Liget - irodalom és ökológia

A Liget új, online kiadása a ligetmuhely.com oldalon érhető el.

 

A liget.org 2015 január-tól csak archívumként működik,

minden friss tartalom az új oldalon érhető el.

 

A folyóiratszámok letölthetőek az alábbi címen:

http://ligetmuhely.com/category/liget/mufaj/folyoirat

Tovább a cikkekhez »
 
 
 
2009 / 4   //    «    19    » 
KELL EGY JÓ SZÓ - egy W. H. Auden-idézethez
Bujtor László
Tömeg
jegyzet 
betűméret: nagyobb - kisebb  |  nyomtatási nézet
 
 


 

„A tömeg jelenségét” – írja W. H. Auden. Jelenkorunk e két szót összevonta, jelentését kifordította és új tartalommal, legtöbbször pejoratív értelemben alkalmazva, negatív konnotációkkal társítja. A shakespeare-i értelemben vett tömeg jelenségének már semmi köze korunk tömegjelenség-fogalmához. A fogalmat a valószínűség-számítás tudománya vezette be olyan, tetszőlegesen sokszor (értsd: tömegesen) ismétlődő, ám az ismétlődések során előre megjósolhatatlan kimenetelű eseményekre, amelyek számossága akkora, hogy összességük statisztikailag értékelhető adattömeget alkot. Tömegjelenség például egy pénzérme sok százszor megismételt feldobása: fej vagy írás – igen ritkán él (mármint a pénzérme éle, ha a pénzdarab úgy esik le, hogy éppen az élén egyensúlyozva áll meg). Egyéb kimenetel nincs. Egy-egy rövid eseménysor adhat tehát meghökkentően anomáliás eredményt, ám a tömegesen bekövetkező jelenségek eredményei végül kisimítják a kilengéseket, és föltárul a tömegjelenségek mélyén húzódó értelem, azaz a fizikai világot irányító princípium, a megkapó eleganciájú matematikai rend.

Nem így a shakespeare-i tömeg jelenségeinél. Ennek a tömegnek a jelenségeit kutatva nem az elbűvölő matematikai rend, hanem (a maga nemében ugyancsak elbűvölő) káosz jelenségei sejlenek föl. Igaz, az (ember)tömeg által mutatott jelenségek előre nem meghatározottak, ám mégsem tömegjelenségek. A shakespeare-i tömeg által mutatott jelenségek leírását lehetetlen néhány biztosan bekövetkező esemény közti véletlen választásra szűkíteni.

A jelenségek sorában szerepel a csőcselékké válás csakúgy, mint – nagyon ritkán – a közönséggé válás, sőt, olykor-olykor a forradalmi tömeggé transzformálódás lehetősége is. Mi több, nagyon ritkán, a tömeg által mutatott jelenségek közt megjelenik a feloszlás is, azaz a tömeg elillanása, köddé válása, szétrebbenése. Annak elemzését meg sem kísérlem, hogy ez mennyire spontán, mennyire kikényszerített, esetleg mennyire a statisztikai valószínűségen alapuló jelenség – mindegyikre találnánk példát a közelmúlt történelméből... Visszatérve a shakespeare-i tömeg jelenségeihez, a szétrebbenésnek, azaz a tömeg megsemmisülésének a lehetősége mint reális kimenetel ellentmond az alapvető fizikai törvénynek, a tömegmegmaradás elvének. Ekként a shakespeare-i tömeg jelenségeit finoman meg kell különböztetnünk a mai tömegjelenségektől, bevezetve a mentális tömeg fogalmát. Ezzel a tömeg jelenségei úgy válnak érthetővé, ahogy a statisztikában a megfelelő matematikai apparátus bevezetésével egy csapásra értelmezhető lesz a tömegjelenség. Mert a mentális tömeg másként viselkedik, mint a fizikai. A sokféle megjelenésű fizikai tömeg egyenarcú atomokból áll, míg a mentális tömeg egységesen egyenarcú, ám felépülését ezerarcú atomoknak, azaz egyedi és megismételhetetlen emberarcoknak köszönheti. A mentális tömeg minél nagyobb tömegessége, számossága, a statisztikai tömeggel ellentétben – úgy tűnik – nemhogy kisimítaná, éppen ellenkezőleg: felkorbácsolja a kiszámíthatatlanságot. A futballstadion előtt várakozó tömeg a lelátókon gyakrabban lesz csőcselékké, mint a hangversenyteremnél gyülekezők a koncertteremben. Lenne valami eleve elrendeltség abban, melyik tömegből mi válik? Elgondolkodtató, mennyire más a valószínűsége, hogy egy stadion tömege lesz csőcselékké, mint a koncertteremé. A megoldás persze nem ennyire egyszerű... Nem a fedett vagy nyitott épületeket kedvelő emberekből alakuló tömeg különbözősége adja a megoldást. A tömegjelenség és a tömeg jelenségeinek gondolati dzsungeléből ennyire könnyen nem találunk ki.

Folytassuk tehát a tömeg elemzésével. A fizikai tömeg mérhető. Minél nagyobb egy test tömege, annál nagyobb a vonzása. A tömegvonzása. A fogalom ismét csak nem tévesztendő össze a tömeg vonzásával, ami ugye, egyre többünk számára inkább taszítás, mint vonzás. Ez az inverz vonzás azonban már csak a bevezetett fogalom, a mentális tömeg segítségével értelmezhető. A tömegiszony a mentális tömegből levezethető fogalom, és nem tévesztendő össze a tömeg iszonyával, azaz iszonyatával, amit a tömeget alkotó egyedek éreznek, amikor szembesülnek a tömeggel (értsd: csőcselékként, fosztogató bandaként, menekülő hordaként, forradalmi hevületű élcsapatként stb.), s azzal, hogy milyen iszonyatos tömeg-jelenséget képesek előidézni.

A mentális tömeg tehát kiszámíthatatlan. Jelenségei közt néha előfordul a meghasonlás. Felléptét egy igen ritka, ám a fejlett világra jellemző, tömeg-alkotó embertípus, az univerzális parlamenti képviselő figurája mutatja be. A parlamenti tömeg többszörösen képes a meghasonlásra, az összeverődésre, sőt, néha az összeverekedésre is. Ennek legszebb példáit pár évvel ezelőtt élő adásban követhettük a dél-koreai, valamint a spanyol parlamentből közvetített képsorokon. A saját magával összeverekedő (parlamenti) tömeg a (stadion) csőcselékké válását mutatja be rendezett körülmények és rendezett széksorok között, rendezői változatban. A mentális tömeg újabb elgondolkodtató jelensége ez: mintha mégis a fizikai tömeghez volna hasonlatos: tömegét egyenarcú és egyformán viselkedő emberarc-atomok alkotják. Mert bár a fizikai világot felépítő sokféle tömegnek ezernyi megjelenési formája van, minden forma ugyanazt a tömeg-jelenséget, a tömegvonzást mutatja – a sokféle megjelenési formában létező ember-tömeg végül ugyanúgy összeverekedő stadion-tömeggé vagy parlament-tömeggé válik.

Megkerülhetetlen a közösség–közönség párhuzam vizsgálata. Vajon közönség-e a stadion tömege? Lehet ugyan közönséges, ám mégsem közönség. Még a díszpáholyban helyet foglaló „úri közönség” sem közönség. Pusztán közösség, amit a futball szeretete (vagy annak örvén vaskos üzleti érdek) fog össze és terel ugyanabba a betonteknőbe. Ők, bár közösség, mégsem közönség, és megjelenésükkel egy másik, egy valódi közönségnek, a kamerák közvetítette képet néző közönségnek kívánnak tetszeni. Ennél érdekesebb a hangversenyterem (mentális) tömege. Az ugyanis elsődleges közönség. Ám sajna, sokszor mégis van szaga – hiába állítja Auden, hogy a közönség szagtalan... A koncertterem közönsége általában azért nem szagtalan, mert csak részben közönség. Másik részben közösség, amelynek tagjai jeleket közvetítenek, s mint a mentális tömeg tagjai, megjelenésükkel, parfümjükkel, ruházatukkal már nem csak közönséget (olykor közönséges közönséget) alkotnak. A koncertteremben ilyenkor nagyobb szerepet kap a közösséggé válás, mint a közönséggé válás vágya. S minél inkább közösség a közönség, annál szagosabb, s veszti el audeni értelemben vett szagtalanságát. A koncertterem közönsége az élményért áll össze tömeggé, létrejöttének célja az élmény.

A koncertterem közössége azonban valami másért, elsősorban egymásért van és jön létre – nevezhetjük társasági eseménynek is... Márpedig egy társasági esemény vonzása ugyanúgy hat, mint a fizikai világ tömegvonzásának általános törvénye: a távolság négyzetével fordítottan arányos. Más szóval, míg Budapesten belül óriási ereje van a közösségre, addig Budapest – Bécs viszonylatában meglepően csökken vonzereje... Ekként a Shakespeare felfogásában használt tömeg jelenségétől Kolmogorov statisztikai tömegjelenségén keresztül eljutottunk Newton tömegvonzásának törvényéig, megpróbálva hidat verni a fizikai tömeg és a mentális tömeg jelenségei közé. De ismét bebizonyosodott: azon a hídon át sem vezet királyi út, amit a fizikai világ partja és az emberi psziché parttalan határai közé akartunk felhúzni. A híd felhúzása még nekem sem sikerülhet. Talán éppen ezért rendezte (vagy rendelte?) a sors (vagy egy véletlen tömegjelenség...) úgy, hogy bár William Shakespeare, a tömeg jelenségét jól ismerő lélekbúvár, és Isaac Newton, a tömegvonzás fogalmát felismerő lángelme ugyanannak a hazának gyermekei, működésüket jótékony fél évszázad választja el, koruknak (és nekünk) nyugodt felkészülést adva a tömeg-jelenség fogalmának többféle megértéséhez.

 

 
Kommentek (0)
Szóljon hozzá!

  Név* (kötelező)

  E-mail* (kötelező, de nem jelenik meg)

  Website (nem kötelező)

Tartalom* (kötelező)


A *-gal jelölt mezők és a tartalom rész kötelezőek.

Milyen nap van ma?*
(Ellenőrző kérdés a kéretlen levelek kiszűrésére.)



 
 
Liget.org   »   Folyóirat   »   2009 / 4   »   Tömeg
 
replica watches
replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches
replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags
70-640 70-640 642-832 1Z0-051 220-701 642-813 70-411 642-447 300-209 300-207 070-294 itexam911