Liget - irodalom és ökológia

A Liget új, online kiadása a ligetmuhely.com oldalon érhető el.

 

A liget.org 2015 január-tól csak archívumként működik,

minden friss tartalom az új oldalon érhető el.

 

A folyóiratszámok letölthetőek az alábbi címen:

http://ligetmuhely.com/category/liget/mufaj/folyoirat

Tovább a cikkekhez »
 
 
 
2002 / 10   //    «    12    » 
Darvas Béla
Biotechnológikaland
betűméret: nagyobb - kisebb  |  nyomtatási nézet
 
 


 

mikor térkép e táj

 

Nem állítom, hogy nem rázott meg a felismerés: korunk tudatlansága tudásom része. Néhány ember mindig is konkrét problémákra összpontosított, és a problémák okait kereste. Mi ez? Miként funkcionál? Mire használhatom?

     Az élettudományokban kérdezni sem könnyű. Talán ennek a fajta kutatónak - Szent-Györgyi Albert után - még az a tiszte, hogy releváns kérdéseket próbáljon feltenni. Az élő matéria - mint tudjuk - mindig türelmesen válaszol, de nem feltétlenül a jelenlegi ismeretanyagunkkal aprólékosan félrefogalmazott kérdéseinkre. Aki tesztelt már kísérleti hipotézist, tudja, hogy sokszor a tökéletes ellentétjét mérjük annak, amit nehezen szerzett tudásunk alapján feltételeztünk. Te tudod, miért ilyen bonyolult az élet? - kérdezte tőlem az, akinél először láttam bele valamicskét az összehasonlító élettan ellentmondásaiba. A kérdés most is itt lebeg, a gondolat rátelepül erre az írásra. Életemben nem találkoztam olyannal, aki erre - hit nélkül - válaszolt volna. Az élettudományi kutatás a reménytelennek látszó feladatokkal s repetitív természetével jócskán türelempróbáló. Megoldásnak gondolt részismeretek tekintélyes hányadának még illeszkedő helye sincs az ezerszer - mégsem elégszer - átrakott többdimenziós puzzle-ban. A fanyalgó utókor sorsa, hogy átrendez, elfelejt, újra felfedez, épít és rombol. Ez korlátozott dicsősége és kudarca. 

 

Kiért szól a harang? 

 

Ha feltesszük a kérdést: mi vagyok és mitől, akkor hamarosan - bár csak átmenetileg és részlegesen - a genetika tudományában találjuk magunk. Azt mondhatom, hogy legalábbis testileg: gén* - kromoszóma* - kromoszóma-készlet, azaz a DNS*-alapú örökítő anyag emberre lehetséges készletéből a rám jellemző halmaz. Az igazán döbbenetes azonban, hogy a földi élet ugyanannak a négy nukleotidnak* a kombinációjára (az abban való információ átadásra) épül, amelyet hármasával értelmez az erre specializálódó, fehérjéket gyártó felismerő rendszer. A papucsállatka, a rókagomba, a sárgarépa, a fügekaktusz, a földigiliszta, a házi légy, a balkáni gerle, a rézsikló, a jegesmedve és az ember között ezen a szinten, tehát az örökítés mechanizmusában semmilyen változás sincs, csak az ilyen módon kódolt genetikai információkban, a konkrét génkészletben. Mára a fajok kapcsolatáról szóló darwini elképzelés bizonyított tény, s a teremtésünk biblikus mítosza (a csak emberre jellemző isteni működésünk) - Michelangelo Capella Sistina-beli lenyűgöző freskója ellenére - a regék polcán kapott új törzskönyvi számot. Tehát valamennyi földi élőlény DNS-rokonom. Örökítő anyagom - tőlük elválasztó - hosszadalmas előéletét mondják evolúciónak is, amely 4 millió éve kezdődött, s még ha számunkra érzékelhetetlenül lassan is, de máig tart. Homályban maradt még az első DNS-alapú organizmus létrejötte (a földi élet sensu stricto keletkezése), azaz, hogy volt-e itt ránk (is?) gondoló Tervező (ahogyan minden vallás vallja), vagy csupán a "véletlen és szükségszerűség" munkált, ahogyan Jacques Monod* után egy vágyálommal magányosabban gondolhatjuk.

     Az öröklődés mechanizmusa tehát valóságos híd a Földet benépesítő élőlények között, s ezért lehetséges a genetika alkalmazott ágát űző biotechnológusoknak az egyik fajból egy másikba fajidegen gént átvinni (ezeket nevezzük transzgéneknek*), azt remélve, hogy sikerül új, hasznosnak bizonyuló tulajdonságot létrehozni. Így kínálkozott, hogy egy pusztulással járó rovarbetegséget kiváltó baktériumból (Bacillus thuringiensis) egy toxint kódoló gént (cry) kukoricába vittünk át, s ettől fogva az addigi tápnövény már a kukoricamoly hernyójának pusztulását okozta. Írásom nem a hasznos célokat veszi számba (növényeket illetően lásd: Dudits és Heszky Növényi biotechnológia és géntechnológia. Agroinform Kiadó, 2000), hanem kritikusan azt keresi, hogy az egyik helyen keletkező haszonért máshol mit fizethetünk.

 

 
Kommentek (0)
Szóljon hozzá!

  Név* (kötelező)

  E-mail* (kötelező, de nem jelenik meg)

  Website (nem kötelező)

Tartalom* (kötelező)


A *-gal jelölt mezők és a tartalom rész kötelezőek.

Milyen nap van ma?*
(Ellenőrző kérdés a kéretlen levelek kiszűrésére.)



 
 
Liget.org   »   Folyóirat   »   2002 / 10   »   Biotechnológikaland
 
replica watches
replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches
replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags
70-640 70-640 642-832 1Z0-051 220-701 642-813 70-411 642-447 300-209 300-207 070-294 itexam911