Liget.org   »   2004 / 12   »   Ács József  –  Olvadás után
http://www.liget.org/cikk.php?cikk_id=1031
betűméret: nagyobb - kisebb  |  nyomtatás

Ezen a tavaszon végleg ott kellett hagynom

lebontásra ítélt szülõházamat.

Mint lenyelt fémtárgyak a boncolásnál,

egy kartondobozból megint elõkerültek

gyermekkori fényképeim.

Néhány napig elnézegettem az arcokat.

Egyre zsúfoltabbak lettek tõlük az álmaim.

Aztán egyszer csak lemaradtam az életemrõl,

rázkódó szekérrõl sárba hulló bõrönd:

kiszóródott belõle mindenféle holmi,

cukorspárga, tollak, ócska kiskanál,

végül kettényílva szétterült a földön.

Nincs már értelme elpakolni.

 

Minden fénykép egy tönkrement falióra,

mely mindig az utolsó percet mutatja:

rokonok dõlnek hátra az asztal mögött

a vaku villámcsapásától halálra sújtva.

Az orgonabokrok tövébe guggolva

tavalyi hóból gyúrt golyót szorít kezébe nevetve anyám.