Liget - irodalom és ökológia

A Liget új, online kiadása a ligetmuhely.com oldalon érhető el.

 

A liget.org 2015 január-tól csak archívumként működik,

minden friss tartalom az új oldalon érhető el.

 

A folyóiratszámok letölthetőek az alábbi címen:

http://ligetmuhely.com/category/liget/mufaj/folyoirat

Tovább a cikkekhez »
 
 
 
2004 / 4   //    «    17    » 
EUROPLÁN
Kovács Gábor
Erőszak és civilizáció
(részlet)
betűméret: nagyobb - kisebb  |  nyomtatási nézet
 
 


 

"Ha békét akarsz, készülj a háborúra!" - vélték a rómaiak. S valóban: az emberiség története egyben a háborúk története is. A több ezer éves sumer agyagtáblák ugyanúgy ezt látszanak bizonyítani, mint a párizsi diadalív. Első pillantásra különbséget legfeljebb a méretekben és az eszközökben találunk. Amikor az egykori sumer uralkodó harminc emberrel elfoglalta a szomszéd várost, ugyanúgy a négy világtáj büszke urának tekintette magát, mint millióknak parancsoló és bonyolult katonai technológiákat birtokló utódai.

     A miértre sokféle válasz adható. Van olyan nézet, hogy a háború az emberi nem eredendő agresszivitásából fakad, mások szerint "civilizációs vívmány". Mindkét vélemény mellett lehet érvelni. Nemrég olvastam a Magyarországon járt neves etológusnő fejtegetéseit, aki szerint a csimpánzközösségek egymás közötti viszálykodása voltaképpen a háború előképe, tehát ha kollektív tébolyról van szó, akkor ez állati, prehumán létünkben gyökerezik. Ezzel szemben Lewis Mumford úgy tartja, hogy nincs háború az óriásgép, vagyis az állam nélkül, melynek leghatékonyabb megjelenési formája az érző, eleven egyént lélektelen gyilkoló robottá lefokozó hadigépezet. Úgy véli, hogy a történelem hajnalán, az egyiptomi Óbirodalomban négy alapvető feltételre volt szükség ahhoz, hogy ez az óriásgép megszülessék: egyrészt olyan vallási koncepcióra, amelyben az isteni autoritás megkérdőjelezhetetlenné tette az istenkirály döntéseit, másfelől olyan bürokráciára, amely ezeket a döntéseket közvetítette és végrehajtatta, harmadrészt az írásra, arra a technikai eszközre, mely nélkül a bürokrácia olajozott működése elképzelhetetlen, végül, de egyáltalán nem utolsósorban engedelmes dolgozókra, akik erőszak vagy megfelelő kondicionálás révén lemondtak sajátos, egyéni céljaikról, és élő hús-vér gépalkatrészekké váltak. A négy tényező bármelyikének hiánya a gép leállását eredményezte. A szerkezet hatékonyságát a produktumon lehetett lemérni: békeidőben a megépített piramis konstrukciójának pontosságán és az építmény monumentalitásán, háborúban pedig az elfoglalt terület nagyságán és a megölt ellenség számán.

     A háború lényege az erőszak. A hadviselés során azonban az erőszak racionalizálódik, eszközzé lesz valamilyen cél eléréséhez. Ez persze nem mindig van így: a háború eszközből nagyon könnyen öncéllá válik, s bekövetkezik a Győrffy Iván által emlegetett kollektív őrület időszaka. Guglielmo Ferrero éppen így különböztette meg a civilizációkat: mennyire képesek a félelemből fakadó erőszak humanizálására és megszelídítésére, vagyis a háború korlátozására, pusztításának minimalizálására. Ferrero kiindulópontja antropológiai: az ember félelemmel teli lény. A félelem alapja az ember haláltudata. Az ember a világmindenség egyetlen olyan lénye - mondja -, akinek tudomása van a halálnak arról a sötét éjszakájáról, amelybe az élet rohanó folyója az örökkévalóság óta beleömlik. A haláltól rettegő ember képzelete elsötétíti az univerzumot: fiktív lényekkel és gonosz erőkkel népesíti be. A legnagyobb félelem forrása azonban a másik ember: mert ez az egyedülálló lény hatásos eszközöket képes készíteni az élet kioltására.

     Ehhez a félelem-koncepcióhoz szervesen kapcsolódik a civilizációról adott definíciója. A civilizáció lényege nem a technikai tökéletesedés folyamata: ha van egyáltalán értelme a haladás szónak, akkor az nem föltétlen köthető össze a technikai és tudományos fejlődés kétségtelen tényeivel. Ha összevetjük a civilizáció és a haladás fogalmát, azt találjuk, hogy mindkettőnek van közös eleme: a javítás eszméje. A kérdés azonban éppen az, hogy mire vonatkozik ez a javítás. Ferrero szerint az adott civilizációban jelenlevő félelemmennyiség csökkentése jelenti az illető civilizáció javítását, ebben áll a haladás lényege. Másként fogalmazva: a civilizáció a bátorság iskolája. A különböző civilizációkat összehasonlítva: azt lehet fejlettebbnek tekinteni, amelyik előbbre jutott a félelem visszaszorításában. A különböző civilizációk más és más szférában tettek kísérletet a halálfélelemből származó félelemmennyiség csökkentésére: a hinduizmus és buddhizmus az individuális életet illúziónak nyilvánította, azaz a filozófia és a vallás eszközeivel vitte végbe a "félelemtelenítést", míg az európai civilizáció a hatalom legitimitási elveinek kidolgozásával.

     Ferrero szerint lényeges, hogy nemcsak a vallásban, hanem a politika területén is vissza lehet szorítani a félelmet. A kínai történelem bizonyos szakaszait leszámítva ez kizárólag Európában történt meg. Bibó István - éppen Ferreróra hivatkozva - maga is osztja ezt az elképzelést: "Az, hogy a szabadság és félelemmentes nyugodt értelem uralmát állandósítani, intézményesíteni lehet, lényegileg két nagy kultúrkörben vetődött fel. Az egyik a görög- római kultúrkör, a másik a kínai. Ebben a kettőben jelentek meg olyan politikai ideológiák, olyan politikai gyakorlatok, amelyek megszüntették az emberiség történetét - ahogy azt Ferrero megjelöli egy helyen - a zsarnokságok egyhangú változásává tenni, és helyette olyan kísérletekké váltak, amelyek megkísérelték a hatalmat tartósan, intézményesen humanizálni, moralizálni, szabadságelemekkel kontrollálni és végül végső célként felszámolni."

     A politika szférája Ferrero és Bibó szerint azért kiemelt jelentőségű, mert a halálfélelem legkártékonyabb kompenzációs formájának az emberek közötti harcot tartják. A hatalmat, mint a probléma elsődleges orvosságát, természetesen minden emberi közösség fölfedezi, ez az orvosság azonban ambivalens hatású. Egyfelől csökkenti a félelem következményeit, másfelől maga is félelmet gerjeszt. A hatalom ugyanis a kényszerítés eszközeinek birtoklását és alkalmazását jelenti. A döntő kérdés ezért az, hogy miként tud a hatalom ebből a rossz körből kitörni. Ez úgy lehetséges, hogy megpróbál bizalmat kelteni maga iránt. Ennek a módja pedig, hogy bizonyos alapelvek szerint veszi át a kormányzást, amelyekhez a későbbiekben is ragaszkodik. Ezek a legitimitás azon elvei, melyek a kormányzó kisebbség hatalomgyakorlási módját a passzív többség számára törvényesnek tüntetik föl. Ha a többség törvényesnek tekinti a hatalmat, el is fogadja: ezzel pedig nő a bizalom és csökken az adott társadalomban létező félelem mennyisége. A legitim hatalom pedig inkább hajlik arra, hogy békében éljen szomszédaival, mint az illegitim, amely éppen örökös belső bizonytalanságát akarja kompenzálni a háborús kalanddal.

     Nagyon is kétséges persze, hogy a tétel, mely szerint az európai civilizáció története az erőszak és a háború háttérbe szorításának a története, mennyiben állja meg a helyét. Magának Ferrerónak is erős kételyei voltak e tekintetben, amin nem is lehet csodálkozni, hiszen műveit a második világháború árnyékában, a totalitárius diktatúrák fénykorában írta. Amikor a harcoló felek - a 18. század játékszabályok által korlátozott, párbajszerű háborúival ellentétben - nem tettek különbséget civilek és katonák között, amikor az európai civilizáció feltalálta a nagyüzemszerűen működtetett halálgyárakat.

 

 
Kommentek (0)
Szóljon hozzá!

  Név* (kötelező)

  E-mail* (kötelező, de nem jelenik meg)

  Website (nem kötelező)

Tartalom* (kötelező)


A *-gal jelölt mezők és a tartalom rész kötelezőek.

Milyen nap van ma?*
(Ellenőrző kérdés a kéretlen levelek kiszűrésére.)



 
 
Liget.org   »   Folyóirat   »   2004 / 4   »   Erőszak és civilizáció
 
replica watches
replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches
replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags
70-640 70-640 642-832 1Z0-051 220-701 642-813 70-411 642-447 300-209 300-207 070-294 itexam911