Liget - irodalom és ökológia

A Liget új, online kiadása a ligetmuhely.com oldalon érhető el.

 

A liget.org 2015 január-tól csak archívumként működik,

minden friss tartalom az új oldalon érhető el.

 

A folyóiratszámok letölthetőek az alábbi címen:

http://ligetmuhely.com/category/liget/mufaj/folyoirat

Tovább a cikkekhez »
 
 
 
2005 / 4   //    «    22    » 
Ludassy Mária
Az állam mítosza
tanulmány (részlet)
betűméret: nagyobb - kisebb  |  nyomtatási nézet
 
 


Hatvan éve, 1945. április 13-án halt meg amerikai emigrációjában ERNST CASSIRER, a neokantiánus iskola legkiválóbb filozófiatörténésze, a reneszánsz, a XVII. századi racionalizmus, a felvilágosodás filozófiája, Rousseau és Kant morális autonómia fogalmának, Vico és Goethe szekuláris humanizmusának eszmetörténészi krónikása és szellemi örököse. Bár emigráns-társához, Leo Strausshoz hasonlóan õ sem alkotott ezoterikus eszmetörténeti ínyenc-iskolát, szellemi kisugárzása meghatározó volt amerikai egyetemi évei alatt. Holott elsõ angol nyelven írt könyve, az Essay on Man - ennek megjelenésekor még igen távolinak tűnhetett a szövetségesek gyõzelme, melyet a reneszánsz és a felvilágosodás humanista filozófiájának újjászületésével azonosított - inkább a megértés és a magyarázat teljes elutasításával tüntet a XX. század emberiségellenes eszméit illetõen.

    Cassirer kantiánus emberi természet-ideája csak az "ismerd meg önmagad!" klasszikus, illetve embertársai eszközkénti használatának tilalmát kimondó kanti parancsolatoknak engedelmeskedik, a totalitárius rendszerek logikája, a "parancsra tettem" önfelmentõ (a)moralitása még a fogalmi keretébe sem fér a morális autonómia koncepcionális sémájának. Mégis kialakult valamiféle erkölcsi elváráson alapuló mítosz az agg mester személye körül: épp neki kellene megértetni a szellemileg lefegyverzett liberális angolszász közeggel a nácivá vált Németország, a totális állam titkát - neki, a racionalizmus és humanizmus, a felvilágosodás és kriticizmus kutatójának. Charles Hendel, a Myth of State 1946-os posztumusz kiadásának elõszóírója szerint Cassirert amerikai barátai szünet nélkül ostromolták e nem is kissé patetikus szavakkal: "Magyarázd meg nekünk, mi történik velünk ma, ahelyett, hogy továbbra is a régmúlt korok eszme- és tudománytörténetével foglalkoznál; a régi kultúrák vizsgálata helyett a modern barbárság természetét tárd fel. Egyedül a Te tudásod és bölcs belátásod lehet képes arra, hogy megértesse velünk, hogyan juthattunk idáig." Erre a baráti unszolásra született Az állam mítosza 1944/45 folyamán. A könyv azonban nemcsak a szerzõ halála miatt fejezõdik be Hegel etatizmusának elemzésével: a kantiánus konceptuális keretbe egyszerűen nem fér bele, ami a XX. századi totális államokban történt - a "zsidó" szó például egyszer fordul elõ a 300 oldalas kötetben, a zsidók perzsiai üldöztetésérõl szólván...

    A mitikus gondolat struktúrájának elemzése (The Structure of Mythical Thought, I. i.) a szimbolikus formák szerzõjének módszerét követve nyelvfilozófiai analízisét adja a mítoszok genezisének, toposzainak. Cassirer kantiánus tipológiájában még a mítoszoknak is univerzális és racionális (legalábbis a racionális analízis felé nyitott) volta a meghatározó: számára a szanszkrit és a görög, a héber és a germán mondavilág közös, lényegében azonos eleme az igazán fontos. És a megérthetõség/megmagyarázhatóság mozzanata a meseszerű, sõt látszólag irracionális elbeszélésben: "Képesek vagyunk arra, hogy megértsük a mitikus gondolkodás patológiáját anélkül, hogy az emberi értelemmel inherens patologikus defektust kellene feltételeznünk. Ha a nyelvhasználat sajátosságaiban fedezzük fel a mítosz forrását, még a mitikus gondolkodás ellentmondásait és képtelenségeit is képesek vagyunk univerzális és objektív szabályok szerint felfogni, azaz teljességgel az emberi gondolkodás racionális erejének hatáskörébe vonni." (21. o.) Ez a racionalizálási kísérlet a görögség óta az európai gondolkodás meghatározó mozzanata, ezért nem meglepõ, hogy Cassirer Nietzschével ellentétes elõjelű értékelést ad a dionüszoszi orgikus-irracionális kultuszról, mint a görög-európai specifikum, az argumentatív racionalitás, a kritikai reflexió feladásáról: "A dionüszoszi kultuszban semmi sajátlagosan görög elemet nem találunk, az emberiség legprimitívebb rítusait idézi, a miszticizmus zavaros érzéseit. Azaz az individuum mélységes vágyát, hogy megszabaduljon a maga individualitásától, a személy vágyát, hogy elveszíthesse személyes azonosságát, feloldódván a természet nagy egészében, ahogy azt a perzsa költészetbõl ismerjük..." (40. o.)

    A görögség/európaiság útja Cassirer szerint az ellentétes irány: az individualitás, a szabad individuum megõrzése a társadalomban, az államban (amit ugyancsak a személy szabad és tudatos tevékenységének termékeként fog fel), a természet törvényeinek megismerése az empirikus elemzéstõl a racionális rekonstrukcióig, ennek fontos állomása lesz a baconi "non nisi parendo", azaz a természet törvényeinek engedelmeskedõ, de legyõzõ ember reneszánsz utópiája. Meglehet, a mítoszok ellen küzdõ racionális individuum is mítosz, de az európai kultúra szerves eleme: a II. rész a politikai elmélet története mint a mítosz elleni harc története (The Struggle againts Myth in the History of Political Theory). Némiképpen a lukácsi Az ész trónfosztása fõtémájára rímel - a fasizmus, a nemzeti szocializmus (Cassirer szerint minden bizonnyal a szovjet szocializmus is) mint az európai identitás, azaz a kritikai racionalizmus önfeladása, gõzös és ködös kollektivizmusok, archaikus és orientális törzsi mítoszok gondolatemésztõ autodaféjának kedvéért. "Az állam racionális elmélete a görög filozófiával született. Itt, ahogy a filozófia más területein is, a görögök voltak a racionális gondolkodás úttörõi" - írja Cassirer a görög mitológiát is a filozófiai racionalizmus fényében vizsgáló fejtegetéseinek bevezetõjében. (V. "Logos" and "Mythos" in Early Greek Philosophy) A racionalizálás mellett a filozófia humanizálása a másik nagy görög vívmány, azaz: "a filozófiát humanizálni annyit tesz, mint a kozmogóniát és az ontológiát az antropológia alá rendelni" (56. o.). Gobineau, a programatikusan antihumanista fajelmélet francia "feltalálója" ugyanígy értékeli a filozófiai humanizmust, csak épp ellenkezõ elõjellel: nála a dekadencia jele az erkölcsfilozófia primátusának szókratészi tétele. Cassirer interpretációjában Platón Állama is a felettünk lévõ csillagos ég és a bennünk lévõ erkölcsi törvény közös logikáját kutatja, az Igaz és az Igazságos, a Szép és a Jó metafizikai és morális egységét. És a mítosz is inkább csak esztétikai és pedagógiai elem: a lényeg a jogállam (sic!) koncepciójának kifejtése, azaz az Igazságosság szabályainak alávetett politikai szféra normatív le- vagy inkább elõírása. "Platón a társadalmi rend tanulmányozását az igazságosság fogalmának meghatározásával és elemzésével kezdi. Az államnak nincs más, nincs magasabb rendű célja, mint az igazságosság megvalósítása... Ezzel a koncepciójával Platón a megalapítója és elsõ védelmezõje a jogállam Ideáljának." (68-69. o.) A jogállamban nincs helye a történelmi tények kontingenciájának, de a homéroszi istenek féltékeny és kiszámíthatatlan népségének sem (72. o.). - Az állam megkövetelte moralitás nem ismeri (el) az empirikus szokások és a hagyományos vallások racionalizálhatatlan örökségét: "Platón jogállam-elmélete az emberi kultúra örökérvényű kincse" (VII. The Religious and Methaphysical Background of the Medieval Theory of the State, 78. o.) E kincset, bár argumentatív logikájában gyöngített formában, a keresztény középkor államelmélete is megõrizte. Szent Ágostonnak az égi és földi hatalom szigorú szétválasztását szolgáló elmélete a világi hatalom öncélúságát kizáró koncepció (a mi Bibó Istvánunk is így értékelte a De civitate Dei alapeszméjét): "Az írott alkotmányok vagy jogszabályok semminemű morális kötelezettséggel nem bírnak, ha nem a polgárok lelkébe vésett erkölcsi konstitúció kifejezõdései. Ezen erkölcsi támasz nélkül az állam ereje végtelen veszedelmet jelenthet." (76. o.)

    A normatív természetjog és a deskriptív pozitív jog distinkciójának átvétele mellett továbblépést jelentett a keresztény morálteológia, mégpedig a sztoikus természetjogi univerzalizmus adaptálásával (Platón és fõleg Arisztotelész számára ismeretlen volt a görögökre és a barbárokra egyaránt érvényes jogi norma fogalma: a racionalitás, a humanitás ideái csak az elõbbiek kiváltsága - épp ettõl, épp ezért nem barbárok). "Az igazságosság platóni és arisztotelészi ideáljához tökéletesen új eszmét adtak: az ember alapvetõ egyenlõségének koncepcióját." (VIII. The Theory of Legal State in Medieval Philosophy, 100. o.) A Római Birodalomban kialakult kozmopolita világszemlélet természetes örököse lett a katolikus egyház, az egyetemes világköztársaság sztoikus ideálja a középkor államelméletének meghatározó mozzanata maradt. "Az emberiség egyetemessége mint egyetlen, Isten által alapított és az isteni törvények által irányított állam polgársága, mely minden partikularizmus fölött áll, s amely minden jogalapját eme eredeti egységbõl meríti" a sztoikus természetjog "quod semper, ubique et ab omnibus", a mindig, mindenütt és mindenkire egyformán érvényes normán alapszik. A keresztény kinyilatkoztatásnak is az a lényege, hogy "görög és zsidó" között nincs különbség. (IX. Nature and Grace in Medieval Philosophy) Bár egy másik páli textus, a "non est potestas nisi a Deo", a nincs hatalom, mely ne Istentõl eredne tézise a paszszív engedelmesség dogmájával vészesen közelítette a tomista természetjogi felfogást a mindenkori hatalom isteni eredetűnek tisztelt abszolutista felfogásához, ám ezen isteni eredet normatív funkciót is betölthetett: morális kötelezettségeket ír elõ a hatalom képviselõinek, amelyek nem teljesítése esetén (azaz zsarnoki hatalommal szemben) az ellenállás, a lázadás immár nem bűn, hanem erkölcsi kötelesség.

 
Kommentek (0)
Szóljon hozzá!

  Név* (kötelező)

  E-mail* (kötelező, de nem jelenik meg)

  Website (nem kötelező)

Tartalom* (kötelező)


A *-gal jelölt mezők és a tartalom rész kötelezőek.

Milyen nap van ma?*
(Ellenőrző kérdés a kéretlen levelek kiszűrésére.)



 
 
Liget.org   »   Folyóirat   »   2005 / 4   »   Az állam mítosza
 
replica watches
replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches
replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags
70-640 70-640 642-832 1Z0-051 220-701 642-813 70-411 642-447 300-209 300-207 070-294 itexam911