz olyan, több száz oldalas könyvekrõl, melyeknek csak néhány lapját futottad át az óra elején. Néhány tipp az angol házi dolgozatok megírásához. Sose mondj olyat, ami józan ésszel rendelkezõ embernek a szövegrõl logikusan eszébe jutna. Tegyük fel például, a Moby Dicket veszitek. Bárki, akinek csöpp józan esze van, egyetértene, hogy Moby Dick hatalmas fehér bálna, hiszen a könyv szereplõi körülbelül tizenegyezerszer utalnak rá hatalmas fehér bálnaként. Tehát a dolgozatodban mindenképpen állítsd azt, hogy Moby Dick valójában az Ír Köztársaság. A professzorod, aki már úgyis halálosan unja az esszék javítását és egyébként sem kedveli a Moby Dicket, azt gondolja majd, hogy hihetetlenül kreatív vagy. Amennyiben idõrõl idõre egyszerű történetek hibbant interpretációival tudsz elõállni, válaszd az angolt.

    FILOZÓFIA. Alapjában e tárgy azt jelenti: egy szobában ülsz, és eldöntöd, hogy valóság mint olyan nem létezik, majd elmész ebédelni. Ha fõiskolai éveid alatt szeretnél sokat drogozni, válaszd a filozófiát.

 

    Mindez milyen egyszerűnek hangzik - és mégis összerezzenünk tõle mi, bölcsészek. Úgy tűnik, fentiek prima facie bizonyítékul szolgálnak mindarra, amit angoltanárokként, filozófusokként, humanistákként és inhumanistákként művelünk, és amiért alsóéves korunkban a szakunk mellett döntöttünk. Szégyellem bevallani, de egy matematikai formulával nem tudok mit kezdeni, csak üveges tekintettel bámulok rá. Feltételezem, diákkorunkban a lehetõ legkevesebb matematikai és tudományos kurzust igyekeztünk felvenni, és amikor muszáj volt, a "higított" változatokat választottuk, mint például "A matematika és a növények", vagy "Fizika a ház körül". Ám még ha idegenkedem is a tudománytól, sokkal inkább idegenkedem attól, ahogy számos bölcsészkollégám támadja és rossz fényben tünteti fel a tudományosságot. Nekik azt tanácsolom, házasodjanak össze egy tudóssal, de legalábbis barátkozzanak össze eggyel. Hívják el ebédelni, vagy csak nézzenek a szemébe a kampuszon áthaladva.

 

 
Kommentek (0)
Szóljon hozzá!

  Név* (kötelező)

  E-mail* (kötelező, de nem jelenik meg)

  Website (nem kötelező)

Tartalom* (kötelező)


A *-gal jelölt mezők és a tartalom rész kötelezőek.

Milyen nap van ma?*
(Ellenőrző kérdés a kéretlen levelek kiszűrésére.)



 
 
Liget.org   »   Folyóirat   »   2005 / 9   »   fordítás: Glen A. Love
 
replica watches
replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches
replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags
70-640 70-640 642-832 1Z0-051 220-701 642-813 70-411 642-447 300-209 300-207 070-294 itexam911