Liget.org   »   2004 / 12   »   Horgas Judit & Ács Irén  –  a Népligetben
http://www.liget.org/cikk.php?cikk_id=1033
betűméret: nagyobb - kisebb  |  nyomtatás

Az 1860-as évek végén a fõváros növekvõ lakossága, különösen a szegényebb rétegek a szabadba vágynak, ám a rendelkezésükre álló legnagyobb zöldterület, a Városliget mind zsúfoltabb, szerelmi andalgásra és elmélyült célbalövésre hovatovább alkalmatlan: sürgõsen tenni kell valamit. Sárkány József városatya javaslatára rendezgetni kezdik egy régi faiskola vékony, magas platánfáit, nagy kört formálnak,  aztán európai hársfákat, celtiszeket, amerikai kõrisfákat, kaliforniai zöld juharfákat és platánlevelŰ juharfákat ültetnek melléjük - mindezt a mai Népliget helyén.

Az 1892-es kolerajárvány után megépül a víztorony, vezetékes víz folyik a Népligetben, az egykori szemétlerakó és egy hajdan mŰködõ homokbánya helyére bódékat állítanak, lassan benépesül a Mutatványosok tere: lesz mozi, dodzsem meg cirkusz, hajóhinta és körhinta, a szabadnapos szolgálólányok boldog rémületben, zúgó fejjel kászálódnak le róluk, micsoda forgás, és persze céllövölde, felépül a barlangvasút, az elsõ világháború után egy sokat próbált mérnök 1350 méter hosszú, harminc méter magas hullámvasútat tervez, az utazás nyolc percig tart, közben a Kemény Bábszínházban Vitéz László nagyokat üt az ördög fejére.

Az utazás fél évszázadig tart: az 1940-es évfordulón Európa legnagyobb vurstlija mŰködik a Népligetben, autó-, motor- és ródlipályákon száguldoznak, és megújulnak a mechanikai céllövöldék is: az elavult figurák helyébe zuhanó, bombavetõ repülõgépek, tengeralattjárók és egyéb érdekes célpontok kerülnek, a nép kacagva készülõdik. A készülõdés semmiképpen nem alaptalan: Mandzsukuóban és Kínában bevezetik a japán nyelv kötelezõ oktatását, Hollandiában ünnepélyesen átadják a katonai felségjogokat és a polgári végrehajtó hatalmat a birodalmi megbízottaknak, Flandriában áttörik az angol védelmi vonalat, Gamelin tábornagy öngyilkos lesz, Corap tábornokot az Ardennekben elszenvedett vereség miatt a hadbíróság fõbelöveti, a bolgár rendõrség pedig titkos kokaingyárat leplez le: ilyen idõkben az ember legyen edzett.

Krecsányi Kálmán detektívfõnök az általános éberség jegyében kiŰzi az alvilág bujkáló alakjait a Népligetbõl: az útonállók, csavargók és a közbiztonságot veszélyeztetõ egyéb bŰnözõk kénytelenek máshol meghúzni magukat, mert beindul a víkendmozgalom, a békés dolgozók hétvégi pihenésre vágynak, csak az ékszer- és órásszakma munkásainak kell nyilvánosan tiltakozniuk: szerettük volna, ha a város többi részében dolgozó alkalmazottak legalább június 1-tõl mehetnek hétvégi pihenõre, de nem tudunk boldogulni, mert minden útvonalon van egy-egy zsidó cég, amely annak a környéknek jószándékú munkaadói számára lehetetlenné teszi a víkend bevezetését... elgáncsolnak minden emberséges, szociális mozgalmat. 

A kérdés radikális rendezéséhez jól jön a céllövöldei tapasztalat, néhány boldog év után azonban más szereplõk tŰnnek fel a Népligetben: megépül a Ganz három kilométeres próbapályája, itt futnak a cég újonnan épült vasúti kocsijai, az ötvenes években a szovjet tervek alapján készített metrókocsik is, mellettük roskadoznak az egyre romosodó épületek, az egykori éttermek, kávézók, cukrászdák, micsoda ragyogás volt itt valaha, meg puccparádé, a hatvanas években az egészet lebontják, lesz Centenáriumi Park, és lézershow a Planetáriumban, mert idõvel a csillagok is változnak, a rendszerváltás elõtt épült Jurta Színházban politikai showk futnak, aztán már az sem, beköltözik az E-klub, az egykori sínek nyoma fölött hétvégenként a teenager partik DJ-kavarta zenéje hullámzik.

Az egykori vurstliból csak a Kemény Bábszínház maradt, meg a palacsintasütõjével hadonászó Vitéz László, és valahol - ebben biztosak lehetünk - még az ördög is megvan.