Liget - irodalom és ökológia

A Liget új, online kiadása a ligetmuhely.com oldalon érhető el.

 

A liget.org 2015 január-tól csak archívumként működik,

minden friss tartalom az új oldalon érhető el.

 

A folyóiratszámok letölthetőek az alábbi címen:

http://ligetmuhely.com/category/liget/mufaj/folyoirat

Tovább a cikkekhez »
 
 
 
2010 / 1   //    «    16    » 
KELL EGY JÓ SZÓ – egy Babits Mihály-idézethez
Kovács Gábor
A szociális probléma
jegyzet
betűméret: nagyobb - kisebb  |  nyomtatási nézet
 
 


Babits gondolatmenetének konklúziója a kultúra válságáról: a szociális probléma. Az a kínzó sejtelem, hogy a kultúra azért illúzió és hazugság, mert a kiválasztottak luxusa, és semmit sem változtat a sokaság keserves életén. A harmadik évezred első évtizedének vége felé járva már nemigen értjük az árukapcsolást; a szolidaritás nem tartozik a posztmodern erények közé. Ugyan, mi köze van a kultúrának a szociális kérdéshez? Babits annak idején – jóllehet nem tartozott az irodalom társadalmi feladatát hangsúlyozó népiek közé – legelőbb erre gondolt. A sokakra. Ma, a szociáldarwinizmus reneszánszának korában mi sem természetesebb a nyomorultak létezésének tényénél, és kommentálásánál: így volt ez mindig, s így is lesz mindig; ez a gyöngék és tehetségtelenek sorsa; a létezés nagy versenyében óhatatlanul vannak nyertesek és vesztesek. Utóbbi metafora eleve lóversenynek tételezi az életet. A szocializmus hagymázas utópiájának elillanása után – leszámítva némi katzenjammert – a nyomor ismét az emberi létezés eltörölhetetlen elemének látszik. A különféle szociális programok legfeljebb mértékének csökkentését, de nem megszüntetését tűzik ki célul. A társadalmi igazságosság gondolata – sok egyéb mellett – elfoglalta jól megérdemelt helyét az avítt eszmék múzeumában. Az igazságos kormányzás eszméjét felváltó társadalommenedzsment – függetlenül, hogy éppen melyik kormány van hatalmon – szükségképpen jobboldali, ha a baloldaliságon azt értjük, amit Bibó István, aki szerint baloldalinak lenni annyit jelent, hogy a társadalomban jelenlevő szenvedésmennyiséget csökkenteni akarjuk, s nem tekintjük konstans adottságnak. De hát Bibó maga is avítt figura volt, szentimentális, furcsa eszmékkel; Babits kortársa, s nem a miénk.
A francia Robert Castel szociológus a kilencvenes években megjelent könyvében – A szociális kérdés alakváltozásai. A bérmunka krónikája – a szociális kérdést történeti-szociológiai perspektívában szemléli, összekötve az individualizáció jelenségével és a bérmunka kérdésével. Castel szerint a modernitás történetében az individualizációnak többféle típusa bontakozott ki egyidejűleg, s ezek a típusok meghatározott társadalmi csoportokhoz köthetők. A jelenség már az újkor kezdetén megmutatkozott, amikor is egymás mellett létezett a két legfontosabb forma, az egyén energiái és erőforrásai által táplált, piacinak is nevezhető vállalkozói individualizmus, illetve a régi közösségek széthullása miatt tömegesen elszenvedett, negatív individualizmus. Utóbbi legfőbb jellemzője a kiszakadtság a közösségből, a létbiztonság, illetve a „stabil állag tökéletes hiánya”, vagyis a kiszolgáltatottság és védtelenség. A negatív individualizmus ellen a modernitás gyógyszere az individualizálódással párhuzamosan zajló dezindividualizálódás, azaz a védelmet és biztonságot jelentő nagy kollektív társadalmi és jogi struktúrák kiépülése volt. Az utóbbi évek korszakváltásában azonban éppen ezek a struktúrák mentek tönkre, részben el is tűntek, az individualizáció két formája ismét egymás mellett létezik, és a negatív individualizmus veszélye újra nagy társadalmi csoportokat fenyeget. Van azonban új történelmi fejlemény is: ez a munka társadalomintegráló szerepének radikális csökkenése. Hogy ennek melyek lesznek a hosszú távú következményei, ma még nem pontosan tudható. Megtörténhet, hogy a társadalom nagy tömegei kerülnek olyan helyzetbe, amelyet Castel az újcselédség létállapotának nevez. Ugyanis nemcsak állást kell (kellene) adni az embereknek:
„Nem vitatjuk, hogy bővében vagyunk az eddig nem is sejtett foglalkozási lehetőségeknek. De ha a jelenlegi válság valóban a munka integrációs válsága, akkor e ’lelőhelyek’ féktelen kiaknázása kevésnek bizonyul a probléma megoldásához. Talán még súlyosbítja is a helyzetet. (...) Bébiszitterek, McDonalds-felszolgálók és szupermarketi árucsomagolók konglomerátuma vajon képes-e társadalmat ’alkotni’? E kérdés nem azt sugallja, hogy lenézzük azokat, akik ilyesmivel foglalkoznak! Éppen ellenkezőleg! Azokat a feltételeket igyekszik tisztázni, amelyek alapján a foglalkoztatottság az emberi méltóság alkotóelemévé válhat. A ’mindenki számára tevékenységet biztosító’ társadalom nem feltétlenül biztosítja mindenki számára az emberi méltóságot, és az a mód, ahogyan az Egyesült Államokban sikerült részlegesen megoldani a foglalkoztatási problémákat, nem feltétlenül követendő példa (...) a státusz nélküli munkások szaporodása szemlátomást egyáltalán nem segítette a társadalmi szétesés olyan aggasztó jeleinek leküzdését, mint a városokon belüli erőszak, a kábítószerfüggés, valamint egy igazán nyomorult és deviáns, a társadalom egészétől ténylegesen elszigetelt underclass létrejöttét.”
Újabb fogalomhoz jutottunk el tehát: az emberi méltósághoz. Ez manapság nagyon sokat emlegetett idea, hiszen különféle szabadságaink mögött végső alapként tűnik fel. Csakhogy a rohamos gyorsasággal kasztosodó neofeudális társadalomban az emberi méltóság bajosan lehet egy és oszthatatlan, miként a szabadságszerető Bibó István a maga tízparancsolatában axiómaként leszögezte.

 
Kommentek (0)
Szóljon hozzá!

  Név* (kötelező)

  E-mail* (kötelező, de nem jelenik meg)

  Website (nem kötelező)

Tartalom* (kötelező)


A *-gal jelölt mezők és a tartalom rész kötelezőek.

Milyen nap van ma?*
(Ellenőrző kérdés a kéretlen levelek kiszűrésére.)



 
 
Liget.org   »   Folyóirat   »   2010 / 1   »   A szociális probléma
 
replica watches
replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches
replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags
70-640 70-640 642-832 1Z0-051 220-701 642-813 70-411 642-447 300-209 300-207 070-294 itexam911