1954-ben született. 1976-ban Egerben matematika-rajz tanári, 2007-ben a KLTE néprajz szakán etnográfusi diplomát szerzett. Általános és középiskolákban tanított, jelenleg a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola művésztanára.

Képzőművészként tagja a MAOE festő-szakosztályának, az MKISZ-nek, a Magyar Festők Társaságának illetve a Grafikusművészek Ajtósi Dürer Egyesületének.

Önálló kiállításai voltak Németországban és Svájcban, csoportos kiállítások keretében sok helyszínen mutatták be munkáit Japántól Mexikóig. 

Díjakat kapott a Debreceni Tavaszi és őszi Tárlatokon, a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelepen, az MKISZ országos kiállításán 1994-ben, Przemysl-ben, Lengyelországban az Ezüst Négyszög Biennálén 2000-ben. Debrecenben Holló László-díjat (2000) és Csokonai-díjat (2004) kapott.

Versei 2004-től jelennek meg a Ligetben, de publikált a Parnasszus, a Magyar Napló és a Spanyolnátha (web) oldalain is.

A költők esélye

(Adalék Brodie jelentéséhez, Borges-nek ajánlva)

Az esti pillanatban, amikor az idegen tüzek újra 

kigyúltak a szemekben, sötét lépcsőházak elreteszelt

ajtajai mögött (idegen világok rossz előérzete

sejlik fel így primitív találkozások aggasztó 

mozdulataiban), és az elhasznált redves deszkákon 

átszűrődtek a vacsorazajok: indulatszavak, edénycsörgés

meg a leplezetlen gyanakvás jólismert szignálzenéi,

félreérthetetlenül jelezve, hogy ismét beállt a kiszámíthatatlan

ritmusban visszatérő időszak, mikor a szent borzalom 

elhagyja a várost, a kültelki bozótosok menedékéből pedig

előmerészkednek a költők, hogy immár életveszély nélkül

keressék megint embertársaik közelségét, elvegyülve

néhány órán át az éjszakába hajló utcák egyre gyérülő

sokaságában -, az aljasság és a bűn városszerte

hirtelen és átmenetek nélkül nullára csökkent.