Liget - irodalom és ökológia

A Liget új, online kiadása a ligetmuhely.com oldalon érhető el.

 

A liget.org 2015 január-tól csak archívumként működik,

minden friss tartalom az új oldalon érhető el.

 

A folyóiratszámok letölthetőek az alábbi címen:

http://ligetmuhely.com/category/liget/mufaj/folyoirat

Tovább a cikkekhez »
 
 
 
2002 / 10   //    «    14    » 
Horgas Judit
"Ez egy profitorientált cég" - beszélgetés Juhász Andrással
(részlet)
betűméret: nagyobb - kisebb  |  nyomtatási nézet
 
 


      - Juhász András (28) a Vertis Kft munkatársa. Mivel foglalkozik a Vertis?

     - 2001 novemberében, két cég összeolvadásából szerveződött. A Rochester a környezetvédelemhez - elsősorban a hulladék- és szennyvíztisztítás-hoz - kapcsolódó cégek pénzügyi tanácsadásával foglalkozott, a Carbocentral pedig 2001 júliusban Magyarországon először a Kiotóban rejlő pénzügyi lehetőségek kiaknázására jött létre. A Vertis négy külföldi magánszemély tulajdona. Két fő tevékenység alakult ki, az egyik a pénzügyi tanácsadás a környezetvédelemi területen dolgozó cégeknél; a másik a Carbocentral tevékenységét bővítette ki, amelynek meghatározó része a Kiotói Jegyzőkönyvben kitűzött célok üzleti megvalósításának elősegítése. Ez konkrétan azt jelenti, hogy segítséget nyújtunk a régió vállalatainak a Jegyzőkönyv kapcsán kialakult pénzügyi források eléréséhez. Emellett fontos területünk az együttes végrehajtások kivitelezése.

     - Az mit jelent?

     - Egy adott mennyiségű CO2 kibocsátás csökkentése különböző országokban más-más költségeken hajtható végre, ez függ a technológiai fejlettségtől és sok más feltételtől. Dániában a villamos energia jelentős részét széntüzelésű erőművekben termelik nagyon fejlett technológia mellett. Ezért ott több száz euró körül van egy tonna CO2 kibocsátás csökkentése, míg Magyarországon a technológia gyengébb fejlettsége miatt sokkal olcsóbb a hatékonyságot növelni vagy egyéb más beruházáson keresztül a CO2 kibocsátást csökkenteni. Erre hoztak létre a Kiotói Jegyzőkönyvben három piaci alapon működő mechanizmust, az egyik ilyen az együttes végrehajtás. Ennek keretében egy külföldi befektető olyan projektet finanszíroz, ami CO2 kibocsátás csökkentést eredményez, és ezért cserébe, a kétoldalú tárgyalásoktól függően, ötven-hetven vagy akár nyolcvan százalékát a keletkező csökkentésnek "megvásárolja", és a kiotói vállalásának teljesítéséhez felhasználhatja. Az együttes végrehajtás rugalmasabb, egyszerűbb rendszere a kibocsátás-kereskedelem. Ez ugyanazon a gondolaton alapszik tehát, hogy minél olcsóbban csökkentsük a CO2 kibocsátást. Ez esetben ugyanúgy megtörténik a beruházás saját forrásból vagy bankhitelből, és a cég bizonyos mennyiségű csökkentést megpróbál a most kialakuló piacon értékesíteni. Ebben segít a Vertis. 

     - Konkrétan milyen lépéseket tehettek?

     - Az a feladatunk, hogy a külföldi és a magyar lehetőségeket megtaláljuk és előkészítsük, majd az összes adminisztratív ügyintézéssel együtt lebonyolítsuk az üzletet.

     - Hogyan kerültél a céghez?

     - Először történelem szakon végeztem, majd a Külkereskedelmi Főiskolán szereztem diplomát. Brókerként dolgoztam pár évig, aztán kitaláltam, hogy ezzel szeretnék foglalkozni. Közel háromnegyed éves felkészülést igényelt. Ezen a területen éppen az a szép, hogy a téma újdonsága miatt folyamatosan jelennek meg az ide kapcsolódó cikkek, kommentárok. Ezek megismerése és feldolgozása a szükséges alap, hogy az ember dolgozni tudjon. 

     - Személy szerint érdeklődsz a környezeti problémák iránt?

     - A kiotói események már 1997-ben is érdekeltek, nagyon izgalmasnak találtam. Mindenképpen környezettudatos embernek tartom magam.

     - A cég üzleti érdekeinek a kiotói folyamat milyen formációja felelne meg?

     - Az egyetlen fontos igényünk, hogy minél hamarabb ratifikálják a jegyzőkönyvet és tisztázódjon a helyzet. Ennek elvileg most van esélye, mert tavaly Marakeshben a résztvevő országok, amelyek a világ kibocsátásának 55 százalékát adják, célul tűzték ki: annak ellenére, hogy az Amerikai Egyesült Államok nem csatlakozik a jegyzőkönyvhöz, ratifikálják azt és megvalósítják a benne található célokat. 

     - Mivel magyarázod, hogy bár az Amerikai Egyesült Államok nem ratifikálta az egyezményt, mégis érdeklődik az kibocsátás-kereskedelem iránt?

     - A Bush-kormányzat kiadta egy önkéntes alapú kibocsátás-csökkentést tartalmazó rendszer tervét, ami jóval puhább, mint Kiotó, de ebben a rendszerben is vállalásokat tesznek a résztvevő cégek.

     - Ez mit jelent?

     - Például önkéntes alapú, így sokkal kisebb hatást fog gyakorolni, mint a kiotói kötelező számok. Az amerikai cégek érdeklődését nehéz magyarázni, de ahogy az előbb is említettem, az amerikai rendszerben is kell kibocsátást csökkenteni, és ha megnézzük, még csak most alakul ki ez az új piac. Így ők is vásárolhatnak a szabályok hiánya miatt olcsóbb kibocsátás-csökkentésből. A nemzetközi kibocsátás-kereskedelemmel foglalkozó cégek munkatársai úgy gondolják, hogy valamilyen formában az Egyesült Államok is csatlakozni fog Kiotóhoz, mert óriási piaci lehetőség rejlik benne: kiváló tőkebefektetési terepet kínál. Vegyük például Kína szénbázisú energiatermelését. Ha széndioxid-csökkentésre kényszerül, lehet, hogy az atomenergia felé fordul, Amerikának pedig fontos stratégiai érdeke, hogy ellenőrizhesse a Kínában található atomerőműveket. Kína gyors ütemű fejlődése nagyobb energiafogyasztást von maga után. Ma az ország jelentős területén a háztartások még mindig fával vagy szénnel fűtenek, tehát ha a fejlődés ezeket a területeket is eléri, akkor valószínűleg óriási fellendülés előtt áll az energiapiac. Ugyanez a helyzet Indiával vagy az afrikai országokkal. Tehát a Kiotói Jegyzőkönyv az amerikai üzletembereknek hatalmas lehetőségeket biztosít, ez azonban csak akkor valós lehetőség, ha az USA csatlakozik a Kiotói Jegyzőkönyvhöz. 

     - A Vertis működésében van valamilyen sajátos magyar vonás?

     - Nem, kifejezetten regionális célokat tűzött maga elé a cég, mert mint mindenben, a magyar piac ezen a területen is nagyon kicsi. A CO2 kibocsátás csökkentésében Lengyelország vagy Csehország jóval magasabb számokat tud elérni, mert az energiatermelésük még most is 75-80 százalékban szénbázisú. A kelet-európai piac persze más, mint a nyugat-európai, hiszen mi az eladási oldalt képviseljük, egy nyugati kibocsátás-kereskedelemmel foglalkozó cég pedig a vételi oldalt, ők nem fejlesztenek projekteket, hanem értékelnek és vásárolnak.

     - Véleményed szerint a Vertis működése környezetvédőnek tekinthető?

     - A cég működését a Kiotói Jegyzőkönyvhöz kapcsolom: az a feladatunk, hogy az abban meghatározott célok elérését segítsük. Tehát ha a Kiotói Jegyzőkönyvet környezetvédőnek tarthatjuk, akkor a cég tevékenységét is.

     - Környezetvédőnek tartod a Kiotói Jegyzőkönyvet?

     - Abban az esetben, ha a "forró levegő"* értékesítési lehetőségét kivesszük, akkor igen. A jelenlegi gazdasági struktúrában ezt már annak kell neveznünk, mert a választható rosszak közül ez talán a kevésbé rossz. Lehet, hogy nem annyira erős a kiotói üzenet, mint amilyennek lennie kellene, de ez is valami. A "forró levegő" kérdése nehéz probléma. Van egy európai kibocsátás-kereskedelmi tervezet az Európai Unió bizottságai előtt, ami a Kiotói Jegyzőkönyv célkitűzéseit fogalmazza meg - kicsit másképpen. Ez a tervezet nem tekinti a "forró levegőt" értékesíthető terméknek. Mivel az Európai Unió az egyik vezető állam a Kiotói Jegyzőkönyv megvalósításában, ez fontos szempont. Ugyanakkor Oroszország a ratifikálás feltételévé tette, hogy a "forró levegőt" értékesíteni tudja, mert jelentős bevételi forrás lenne az orosz államnak. Ez a kérdés valószínűleg csak akkor tisztázódik, ha a megfelelő számú ország ratifikálja az egyezményt. 

     - Elképzelhető, hogy kormányzati döntésekben szaktanácsadást kérjenek tőletek?

     - Lehetséges, de bízom benne, hogy a kormányzat kiképez ehhez értő szakembereket és bürokratákat. Magyarországon ma sajnos kevés ember ismeri a kibocsátás-kereskedelmet olyan szinten, hogy döntést hozhatna. Ennek a rendszernek a pontos ismerete azért fontos, mert a döntéshozóknak tudniuk kell, hogy 2008 és 2012 között bizonyos lépéseknek milyen következményei lehetnek az ország gazdaságára.

     - Előfordulhat, hogy a cégnek választania kell a környezetvédelem érdekei és a profit között?

     - Le kell szögeznünk, hogy ez egy profitorientált cég, és döntéseinek 80 százaléka a pénzen, és nem a környezetvédelmen alapszik. Ha megszületik az ehhez a témához tartozó szabályozás, az keretet ad a mi munkánknak is, és ha ezt minden fontos szempont figyelembevételével hozzák létre, akkor nem lesznek kiskapuk. Én bízom ebben.

     - Jelenleg semmilyen szabályzás nincs érvényben?

     - A Kiotói Jegyzőkönyvet nem írta alá Magyarország, és a szabályozás kidolgozása is megállt. A környezetvédelem sajnos nem tölt be elég fontos szerepet, az egyezmény pedig a környezetvédelmen belül sem kapott kellő prioritást. Az Európai Unióban kiadtak egy direktívatervezetet, amit alapként kezelhetünk a későbbi magyar szabályok kialakításánál. 

     - Gazdaságilag és környezetvédelmileg milyen lehetőségek állnak Magyarország előtt a kibocsátás-kereskedelemben?

     - Sokat profitálhat belőle az ország, ha jó a szabályzás. Nagyon sok múlik a megfelelő szabályzáson.

     - A zöld szervezetekkel milyen a kapcsolatotok?

      - Személy szerint hasznosnak tartom a munkájukat. Legyenek ők a világ lelkiismerete, mert erre szükség van. Néha kissé radikálisan lépnek fel, de különben talán senki sem figyelne rájuk. A környezetvédelemnek különböző szintjei vannak, mi például az adott kereteket felhasználva, csökkenteni próbáljuk a CO2 kibocsátást. A kormányzatra is próbálunk hatni, hogy létrejöjjön az ország számára megfelelő szabályozás. Egy döntés több komponensből áll, egyik része a zöldek radikalizmusa, másik a kormányzati igény, a harmadik az üzleti szféra véleménye.

 
Kommentek (0)
Szóljon hozzá!

  Név* (kötelező)

  E-mail* (kötelező, de nem jelenik meg)

  Website (nem kötelező)

Tartalom* (kötelező)


A *-gal jelölt mezők és a tartalom rész kötelezőek.

Milyen nap van ma?*
(Ellenőrző kérdés a kéretlen levelek kiszűrésére.)



 
 
Liget.org   »   Folyóirat   »   2002 / 10   »   "Ez egy profitorientált cég" - beszélgetés Juhász Andrással
 
replica watches
replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches
replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags
70-640 70-640 642-832 1Z0-051 220-701 642-813 70-411 642-447 300-209 300-207 070-294 itexam911