Liget - irodalom és ökológia

A Liget új, online kiadása a ligetmuhely.com oldalon érhető el.

 

A liget.org 2015 január-tól csak archívumként működik,

minden friss tartalom az új oldalon érhető el.

 

A folyóiratszámok letölthetőek az alábbi címen:

http://ligetmuhely.com/category/liget/mufaj/folyoirat

Tovább a cikkekhez »
 
 
 
2003 / 1   //    «    2    » 
Dalos Margit
Mese Poldiról
(részlet)
betűméret: nagyobb - kisebb  |  nyomtatási nézet
 
 


Mielőtt legépelem ezt az írást, megnézem, hogy nem furakodott-e beléje "a Poldi", a Poldi, akit csak akkor veszünk észre, amikor már a maga három embernyi nagyságában itt van, s tönkretesz viccet, mesét, konfabulálást, csattanót. Jóllehet a helyzetet drámaivá teszi, de ez csak sajnálatos magándráma, senki másra nem tartozó szomorú fejlemény, amivel lehet elbujdosni, világgá menni a saját lelkivilágban, vagy újból irónt ragadni, s úgy újraírni mindent, hogy Poldi semmi rést se találjon, ne találja meg a kis- és nagykapukat, semmi ürüggyel ne tegye tönkre játékunkat, játékomat.

     Poldi, vagyis Poór Lipót úriszabó már egy fél emberöltő óta halott, de ez megjelenésében egyáltalán nem zavarja, sőt meghalása óta egyre mozgékonyabb, felhőnyi térfogatából kifogyott a földi súly: elég csak rágondolni, s máris itt van, még ki sem mondjuk, hogy "hiszen itt a Poldi", felhőségével már be is árnyékolta a legszebb mondatot, elfedte a legjobb szándékokat, s bevattásította a látásélességet.

     Bevattásított látásélességű búcsú volt, amikor tízéves voltam. Az alsó, nagy piactéren rendezték a búcsút. Templom után arra kanyarodtunk, bár pénzünk az nem volt, se a nővéremnek, se a húgomnak, se nekem; korzóztunk, sétáltunk egyet, mert tudtuk, hogy a búcsúba a nap folyamán már úgysem jövünk vissza, nem mintha nem lenne érdekes a búcsúi forgatag: a sátrakban világító viharlámpák, az áramkörbe kapcsolt kis és nagy körhinták, a búcsúi fakanalakkal vadászó fiúk, hajcsatárusok, mandolinos énekesek, és egyáltalán a tülekedés, ami este éri el a tetőpontját. Ilyenkor roppant jó dolgokat lehet látni: tavaly kiabálta egy nyikhaj kis ember: vigyázat, vigyázat, olajos, zsíros, s a tömeg úgy nyílt szét előtte, mint Mózes előtt a tenger, ezen hónapokig lehetett nevetni, mert a nyikhaj emberke kezében csak egy tüllszoknyás baba volt, amilyent a céllövöldében lehet nyerni.

     De mint mondtam, az a búcsú bevattásított látásélességű volt, azt mondtuk, idén unalmas minden, meg különben is, miért Lipótról nevezték el a templomunkat, és miért lett szent az a bizonyos Lipót, aki öregen, fényes klepetusokban valami nagyon elavult, habsburgos mennyországban ül, nem úgy mint Szent Antal, Szent Imre, vagy a szívünknek különösen kedves Kis Szent Teréz.

     Azon a búcsún valami nem stimmelt, szürke volt az ég, a piactér kőkockái, a testvéreim arca, a lánchinta lógó ülőkéin is nyirok szürkült. A köd meg pamacsokban mindenre ráragadt.

     Egyáltalán nem is bántuk, hogy nincsen pénzünk, hitvány és gyerekes ez az egész búcsúsdi.

     A tavalyelőtti búcsún vett piros szívet két éve a holmim alatt rejtegettem az egyik éjjeliszekrényben, mert nagyon szégyelltem volna, ha valaki meglátja; főleg a testvéreim nevetésétől féltem, s anyám lenézően elnéző mosolyától: azt mondtam, hogy az ötven fillért lánchintára költöttem, s szívből bántam, hogy nem úgy tettem, hogy hagytam magam elcsábítani a piros, kitömött, fényes selyemmel borított nyitható szív által: ahogy a szívet kinyitottuk, harmonikásan nyílott a sok hófehér, sima, szív formájú keménypapír lap is: nem a dudorodó vörös szív kapott meg, hanem a szétnyíló harmonikás papírcsoda, ó ezekre még írni is lehet, alaposan meggondolt, érvényes dolgokat. Míg az ötven fillért kiszámoltam, a túlzottan kedves férfiember azt kérdezte, hogy mi a keresztnevem, és én gyanútlanul mondtam, hogy Katalin, pedig igazán gyanút foghattam volna, de addig nekem senki sem mondta, hogy vannak cukrosbácsik, akiktől óvakodni kell, csak utólag jöttem rá, hogy nekem egy ilyennel volt dolgom, mert a nagyra hivatott harmonikalapok elejére ezt írta be vékony, piros festékbe mártott ecsettel: emlékül katókának, amitől én vérvörös arccal szégyelltem magam. Tudtam pedig, hogy a Katalinok közt Katókák is vannak, éppúgy, mint a szentek szép seregében a Szent Lipót, de hogy az egyiket énrám vonatkoztassák, a másikat meg a mi templomunkra, az igaztalannak, álságosnak tűnt.

     A tavalyi búcsút a felső, kis piactéren tartották, jöttünk-mentünk egész nap a búcsú és az otthon között, az egy forintot valóban a lánchintára költöttem, messzire kerülve a szívárusokat; annyiszor ültem föl a hintára, amennyiszer a forintból futotta. A negyedik felülés volt a próbatétel: ha negyedszerre sem leszek rosszul, akkor győztem, de hogy min akartam győzni, azt már a ködös búcsúig elfelejtettem. Émelyítően lógtak a nyirkos hintaülések.

     A fiúk még nem vették meg a festett fakanalakat, látszott, hogy ők is csak kerülnek egyet a mise után: az este az igazi ideje a fenékre verősdinek, zene kell hozzá, meg karbidszagú fények. Nincs itt a hapi sem, mondta a nővérem. Ez az énekes hapi volt, aki mandolinozott, és igazán szépen énekelt, mind a hárman tudtuk a dalát, egyformán jól tudtuk, és szerettük együtt énekelni. Mind a hárman azt hittük, hogy ott, a tavalyi búcsúban tanultuk el az énekestől, pedig nem így volt: ott a búcsún csak a nővérem tanulta el, mert benne már megvolt a szerelmi bánathoz való ihletettség. Mi csak tőle tanultuk el. Kevesebbet gondolok magára, amióta éjszakázom én..., dúdolta a kicsike húgom, Legalább a pezsgőm mámorában nem nevet oly gúnyosan felém... folytatta, biztos, hogy folytatta valamelyikünk. A nővérem azt is tudta, hogy erre mit lehet táncolni, próbálta is a tükör előtt, ez olyan tangóféleség, mondta, mi meg mandolinosan pengő hangon énekeltünk hozzá.

 
Kommentek (0)
Szóljon hozzá!

  Név* (kötelező)

  E-mail* (kötelező, de nem jelenik meg)

  Website (nem kötelező)

Tartalom* (kötelező)


A *-gal jelölt mezők és a tartalom rész kötelezőek.

Milyen nap van ma?*
(Ellenőrző kérdés a kéretlen levelek kiszűrésére.)



 
 
Liget.org   »   Folyóirat   »   2003 / 1   »   Mese Poldiról
 
replica watches
replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches
replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags
70-640 70-640 642-832 1Z0-051 220-701 642-813 70-411 642-447 300-209 300-207 070-294 itexam911