Mágikus őszök emléke szól a “Bábeli mindenségben” “Az utolsó szó jogán”: “Bújj el, Jankó…” És azt is mondja, Gondjaid magamra vettem, válassz: Mundus subterraneus vagy VERBA MANENT? Eldöntendő. Majd Ismét Föld-képek következnek (“Szép szemek… szép szemecske”) és Lomtalanítás az Álom utcában, Weöres ladikján. Így végződik, Elárulom, A jó húsleves legendája.
Tovább a cikkekhez »1969-ben született Budapesten. Orvosegyetemet végzett, belgyógyász szakorvos. 2001 óta publikál novellákat a Ligetben.
„Könnyű és egyszerű – ráadásul igaz is –, ha azt mondom: történeteim, még a legszemélyesebbnek, önéletrajzi jellegűnek hatók sem csupa valóságosan létező mozzanatból komponáltak. Az írás nekem éppen nem a rejtegetésre és rejtőzködésre ad alkalmat (szánalmasnak érzem a bulvársajtóhoz idomuló, a létezővel csak kacérkodó, jól láthatóan a feltűnési vágy inspirálta titokzatoskodást, ami mindig harsányan követeli: fejtsd meg!, leplezd le!). Tudatában vagyok, hogy történeteket, s benne embereket képzelni – teremteni! –, szerényebben mondva: a megéltet bátran átrendezni nagyszerű játék és a szó szoros értelmében életveszélyes kaland.”