Liget - irodalom és ökológia

A Liget új, online kiadása a ligetmuhely.com oldalon érhető el.

 

A liget.org 2015 január-tól csak archívumként működik,

minden friss tartalom az új oldalon érhető el.

 

A folyóiratszámok letölthetőek az alábbi címen:

http://ligetmuhely.com/category/liget/mufaj/folyoirat

Tovább a cikkekhez »
 
 
 
2004 / 2   //    «    16    » 
EUROPLÁN
Kovács Gábor
Információ, hatalom, társadalom
(részlet)
betűméret: nagyobb - kisebb  |  nyomtatási nézet
 
 


 

Európa lehetséges útjai a 21. században

 

 

Mindenekelőtt a címbeli három fogalom - információ, hatalom, társadalom - közötti összefüggést kell tisztáznunk. Különösen az információ szorul magyarázatra, hiszen hatalom és társadalom viszonya hosszú ideje klasszikus témája a szociológiának és a politikai filozófiának is. Ám ha csak futólag tekintjük át az utóbbi másfél évtized szakirodalmát, azt tapasztaljuk, hogy a hatalomról és a társadalomról beszélve szinte mindig kiemelik az információhoz jutás fontosságát. Számos szerző ebből vezeti le a politikai-hatalmi, illetve társadalmi viszonylatoknak azt a változását, amire az információs társadalom fölöttébb divatos terminusával szoktak utalni.

     Az 1990-es években ezzel a kérdéssel az Európai Unió számos hivatalos dokumentuma is foglalkozott. Ezekben az információs társadalom részben az Unió előtt álló globális kihívásként, részben megvalósítandó társadalmi projektként jelenik meg. Ezeket a szakértői jelentéseket áttekintve azonban bizonyos hangsúlyeltolódást fedezhetünk fel. Az első jelentések ugyanis hajlottak arra, hogy az információs társadalmat afféle - minden politikai és társadalmi bajra hatásos - varázsszernek tekintsék, míg a későbbi megközelítésekben szkeptikusabb, mondhatni realistább szemlélet a jellemző. Az 1993 decemberében az Európai Tanács kezdeményezésére összeállított, és Martin Bangemann által vezetett bizottság beszámolójában még a felhőtlen optimizmus hangneme volt a domináns. A szerzők úgy vélekedtek, hogy az Európai Unióban is a neoliberális gazdaságfilozófia javasolta, és a 70-es évek végétől az USA-ban és Nagy-Britanniában már kipróbált módszerekkel kell felépíteni az információs társadalmat. Erre a jelentés szerint mindenekelőtt gazdasági okok miatt van szükség: meg kell őrizni az Unió versenyképességét az Amerikával és a Távol-Kelettel vívott globális gazdasági versenyben. Meg kell szüntetni a szubvenciókat, a dereguláció segítségével pedig a piaci mechanizmusok hatókörét kell kitágítani. A Bangemann-jelentés is megfogalmazta, hogy az információs társadalom legfőbb kockázata, hogy olyan új típusú egyenlőtlenségek alakulhatnak ki, amelyek az információhoz való hozzáférésen, illetve a hozzá nem férésen alapulnak. De elsődleges szempontja az európai gazdaság versenyképességének javítása volt, és ennek lehetséges társadalmi következményeire már kevéssé koncentrált. Az 1995-ben felállított, és Manuel Castells szociológus által vezetett bizottság épp ezeknek a következményeknek vizsgálatát tűzte ki elsődleges céljául. A bizottság 1996-ban kiadott időszakos jelentése már címével is jelzi a szándékot: Az európai információs társadalom felépítése mindenki számára (Building the European Information Society for Us All). Az anyag bírálta a Bangemann-jelentés technológiai determinizmusát: "a technológia önmagában véve sem nem jó, sem nem rossz. Az a mód, ahogyan azt az emberek használják, meghatározza a bármely technológiából fakadó jótétemények természetét és terjedelmét." Ez a megfogalmazás azért lényeges, mert technológia és társadalom kölcsönös determinációjának tényére figyelmeztet, és ennek szem előtt tartását jelöli meg követendő alapelvként.

     Technológia és társadalom viszonyánál azonban érdemes kissé elidőznünk. Némi visszatekintésre van szükség, hogy megértsük: miért vált égetően fontossá a kérdés az 1990-es évtized elején az Európai Unióban. Mindenekelőtt látnunk kell, hogy az információs társadalom fogalma jóval több a tömegkommunikáció által felkapott és kiüresített divatszónál. A kérdéskör legalaposabb és legátfogóbb tárgyalását kétségkívül a már említett Manuel Castells végezte el Az információ kora (The Information Age) című monumentális, háromkötetes munkájában. A három kötet 1996-ban, 1997-ben, illetve 1998-ban jelent meg. Castells információs korszakról, nem pedig globális és uniformizált információs társadalomról beszél. Kiindulópontja az információs technológiáknak az 1970-es években kezdődő forradalma, amely alapvetően hozzájárult a gazdasági, társadalmi és politikai viszonylatoknak ahhoz az átstrukturálódásához, amelynek ma - alkotó vagy elszenvedő - részesei, tanúi vagyunk. Az információ szerepének ezt a növekedését persze már jóval korábban észrevették. E tekintetben elég Jean Baudrillard-ra utalni, aki a hetvenes évektől fejtegette, hogy új korszakba léptünk, s ennek a korszaknak alapvető jellemzője a jelek termelése, amely a dolgok előállításánál is fontosabbá válik. Az amerikai Daniel Bell pedig már 1973-as könyvében az ipari társadalmat felváltó posztindusztriális társadalom eljöveteléről beszélt. 

 

 
Kommentek (0)
Szóljon hozzá!

  Név* (kötelező)

  E-mail* (kötelező, de nem jelenik meg)

  Website (nem kötelező)

Tartalom* (kötelező)


A *-gal jelölt mezők és a tartalom rész kötelezőek.

Milyen nap van ma?*
(Ellenőrző kérdés a kéretlen levelek kiszűrésére.)



 
 
Liget.org   »   Folyóirat   »   2004 / 2   »   Információ, hatalom, társadalom
 
replica watches
replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches
replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags
70-640 70-640 642-832 1Z0-051 220-701 642-813 70-411 642-447 300-209 300-207 070-294 itexam911