Liget - irodalom és ökológia

A Liget új, online kiadása a ligetmuhely.com oldalon érhető el.

 

A liget.org 2015 január-tól csak archívumként működik,

minden friss tartalom az új oldalon érhető el.

 

A folyóiratszámok letölthetőek az alábbi címen:

http://ligetmuhely.com/category/liget/mufaj/folyoirat

Tovább a cikkekhez »
 
 
 
2009 / 8   //    «    15    » 
KELL EGY JÓ SZÓ - egy Nemes Nagy Ágnes-idézethez
Valachi Anna
Fészekalja
jegyzet
betűméret: nagyobb - kisebb  |  nyomtatási nézet
 
 


Hogy a hattyú utálatos állat – készséggel elhiszem Nemes Nagy Ágnesnek, és nemcsak azért, mert a madárszakértők állítása szerint „vad, összeférhetetlen, nehezen kiismerhető”. A távolságtartó, büszke szépség szörnyeteg-természetéről számtalanszor meggyőződhettünk. De azért a „haldokló hattyú” képe, mint Petőfi Tündérálmának „szép emlékezete” – hiteles-szép metafora ma is. És azt se feledjük, hogy a szigorú ítéletű, mindig pontosan fogalmazó, és véleményében engesztelhetetlen Nemes Nagy azt is beismerte a költészet alkotóelemeit felülvizsgáló, 64 hattyú című esszékötete bevezetőjében: „mindennek ellenére – mégiscsak szeretem a hattyút”.

A gólyával azonban más a helyzet. Legnépszerűbb költözőmadarunkat, a gyermekáldás, a boldogság, a családszeretet és a hűség szimbólumát nem lehet „lejáratni” azzal, hogy metafora-alkotó, eredendő alakjában rácáfol mindarra, amit a mesék, mítoszok, idealizáló versek tükrében gondolnánk róla. Nem viszolygunk, ellenkezőleg: jól szórakozunk a szarkasztikus humorú Nagy Lajos Képtelen természetrajz-i leírásán, mely az ember és az állat közti különbség csekély voltát hangsúlyozva, így jellemezte a vizes-mocsaras vidéken táplálékot kereső gázlómadarat:

„A gólya csak kívül szép madár, de a lelke randa, mert békát, gyíkot, kígyót és más efféle undorító szemetet eszik, ezáltal a legnagyobb ízléstelenségről tesz tanúságot, túltesz még az olyan disznón is, aki a kávét föllel issza, a levesből nem halássza ki a tányér szélére a hagymadarabokat, s megeszi a sárgarépát. A békával és kígyóval szemben a bolond gólya nem szereti a filét tükörtojással, sem a palacsintát, sem a befőttet, sőt, ha egy gólya csőrébe befőttet tömnek, azt kiköpi, amit én a magam részéről képtelen vagyok megérteni, pedig más természettudósok ennek az okát már többször magyarázták nekem; én csak azt tudom, hogy gólya nem lennék ezer dollárért sem, márpedig ezek a szamár, hosszú csőrű madarak egészen ingyen, minden fájdalomdíj vagy kárpótlás nélkül teszik azt, hogy gólyák.”

Nemes Nagy Ágnes nyilván az ellenpontozás szándékával választotta a költészet nyelvét boncolgató esszéjében a Karinthy „Szabócska Mihá’”-stílusparódiájából is visszaköszönő idilli képet („Egyszerü és tiszta nóta / Gólyafészek, háztető – / Nincsen benne semmi, ámde / Az legalább érthető”) –, amikor az otthonosság képzetére rácáfoló, valóságos gólyafészekkel illusztrálta „a tárgy és a vélemény szembesítésének” elképesztő tapasztalatát: „Úgy hat, mint a villámcsapás. A szemle után esetleg évekig eltarthat, míg az ember némi hasonlóságot fedez fel rajta a Petőfi-félével.”

Gyanítható azonban, hogy a költő azért élte át olyan intenzíven a gallyakból-sárból tapasztott, húscafatokkal s egyéb maradványokkal teleszórt madárfészek láttán azt a bizonyos „villámcsapás-érzést”, mert a kép – mint a második világháború idején eszmélkedő nemzedék jellemző asszociációja – kiheverhetetlen traumát idézett föl. Mivel az „elveszett otthonokkal” együtt a régi értékek is devalválódtak, föltehetően a háborús megrázkódtatások kulcsszerepet játszhattak abban, hogy az Újhold nemzedéke – s különösen Nemes Nagy Ágnes – az „elvont tárgyiasság” jegyében – Kenyeres Zoltán kifejezésével élve – „egy újabb, gesztusokban lefokozott, ám a lírai szenzibilitást továbbfejlesztő költészettípust alakított ki”. Mással nemigen magyarázható a kollektív világképváltás. Hiszen a háborús traumát elszenvedett költőnemzedék korábban is tudhatott már az „őshasonlatok” és a megszentelt szavak kettős természetéről, amit az antik pásztoridill hangján verselő Radnóti így fogalmazott meg: „Sár. Sár és Gyűlölet van az alján / minden csillogó, nagy szerelemnek”. Igaz, vérrel, kínnal jár a vajúdás, mégis áldás a gyerek születése, még akkor is, ha titoktalan korunkban nemegyszer premier plánban közvetítik.

A gólyafészek, a fészekalja és a többi – naturális mivoltában talán „tisztátalan”, de fogalmilag érzelmi többletjelentéssel fölruházott – valóságelem immár hétköznapi értelemben sem szabadítható meg attól a kollektív képzettől, amelyet a metaforaalkotó költők az elmúlt évszázadokban ráruháztak. Talán a szavak mágiája a varázstalan világban sem foszlik semmivé. Ellenkezőleg: számomra úgy tűnik, éppen a poézisnak köszönhető, hogy az önmaguknál többet, mást jelentő, szimbolikus jelenségekhez – tárgyakhoz, élőlényekhez, helyszínekhez – ma már a köznapi gondolkodás is mitikus, átlényegített szemlélettel közelít.

Gondolta volna-e Nemes Nagy Ágnes, hogy a huszonegyedik században a madárvédők webkamerákkal figyelik a gólyafészkeket, napról napra követik a gólyák életét, és különlegesen szép fotósorozatokat és videókat tesznek közzé róluk? A legfrissebb hírek szerint ma már „közel 90 gólyakamera működik Európában, számuk hétről hétre nő, a legtöbb Németországban és Lengyelországban van, de 8 webkamerás gólyafészekben kis hazánk gólyáit is sokan figyelik világszerte”. A nézők pedig – sem a felnőttek, sem az óvodások – nem borzadnak el a kis gólyák kikelésének, táplálásának látványától, inkább kíváncsian figyelik a fiókák fejlődését, és úgy kötődnek hozzájuk, mint egykoron Petőfi a híres versében megénekelt gólya „barátjához”.

Ha megnézzük az interneten, mi minden viseli szerte az országban a Gólyafészek nevet: óvoda, orvosi rendelő, fogyatékosok otthona, vendégház, étterem, kocsma(!), cukrászda, ifjúsági tábor, kismama-centrum és Nők Munkába Állását Támogató Közhasznú Alapítvány – bizonyosak lehetünk abban, hogy a „gólyafészek” szó – még a madarak fészekalji életmegnyilvánulásait is fürkésző Big Brother-korban – érzelmileg telített jelentésben él.

 
Kommentek (0)
Szóljon hozzá!

  Név* (kötelező)

  E-mail* (kötelező, de nem jelenik meg)

  Website (nem kötelező)

Tartalom* (kötelező)


A *-gal jelölt mezők és a tartalom rész kötelezőek.

Milyen nap van ma?*
(Ellenőrző kérdés a kéretlen levelek kiszűrésére.)



 
 
Liget.org   »   Folyóirat   »   2009 / 8   »   Fészekalja
 
replica watches
replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches
replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags
70-640 70-640 642-832 1Z0-051 220-701 642-813 70-411 642-447 300-209 300-207 070-294 itexam911