Liget - irodalom és ökológia

A Liget új, online kiadása a ligetmuhely.com oldalon érhető el.

 

A liget.org 2015 január-tól csak archívumként működik,

minden friss tartalom az új oldalon érhető el.

 

A folyóiratszámok letölthetőek az alábbi címen:

http://ligetmuhely.com/category/liget/mufaj/folyoirat

Tovább a cikkekhez »
 
 
 
2002 / 11   //    «    8    » 
Vörös István
Heidegger, a postahivatalnok - a verses regény IV. éneke
vers 
betűméret: nagyobb - kisebb  |  nyomtatási nézet
 
 


A GÚNYOLÓDÓK

 

1

 

Felejtsd el, hogy háború van!

- Már el is felejtettem. - Úgyis

mindig háború van. - Ezek szerint 

a teremtés is háború. És Isten a Mars

bolygón lakik az egyik jégsapkában.

 

- Jégsapka? Az micsoda? Hol

lehet kapni? Én is belebújhatok?

El se olvad? - Nem, nem olvad el.

De ki vagy te tulajdonképpen?

 

- A postafelügyelő öccse. Fél órával

születtem később. De a lemaradás egyre

nő. Már 20 évvel vagyok fiatalabb nála.

 

Én mutatom meg a munkádat. - Te is

itt dolgozol? - Dehogy. Csak beengedtek,

 

és megtűrnek. Akárcsak a létben. 

 

2

 

Az én nevem Gond. A vezetőd

leszek, ha kerülni próbálsz,

és kerülni foglak, ha vezetni

akarsz. A homlokodra ráncot

húzok, de aztán kisimítom.

 

A tüdődet, a májadat, bár

önmagukban nem is léteznének,

meggyötröm, ahogy makacs kémet

szoktak vallatni. Sötétet borítok

 

rád munka közben. Hagylak dolgozni,

de nem hagylak aludni. Hagyok

időt, hogy itt legyél, de nem hagyok

 

teret a voltban. Mint gyerekkorodban,

mikor gyertyával mentél át a templomon,

 

de érezted a sötétség olajszagát.

 

3

 

Az emberélet útjának negyedén

egy kiszellőztetett templomba 

jutottam. Ez a postakápolna,

ahol mindig mozog a levegő,

mint a frontról érkező gyász-

 

táviratok után a lélek.

Szekér alá kötött kutya.

Kullog a hír kerekei között

a hazajáró. De a határnál

 

elvágják a szíjat, kikergetik 

a kocsi alól. Kóbor kutyák és 

kísértetek háborúja. Világháború,

 

melyben úgy ritkul a világ, ahogy a

lövészárokban állók reggeltől estig.

 

A nappal ásott árkot valaki éjjel betemeti.

 

 

A gond másik neve Hölderlin.

ő fogja Martint lefelé vezetni.

De ez csak afféle művésznév.

Lefelé az eredettől a semmibe

nyíló torkolatig. A semmi egy

 

köldökzsinóron csügg anyján,

nem vágják le egész életében,

a feje fölött zászlóként

csattog a kiszáradt méhlepény.

 

Húszéves, nyolcvankilós ember.

Nem tud az anyja közeléből mozdulni.

Sosem eszik. Álmában vadrózsabokrot

 

emleget, melynek ágait szél tépázza,

egy virágfej a tócsa vizébe pottyan.

 

A lefejezettek tükre.

 

5

 

Az én élményével mindenki más

egy másik személy kapcsán

találkozik. Pontok egy gömbön,

mint gombócon a mák. Melyik

vagyok én? És fekete minden

 

lélek, mert ami belül van, annak

nincs színe. De a tüdő rózsaszín,

a máj barna. Ha napvilágra 

kerül, kifakul. A másik élményével

 

mindenki más önmaga kapcsán talál-

kozik. Megvágta a lábát, de a

fájdalom nem az én gondom.

 

Hát hányan vagytok ti, Gondok?

Csak én vagyok. És sosem vagyok senkié.

 

Mert mindegyikünk a te Gondod.

 

 

A postakápolna. A gondnok behúzza 

a nyakát, mintha denevérektől félne.

Mutatja sorban a szobrokat,

de nem gyújt gyertyát,

mert a világos vízszagát érzi.

 

Martin nevetést hall. A szobrokét.

De min nevet egy szobor? Semmin.

A szentek nevetnek. Nevetik, hogy itt

lét nélkül is jelen vannak. 

 

Nézd a kiugrott papot a bolonddal!

Keresztülvágnak a templomon, gondolják. 

Lámpát se gyújtunk, gondolják.

 

Elég nekünk az üvegablakok fénye, gondolják.

Kint nem lehet sötét reggel kilenckor, gondolják.

 

De tévednek, ahogy a víz téved egyre lejjebb.

 

7

 

Meg kell tanulnod az úgy-

nevezett örök értékek nélkül

élni, röhögtek a szentek.

A templom sötétje kinyílt,

a freskókról leröppentek

 

az angyalok, az egyik

karmos lábával Martin

hajába gabalyodott.

Meg kell tanulnod gyűlölni.

 

A gondnok a zseblámpájával 

világított. Nem látott semmit.

Fedeles szárnyú repülő billegett

 

a sötétben, Heidegger kivette a 

lándzsát a Krisztust néző katona

 

kezéből, és a repülőbe szúrta.

 

 

A lövészárok, mint egy szörnyeteg, 

betódult a templomba, és 

lassan kiömlött onnan. A térdeplőn

még egy kis sár. A kövön

üres töltényhüvely. Leesett

 

bajonett. Az ilyen valóság egész

más viszonyt követel meg a való-

sághoz, mint amilyen a megfigyelőt

fűzi egy puszta tényhez.

 

Ezt a valóságot mások az álmukban

hagyják. De minket fölébreszt,

és megfejti magát, mintha ő lenne

 

a doktor, aki saját hátára

tapasztja a fülét. A boltívek

 

között mustárgáz foszforeszkál. 

 

 

Martin bemenekült a takarítónők

ablaktalan szobácskájába. Fémvödrök,

falikút, elferdült söprűk, törött

partvisnyél. Fapriccs, amin ledőlni

sincs hely. Még be sem csukta 

 

az ajtót és láthatatlan kezek

tapogatni kezdik. Kigombolják

az ingét, a trikója alá nyúlnak.

Nyakkendője földre hull.

 

A cipőfűzője átbújik a kulcslyukon.

Valaki ritmikusan mozgatja az 

előbőrét. De ő nem érez semmit.

 

Kő vagyok, mint a szentek, motyogja.

A felmosóvödör felborul.

 

Csillapul, mintha valami lenne, a sötétség.

 

10 

 

Martin, fölfedezve a helyzet

hatalmát, söprűnyélre pattan,

és végigszáguld a folyosókon,

kirepül a nyitott ablakon

az udvar fölé. Ott délelőtti

 

sötétség. Valaki ellenzőt

szegelt a nap elé. Tükröket

a felhőkre, és lámpát nyomott

még a vakondtúrásba is.

 

Fönt mi látszunk fejjel

lefelé. A lábunk világít.

De lyukas rajta a zokni.

 

Martin a kép felé repül.

Saját feje a fejéhez ütődik.

 

A valami ott a semmiben.

 
Kommentek (0)
Szóljon hozzá!

  Név* (kötelező)

  E-mail* (kötelező, de nem jelenik meg)

  Website (nem kötelező)

Tartalom* (kötelező)


A *-gal jelölt mezők és a tartalom rész kötelezőek.

Milyen nap van ma?*
(Ellenőrző kérdés a kéretlen levelek kiszűrésére.)



 
 
Liget.org   »   Folyóirat   »   2002 / 11   »   Heidegger, a postahivatalnok - a verses regény IV. éneke
 
replica watches
replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches
replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags
70-640 70-640 642-832 1Z0-051 220-701 642-813 70-411 642-447 300-209 300-207 070-294 itexam911