Liget - irodalom és ökológia

A Liget új, online kiadása a ligetmuhely.com oldalon érhető el.

 

A liget.org 2015 január-tól csak archívumként működik,

minden friss tartalom az új oldalon érhető el.

 

A folyóiratszámok letölthetőek az alábbi címen:

http://ligetmuhely.com/category/liget/mufaj/folyoirat

Tovább a cikkekhez »
 
 
 
2002 / 10   //    «    10    » 
Mesterházi Márton
Guszti néni két élete - Lady Augusta Gregoryról
betűméret: nagyobb - kisebb  |  nyomtatási nézet
 
 


 

Ír ember ír színpadon

 

"Született drámaíró... korunk egyik legtehetségesebb színházi alkotója" - írta Lady Augusta Gregoryról (1852-1932) G. B. Shaw. "...Ha nagy nem is, első osztályú és termékeny író volt" - állította Sean O Casey. De azok sincsenek kevesen, akik lefanyalogták életművét; a legnevesebb köztük James Joyce. A legimpozánsabb babérkoszorút pedig Yeats-től kapta, bár nem mint író, hanem mint az ír nemzeti színház, az Abbey robotos mindenese. Két évtizeddel a halála után így méltatta egy jeles női kritikus: "Szerepe jellegzetes női szerep volt: biztosította a terepet és az eszközöket ahhoz, hogy zseniális férfi pályatársai kibontakoztathassák képességeiket." Mai kritikusa, Christopher Murray viszont nyomatékkal figyelmeztet: "saját jogán kellene írónak tekinteni." 

 

Halála után darabjai hamarosan eltűntek a színházak műsoráról, idővel az Abbey-éről is. Később már csak amatőr színjátszók adták elő kis komédiáit. 

Családi birtokait 1920-ban eladta a parasztbérlőknek, a coole-i "Nagy Házat" (udvarházat, kis kastélyt) hét évre rá az Ír Szabadállam Erdészeti Minisztériumának - egyik alkalommal sem ő nyert az ügyleten. A Nagy Házat

- harmincöt éven keresztül az ír irodalom legjobbjainak alkotóházát - 1940-ben lerombolták, széthordták; az Abbey - a régi Abbey, melynek java erejét szentelte - 1951-ben leégett. A coole-i óriáspark most az ír nép tulajdona. Murray jellegzetes ír bull-ja (csali-mondata) szerint a park közepén a Nagy Ház hűlt helyét tekinthetjük a drámaíró legbecsületesebb emlékművének. 

     Isabella Augusta Persse 1852. március 15-én született Írországban, Galway megyében. Az adathoz kommentárt kell fűznünk: a Persse-nemzetség angol-ír volt, protestáns, unionista, azaz meggyőződésből királyhű, és dús jövedelmét kiterjedt földbirtokainak köszönhette. Hírhedett zsellérnyúzók voltak, ennek tulajdonítható, hogy Nagy Házukat az Ír Köztársasági Hadsereg 1922-ben porig égette. Isabella Augusta a sokadik és legkisebb gyermek volt, s leánynak sikeredvén oly kevéssé várták, hogy mikor megszületett, elkeverték az ágynemű közé, ahol kis híján megfulladt. 

     Augusta inkább a perifériáján nevelkedett a Persse-családnak: odaadással hallgatta dajkájának a fölkelésről (1798) és az éhínségről (1845-50) szóló történeteit, később írül tanulgatott, a zsellérek körében jótékonykodott, sőt, horribile dictu, feniánus (ír forradalmi) röpiratokat vásárolt a helybeli könyvárusnál. 

     Már "vénlány" korba ért, mikor (1880-ban) a harminckét évvel idősebb, özvegy, gyermektelen Sir William Gregory felesége lett. 1881-ben született fiuk, William Robert - jeles díszlettervező vált belőle, és ő lett az "ír repülő", aki Yeats gyönyörű verse szerint "a halálát jósolja" - 1917-ben, légi harcban esett el. 

     Augusta kiházasodott a Persse-nemzetségből. Sir William Ceylon kormányzói tisztségéből vonult nyugalomba, birtokainak a Coole Park-i Nagy Ház volt a központja. Ettől bigott unionista is lehetett volna, de a Lady szerencséjére olvasott, világlátott ember volt, aki ifjú nejét bevezette a (szellemileg is) legjobb londoni társaságba, majd Olaszországba és Egyiptomba utazott vele, ahol megismertette például az egyiptomi önkormányzat eszméivel. (Az angol diplomáciai karban az antikolonialista gondolkodás nem volt ritka.) 

     Sir William Gregory 1892-ben meghalt. Lady Augusta az ír nyelv és történelem tanulmányozásának s a környékbeli népmesék gyűjtésének szentelte idejét, s ha nem is egy csapásra, a köztársasági eszme híve lett. 

     Derék, szerény, biztonságos életébe Yeats-szel lépett be a bizonytalanság, a kockázat, a küzdelem. 1896-ban ismerkedtek meg, s egy évre rá a költő lelkesedése az ír nemzeti színház ügyének harcosává tette Lady Gregoryt. Az irodalomtörténeti magán-legenda része, hogy Yeats 1897-től minden nyarat a coole-i birtokon töltött, anyai barátnéja pedig ügyelt rá, hogy a szokott időben kapja meg a sherry-jét és hozzá az aprósüteményt. A példás háziasszony gépírónőnek is bevált, azután a gépírónőről kiderült, hogy dramaturgnak is ritka tehetség, aki a cselekményt és a dialógust illetően fontos tanácsokat tud adni. Nem sok időre rá rövidebb-hosszabb jeleneteket írt (egyelőre névtelenül) Yeats színdarabjaiba, mivel bizonyos rész-témák jobban a kezére álltak, mint a neves költőnek. 

     Ami az irodalomtörténet közéleti tényeit illeti: az ír nemzeti színház hívei közt Lady Gregory volt az egyetlen, aki összeköttetéseit mozgósítva pénzügyi és törvényi alapot szervezhetett - és szervezett - a vállalkozásnak.

 

 
Kommentek (0)
Szóljon hozzá!

  Név* (kötelező)

  E-mail* (kötelező, de nem jelenik meg)

  Website (nem kötelező)

Tartalom* (kötelező)


A *-gal jelölt mezők és a tartalom rész kötelezőek.

Milyen nap van ma?*
(Ellenőrző kérdés a kéretlen levelek kiszűrésére.)



 
 
Liget.org   »   Folyóirat   »   2002 / 10   »   Guszti néni két élete - Lady Augusta Gregoryról
 
replica watches
replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches
replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags
70-640 70-640 642-832 1Z0-051 220-701 642-813 70-411 642-447 300-209 300-207 070-294 itexam911