Liget.org   »   2008 / 12   »   Petrik Iván  –  Két vers lezárhatatlan felsorolásokkal
http://www.liget.org/cikk.php?cikk_id=43
betűméret: nagyobb - kisebb  |  nyomtatás

(nyitott ablakok)

 

elment mindenki erre figyeltem föl van

úgy hogy nem egy pontosan meghatározható

pillanatban hanem az ember maga

sem tudja mikor de biztos lesz valamiben így

én is anélkül hogy alaposabban körül

néztem vagy egyáltalán fontosnak tartottam

volna vagy egyszerűen csak érdekesnek de nem

ez sem volt csak tudtam lassan tudni véltem

hogy elment mindenki és a kiürült tágas

teremben égve hagyták maguk mögött

a lámpákat tárva nyitva az ablakokat arra figyeltem

föl hogy ez is pont ilyen most ahogy kisétálok

innét végig a poros betonúton előttem

a villanypóznák mögött a darabjaira szabdalt

domb mint valami nagyobbacska holttest

ottfelejtett baleset a szemem előtt vagy mégis

inkább valami más amit még nem tudok nem

ismertem fel mögöttem a házak bezáruló sora

és ami ott változó az itt végleges mindig a puhább

az alakítható felé mindig a szilárdból a

formálhatatlanból mindig úgy érezve hogy

éppen csak sikerült hogy éppen csak kilépni

sikerült belőle máris megszilárdult mintha csak

egy másodperccel ez előtt a megszilárdulás előtt

és tényleg összenőnek a házak a szélfútta

udvarok bokrok fák egy gyerek kutya az

árok az árok szélén fű szemét plakátok

éppen csak most de már nem vagyok

ott és akkor miért merre

pont úgy ahogy elment mindenki most

az üres termet hagyták maguk után

a nyitott ablakokat