Liget - irodalom és ökológia

A Liget új, online kiadása a ligetmuhely.com oldalon érhető el.

 

A liget.org 2015 január-tól csak archívumként működik,

minden friss tartalom az új oldalon érhető el.

 

A folyóiratszámok letölthetőek az alábbi címen:

http://ligetmuhely.com/category/liget/mufaj/folyoirat

Tovább a cikkekhez »
 
 
 
2009 / 12   //    «    19    » 
KELL EGY JÓ SZÓ – egy Fülep Lajos-idézethez
Bárkán György
Nemzetpolgár
jegyzet
betűméret: nagyobb - kisebb  |  nyomtatási nézet
 
 


„Pusztán az a tény, hogy itt vagyunk, már önmagában is világtörténelmi esemény...” – Fülep Lajos megjegyzése talán szállóigévé is válhatott volna. A 20. század elején nem sokan akadtak, akik egységben látták nemzet és polgára ügyét. Fülep elkötelezettségeit az érték határozta meg – így lehetett, hogy a kölcsönös fejlődés-fejlesztés vágyával egy kérdéskörré forrasztotta össze a szétválni készülő nemzetfelfogást és a polgári eszményeket. Érték és esztétikum, az élet esztétikuma s az esztétikum élete a művészetben – ezek a fogalmak is összetartozóak voltak a Vasárnapi Kör teoretikusai, mindenekelőtt a fiatal Lukács György számára, akivel Fülep rövid ideig együtt szerkesztette a Szellem folyóiratot. Fülep – tudjuk jól – csak nagyon töredékesen valósíthatta meg törekvéseit, de elméletileg, például nagy, összefoglaló munkájában, a Magyar művészetben már sikeresen foglalja egységbe nemzet, polgárosodás és esztétikum kategóriáit.
Alighanem élet és esztétikum összetartozásának meggyőződése is rokonította Fülepet és Adyt. Idézetünk párhuzamot és átélést rejt magában: az élet reális elemzésének és az értékvezérelt elkötelezettségnek egyidejű igényét. És egyidejű a józanság meg a személyiséget átható érzelmi feszültség, amely narkotikum nélkül is kábulatba válthat. Ady józanságát mi sem bizonyítja jobban, mint hatalmas publicisztikai munkássága. Fülepet éppúgy jellemezte a kettősség. A művészet forradalmától a nagy forradalomig című cikk- és tanulmánygyűjteménye világosan megjeleníti az élet egészének, s azon belül a művészet forradalmának szükségességét. Nem egyszerűen a társadalom szerkezetének megváltoztatásáról van szó, hanem az érték valóságot átható forradalmáról, ami értelemszerűen együtt jár az értéket hordozó személyiség-kép változásával, mindenekelőtt a szellemi értékek rangjának elismerésével.
Ady hinni akart a verscselekvés értelmében, Fülepnek épp ilyen hit kellett, hogy szembeforduljon a 19. és 20. század fordulójának sivárságával, a visszhangtalansággal – s hogy a későbbi meghurcoltatások ellenére kitartson a szellemi cselekvés értelmébe vetett hite mellett.
Ez vezette a forradalmak bukása után is az újságíró-filozófus-művészettörténészt, hogy lelkészként a dél-dunántúli Zengővárkonyban is valóságelemzéssel foglalkozzon. A magyarság pusztulásáról szóló cikksorozata nemcsak saját korában keltett feltűnést, váltott ki vitákat, a szellemi következmények máig hatóak. Fülep összehasonlította a magyarországi német és a magyar parasztság fejlődését, pontosabban az egyik gyarapodását, a másik veszteglését. A szociológiai tényfeltárás olyasféle szellemi földrengést okozott, mint Ady költői fellépése. Fülep nyilvánvalóan nem etnikai összefüggésekre, hanem a polgári fejlődés különbségeire mutatva magyarázza az eltérő tendenciát. Kétségtelen, a tárgyilagos elemzésen is átsüt a saját népcsoportja iránti érzelmi elkötelezettség. Talán éppen ezért válhatott a népi, illetve a polgári (részint urbánus) liberalizmus – az etnikai, később faji, illetve a polgári-szabadságjogi és szocialista viták kiindulópontjává. Hasonlóan az Ady-életmű megítéléséhez, szélsőségesek a vélemények ugyanarról: van, aki az ősi-népi mélységekbe hajló lelki tartalmakat fajmagyar mítosz-teremtésnek olvassa, más a liberális szabadság- és haladás-eszme küzdelmeit emeli ki.
Illyés Gyula mestereként tisztelte Fülep Lajost, mégis, a cikksorozat megjelenése után kételkedve fölkereste zengővárkonyi magányában. Hetek tapasztalata kellett, hogy meggyőződjön a tényszerű igazságról. Ezután fogalmazta meg, Fülep észrevételei nyomán, a magyarság pusztulásáról szóló elméletét. S bár nagyon hangsúlyosan írja, hogy „nem a németek gyarapodása, hanem a magyarok pusztulása” nyugtalanítja, s hogy „a kérdést roppant tapintattal kell csak emlegetni is, hogy bár a németek versenytársak, de nem ellenfelek, és még kevésbé ellenségek” – ismételni tudom csak: hiába, mert Fülep és Illyés intő szavai ellenére, az egyszerű, s egymás mellé helyezett szociológiai tények fogalmi csúsztatással, többé-kevésbé szándékos félreértések sorozatával az etnikai-faji különbségtétel értelmezési keretébe préselődtek, sőt, fajmitológiává korcsosultak. Fülep a legkevésbé sem tehet erről az átváltozásról. A fejleményeket látva 1934-ben a Válaszban megjelent Nemzeti öncélúság című cikkében minden faji megkülönböztetésbe hajló értelmezést elutasított. Számára a nemzet gyűjtőfogalom, amelyet mindenekelőtt a nyelv kapcsol össze. A második világháború után visszakapta katedráját, akadémikus lett, a magyar művészeti-művészettörténeti élet egyik vezetője – mindez nem óvta meg a kényszerű belső emigrációtól. Ha sikerült is nagyon keserves ideológiai körülmények közepette, hogy Rippl-Rónai, Derkovits vagy Csontváry alkotásai méltó – vagy mondjuk, méltóbb – helyre kerüljenek a nemzet tudatában – már ha van ilyen –, a Magyar művészetben kifejtett program utópia maradt. Még 1969-ben, egy felkérésre írt cikkét is agyoncenzúrázva közölték. „Nincs annyi életidőm – hagyta ránk utolsó kritikáját –, hogy leüljem mindazon éveket, amelyeket kapnék, ha kimondanám, amit látok erről a társadalomról”.

 
Kommentek (0)
Szóljon hozzá!

  Név* (kötelező)

  E-mail* (kötelező, de nem jelenik meg)

  Website (nem kötelező)

Tartalom* (kötelező)


A *-gal jelölt mezők és a tartalom rész kötelezőek.

Milyen nap van ma?*
(Ellenőrző kérdés a kéretlen levelek kiszűrésére.)



 
 
Liget.org   »   Folyóirat   »   2009 / 12   »   Nemzetpolgár
 
replica watches
replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches
replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags
70-640 70-640 642-832 1Z0-051 220-701 642-813 70-411 642-447 300-209 300-207 070-294 itexam911