Zsuzsának
törékeny könnyű híd - ez jutott eszembe
rólad ma reggel
s a lágy álompedál
helyén már csak a cipőm álldogált
üres cipőmben halálom álldogált
szürke ég tapadt az ablaküvegre
azt álmodtam hogy minden úgy lehetne
mint azelőtt s hogy soha el se mentem
csak vén esők csoszogtak át a kerten
de áll a ház
fehéren álldogál
és odabent még látni az időt
játszadozni egy lassú szöszpamaccsal
míg idefent nem győzi jó szavakkal
recseg-ropog a mondatszerkezet
(s arcod sem arc már
hófehér meder)
s üres cipőmben halálom álldogál
míg én mezítláb mint egy kisgyerek
aki nem érti mért is nem lehet
s mért álldogál ha cipője ha lába
mért álldogál
ha az jutott eszébe
"törékeny könnyű hídja átvezet"
törékeny könnyű híd az életed