Liget - irodalom és ökológia

A Liget új, online kiadása a ligetmuhely.com oldalon érhető el.

 

A liget.org 2015 január-tól csak archívumként működik,

minden friss tartalom az új oldalon érhető el.

 

A folyóiratszámok letölthetőek az alábbi címen:

http://ligetmuhely.com/category/liget/mufaj/folyoirat

Tovább a cikkekhez »
 
 
 
2002 / 12   //    «    1    » 
Somlai Péter
Egyetemesség és relativizmus
jegyzet (részlet)
betűméret: nagyobb - kisebb  |  nyomtatási nézet
 
 


 

(Tizennyolc jegyzet)

 

1. Korszellem ma és tegnap

A relativizmus "a tegnap csatakiáltása" - állítja Clifford Geertz ("Anti-antirelativizmus", lásd: "Az értelmezés hatalma" - Bp. 1994, Századvég, 305.). Így lenne valóban? Én ma is ezt a csatakiáltást hallom, azokét, akik a kulturális hagyományok végső érvényességére hivatkoznak és tagadják az egyetemes érvényűt, mondván, hogy ez olyan "partikularizmus, amely univerzálisnak tetteti magát" (Charles Taylor, Az elismerés politikája - lásd: Fleischmidt Margit (szerk.) Multikulturalizmus - Bp. Osiris - Láthatatlan Kollégium, 1997, 135).

Szerintem inkább az univerzalizmus jelszava a tegnapé, tegnapelőtté. Az új évezred elején kevés elavultabb eszme van, mint az egyetemes humanizmus, s gyorsan az etnocentrizmus gyanújába keveredik az, aki "emberi"-t mond.

 

 

2. Fekete, fehér, igen, nem

A színhely: Tokió. Szünet van a politika-elméleti világkonferencián. Együtt teázgat s közben az univerzalizmusról és relativizmusról beszélget két résztvevő, Fekete és Fehér.

Fekete: Az univerzalizmus patriarchális eszme, amit férfiak találtak ki férfiaknak. Továbbá a fehérek, főként a nyugatiak eszméje. Egyenlőséget állít, közben pedig igazolja az elnyomást.

Fehér: Szó sincs róla. Az univerzalizmus az emberre vonatkozik és az emberi nem egységét fejezi ki, nem pedig a fehér férfiak uralmát a fehér nők, illetve a nem fehér népek felett.

Fekete: Csakhogy az egyetemes emberi jogok eszméje nem jelentett akadályt Amerika és Afrika elfoglalásakor, a helyi törzsek kiirtásakor, s később sem, a rabszolga-kereskedelem idején, a gyarmatbirodalmak berendezkedésekor.

Fehér: De hiszen a hódítás, emberirtás és gyarmatosítás nem az emberi jogok jegyében folyt. Azt persze nem lehetett megakadályozni, hogy egy eszmét meghamisítsanak, de a huszadik század második felében mégis felszabadultak a gyarmatok, az emberi jogokat pedig egyetemes érvényűnek ismerték el az ENSZ megalapításakor.

Fekete: Ti ismertettétek el egyetemes érvényűnek. Ez az elismerés csak arra szolgált, hogy ne kelljen kárpótlást nyújtanotok a bennszülöttek utódainak, az egykori gyarmatoknak, a harmadik világ népeinek, továbbá arra, hogy ne kelljen lemondanotok katonai, gazdasági, kulturális uralmatokról s ne kelljen elismernetek a népek, országok, kultúrák sokféleségét.

Fehér: Csakhogy én éppen a sokféleségről beszéltem az imént, s arról, hogy a multikulturalizmust az univerzalizmus jegyében kell elismerni. Ezt a törekvést is uralmi eszköznek tartod?

Fekete: Igen.

Fehér: Nem.

 

 
Kommentek (0)
Szóljon hozzá!

  Név* (kötelező)

  E-mail* (kötelező, de nem jelenik meg)

  Website (nem kötelező)

Tartalom* (kötelező)


A *-gal jelölt mezők és a tartalom rész kötelezőek.

Milyen nap van ma?*
(Ellenőrző kérdés a kéretlen levelek kiszűrésére.)



 
 
Liget.org   »   Folyóirat   »   2002 / 12   »   Egyetemesség és relativizmus
 
replica watches
replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches
replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags
70-640 70-640 642-832 1Z0-051 220-701 642-813 70-411 642-447 300-209 300-207 070-294 itexam911