Liget - irodalom és ökológia

A Liget új, online kiadása a ligetmuhely.com oldalon érhető el.

 

A liget.org 2015 január-tól csak archívumként működik,

minden friss tartalom az új oldalon érhető el.

 

A folyóiratszámok letölthetőek az alábbi címen:

http://ligetmuhely.com/category/liget/mufaj/folyoirat

Tovább a cikkekhez »
 
 
 
2009 / 4   //    «    17    » 
KELL EGY JÓ SZÓ - egy W. H. Auden-idézethez
Kovács Gábor
Tömeg
jegyzet 
betűméret: nagyobb - kisebb  |  nyomtatási nézet
 
 


 

Aligha kétséges, hogy a tömeg az utóbbi száz év egyik leggyakrabban használt, jócskán el is koptatott fogalma, a mögöttünk hagyott század afféle bűnbakja, amelyet szívesen kergetnénk ki a pusztába, hogy magával vigye bűneinket, ám ez valamiért sohasem sikerül. Nem mintha korábban ismeretlen lett volna. Platón az athéni demokrácia ragyogó, ám zűrzavarba és zsarnokságba forduló éveire visszatekintve államtanában a poliszt fenyegető legnagyobb veszélynek a csőcselékké változó tömeg uralmát, az ochlokráciát tartotta. Ellenszenve érthető: a tömeg perbe fogta, elítélte és kivégeztette mesterét, Szókratészt. A későbbiekben ez az esemény történelmi archetípusa lett a korlátokat nem ismerő gondolkodás és a konformizmus, filozófus és tömeg kibékíthetetlen konfliktusának; Hannah Arendt a pert olyan fontosnak tartotta, hogy ide vezette vissza az európai filozófia elfordulását a politika világától.

A tömegek kora azonban valójában csak a modernitással köszöntött be. A premodern civilizációk – Guglielmo Ferrerót idézve – a kvalitáson alapultak, de anyagi szűkösségben működtek: a tökéletesség és kiválóság modelljeit mutatták fel, amelyek a sokaság számára eleve elérhetetlenek voltak. Mindez a modernitás születésével lett nyilvánvalóvá. Addig a vágyakról lemondó aszkézis volt az erényhez vezető út, most a szerzésvágy. Nélküle nem született volna meg az a folyamatosan növekvő gazdasági gépezet, amely egyre nagyobb bőségben termelte a javakat egyre több ember számára. Mandeville A méhek meséjében úgy vélte, nincs is ezzel különösebb baj, mert az egyéni bűnök – vagyis a szerzésvágy – összege a gazdaság olvasztótégelyében csodás metamorfózis során közjóvá változik; az aprócska magánvétkek társadalmi erénnyé nemesedve nemcsak nem károsak a közre nézve, de minden másnál jobban felvirágoztatják azt. Innen csupán egy lépés volt az Adam Smith-féle teória a dolgokat bölcsen eligazító láthatatlan kézről.

Az igazság kedvéért azonban hozzá kell tenni, hogy a 18. századi gondolkodók mélyen hitték, hogy a tömegtermelés és tömegfogyasztás magával hozza az erkölcsök nemesedését és az értelem pallérozódását, vagyis a kvalitatív civilizáció eredményei nem vesznek el, sőt, hozzáférhetők lesznek a sokaság számára; a minőség mennyiséggé változik, s közben megtartja eredeti természetét. A politikai demokrácia kétségkívül a tömegtársadalom adekvát formája, mely a szabadpiac működését modellálja: az eladók úgy versengenek a fogyasztók tömegeiért, ahogy a pártok a tömegek szavazataiért. Az Amerikát beutazó és a látottakról könyvet író Alexis de Tocqueville már az 1830-as években figyelmeztetett, hogy a hajdani despotizmus helyébe a tömegek zsarnoksága léphet: ezt tartotta a modern demokráciát fenyegető legnagyobb veszélynek.

A tömeg fogalma iránti érdeklődés növekedésében igen nagy szerepe volt Ortega Y Gasset 20-as években megjelent könyvének, A tömegek lázadásának. A tömeg felelőtlen, a modern társadalom kényelmét természeti adottságként fogadja el, de semmiféle társadalmi kötelezettség vállalására nem hajlandó; úgy viselkedik, mint egy elkényeztetett kisgyerek – fejtegeti Ortega. Aki tömeget mond, annak elitet is kell mondani. Az ezredfordulóhoz közeledve azonban ebben is változott a helyzet. Ortega az elitet a tömeg pozitív ellenpólusaként, mint teremtő kisebbséget határozta meg, ám az 1994-ben elhunyt amerikai Christopher Lasch, a kortárs kultúrkritika egyik karakteres képviselője már az elitek lázadásáról beszél. Szerinte a globalizmus prófétáinak optimizmusa megalapozatlan: korunk társadalma gyorsuló ütemben szakad ketté: egyik oldalon ott van a posztmodern vagy globális elit, mely számban csekély, ám hatalomban és befolyásban annál nagyobb, a másik oldalon a számban nagy, de a kulturális és anyagi javakból nagyrészt kizárt többség foglal helyet. Ezek az új elitek viselik a régi feudális arisztokrácia minden bűnét, annak erényei nélkül: ugyanis semmiféle felelősséget nem éreznek az általuk irányított társadalomért. Az elitek lázadása a társadalmi kötelezettségek elleni lázadás. Ezért a civilizációt és a demokráciát Cristopher Lasch szerint Ortega korától eltérően ma nem a tömegek, hanem az elitek lázadása veszélyezteti.

Van-e valamilyen tanulsága ennek a nagyon töredékes eszmetörténeti áttekintésnek? Annyi mindenképpen, hogy a tömeg nem értékmentesen leírható, semleges kategória, hanem igen erősen megterhelt a nagyon különböző ideológiai tartalmakkal, amelyek sokszor többet mondanak az értelmezőről, mint a jelenségről. A fogalom megkerülhetetlen, mert olyasvalamire utal, ami nélkül nem érthető az utóbbi száz év történelme. A legfurcsább paradoxonra talán David Riesman híres könyvének címe utal, s ez a magányos tömeg jelensége. A modernitás mélységes ambivalenciájára hívja fel a figyelmet: személyes egzisztenciánknak két, egymástól elválaszthatatlan oldala van. Babits szavát aktualizálva: „vak dióként dióban zárva” létezünk, miközben a metrószerelvény összepréselt szardíniaként visz bennünket a következő állomásig.

 

 
Kommentek (0)
Szóljon hozzá!

  Név* (kötelező)

  E-mail* (kötelező, de nem jelenik meg)

  Website (nem kötelező)

Tartalom* (kötelező)


A *-gal jelölt mezők és a tartalom rész kötelezőek.

Milyen nap van ma?*
(Ellenőrző kérdés a kéretlen levelek kiszűrésére.)



 
 
Liget.org   »   Folyóirat   »   2009 / 4   »   Tömeg
 
replica watches
replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches
replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags
70-640 70-640 642-832 1Z0-051 220-701 642-813 70-411 642-447 300-209 300-207 070-294 itexam911