Liget - irodalom és ökológia

A Liget új, online kiadása a ligetmuhely.com oldalon érhető el.

 

A liget.org 2015 január-tól csak archívumként működik,

minden friss tartalom az új oldalon érhető el.

 

A folyóiratszámok letölthetőek az alábbi címen:

http://ligetmuhely.com/category/liget/mufaj/folyoirat

Tovább a cikkekhez »
 
 
 
2010 / 1   //    «    25    » 
CORVINA
Mund Katalin
A darwinizmus fogadtatása a 19. századi Magyarországon
tanulmány(részlet)
betűméret: nagyobb - kisebb  |  nyomtatási nézet
 
 


1.    Darwinizmus a magyar közgondolkodásban

A darwinizmussal a magyar olvasóközönség hamar megismerkedhetett. Jánosi Ferenc az 1860. évi Budapest Szemlében a könyv megjelenése után fél évvel ismertette A fajok eredetét, 1864-ben pedig Rónay Jácint írt Darwin műveiről. A főbb munkákat magyarul először a Királyi Magyar Természettudományi Társulat adta ki. 1873-ban Dapsy László fordításában A fajok eredete a természeti kiválás útján; 1884-ben Török Aurél és Entz Géza fordításában Az ember származása és az ivari kiválás – ezt 1897-ben Seress László újra lefordította.
Magyarország szellemi légkörére jellemző, hogy Darwin hamarabb részesült nálunk elismerésben, mint Angliában. Csak 1879-ben tüntette ki a cambridge-i egyetem, a Magyar Tudományos Akadémia viszont már 1872-ben tiszteletbeli tagjának választotta, s 1875-ben a neves magyar zoológus, Margó Tivadar otthonában kereste fel. Margó tanítványai és munkatársai a középiskolai oktatásba is beépítették az új elméletet. Elsőként Pap János, a budapesti kegyesrendi főgimnázium tanára 1875-ben „a középtanodák felső osztályainak használatára” írott tankönyvébe írt egy fejezetet Darwin elmélete címmel.
A darwinizmus magyarországi gyors megjelenésében, népszerűségében nagy szerepe volt az ország történelmi helyzetének. A forradalom és szabadságharc letörése megsemmisíteni látszott a nagyra törő terveket és eszméket. Az ország katonai igazgatás alá került, legjobbjaink menekülni kényszerültek, bujdostak vagy börtönökben sínylődtek. Általános volt a kiábrándultság – és a kijózanodás. Jogosult-e a bukással végződő forradalom? Nincs-e ellentét forradalom és történelmi fejlődés között? Ezek a kérdések gyötörték az értelmiséget. S ahogy a nyugati polgári fejlődés ellentmondásai nyilvánvalóvá lettek – többnyire a munkásmozgalmakról, az utópista szocializmusról szóló híradások formálták a közvéleményt –, még távlattalanabbnak tűnt a kép.
Kiutat kellett keresni az eszmei válságból. A politikai kudarcok után a természettudomány ígért megnyugvást, megerősödtek a természettudományos történelemszemlélet egyes elemei. Hiszen a természettudomány „örökérvényű” igazságokat kínál, hitet erősít, hogy a történelmi remények szertefoszlása idején is egyetemes érvényű a fejlődés, a haladás.
A magyar tudományos életben uralkodóvá vált az elképzelés, hogy a tudósnak saját hazája felemelkedésén kell fáradoznia, mert munkássága így az egész emberiség javát szolgálja. Tudomány és nemzet, polgári átalakulás és tudomány elválaszthatatlan. A nép tudatlanságának megszüntetése csak a természettudományos neveléssel, a tudás közvagyonná tételével lehetséges – az áhított, szellemi virágzásnak és a hozzá társuló anyagi jólétnek is ez a feltétele.
Bár az evolúciós eszme különféle változatokban meghonosodott a hazai természettudományokban, a darwinizmus széles körű elterjedése csak a kiegyezés után tapasztalható. A hazai kapitalizálódás gyors kibontakozására reflektálva hamar megjelent a szociáldarwinizmus is, amelyben a szabadversenyes kapitalizmust a természettörvények mintájára értelmezik. Müller Kálmán 1879-ben, a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XX. Nagygyűlésén tartott beszédével azonnal az érdeklődés középpontjába került. A „struggle for life” elvet markáns szociáldarwinista formába öltöztette a szerző, természetessé, sőt, erkölcsössé téve: „A gyáros például nem tör vetélytársa élete ellen – de halálának hasznát sem venné, mert ketten is elfoglalnák helyét –, hanem azon lesz, hogy jobb árukat készítsen. Az egyenes károsítás szándéka nélkül mindenki vetélytársát iparkodik túlszárnyalni, használva magának és a köznek, mert csak a versenyben rejlik a haladás csírája.” A munkáskérdést is a kiválasztódás törvényének megsértése nélkül kell megoldani: „Mindazoknak, kiket a munkások kérdése idegesekké tesz, kik azt erőszakosan elfojtani vélik, a természettudományok egy tanáccsal bátorkodnak szolgálni: tanulmányozzák a létért való küzdelmet; s meg fognak győződni, hogy van a munkásnak nem egy panasza, amely jogos, hogy két keze legszorgalmasabb munkájával sem képes a feltételeknek megfelelni; de meggyőződnek egyszersmind arról is, hogy a munkásnak megfeszített ereje azért meddő, mert oktatva, különösen szakában oktatva nincs.” Az oktatás visszahat az államra a munkás jobb alkalmazkodóképességének biztosításával. Müller a záró részben megismétli: „...a társadalomtudomány tárgya voltaképpen nem egyéb, mint a társadalom darwinizmusa”.
Buzinkay Géza (1985) áttekintette az 1870-es évek hetilapjaiban megjelenő Darwin-képet. A Vasárnapi Újság, valamint a Magyarország és a Nagy Világ (később Ország-Világ) ún. „enciklopédiai” lapoknak nevezték magukat, mert célkitűzéseik között szerepelt az ismeretterjesztés. Az „enciklopédiai” lapok 1871–72-es évfolyamaiban 3 Darwin-portré, 3 könyvszemelvény (Az ember származásából és Darwin első művéből), valamint a darwini tanokról szóló két elmélkedés is megjelent. 1873-ban 3 részletet adtak közre A fajok eredeté-ből és szintén 3 részletben ismertették A kedélyhangulatok kifejezése az embernél és az állatoknál című művet. Ezekben a hetilapokban néhány év alatt a darwinizmust átfogóan ismertették. Később, 1877-ben Darwin egyik újabb cikkéről, 1881-ben pedig egyik botanikai munkájáról írtak. 1882-ben két lapban jelent meg Darwin-nekrológ.
A Vasárnapi Újságban 20 darwinizmust ismertető cikk jelent meg – a lapra egyébként is jellemző volt az angol-orientáció. Ráadásul itt csoportosultak a Természettudományi Közlöny szakemberei is (pl. Dapsy László, Petrovics Gyula, Kvassay Jenő).
A darwinizmus forradalmasította a világszemléletet, óhatatlanul felvetette vallás és tudomány viszonyát. A magyar közművelődési lapok is így értékelték. Már az 1871-ben megjelenő első Darwin-interpretációnak is ez volt a fő mondandója. Dapsy fontosabbnak nevezte tudományos szerepénél világnézeti vonatkozásait. „A darwini tanoknak ugyanis szerintünk nem abban rejlik fő horderejük, hogy a fajoknak nem külön teremtését, hanem egymásból származását, s így az embernek is szükségképp egy hozzá legközelebbi alantibb állatfajból való kiválását szándékszik bizonyítani; hanem abban, hogy mind e nagy változások tényezőiül a 100 000 évekre terjedő időt és a körülmények összhatását állítva fel, nézeteinket a teremtés kora és módja iránt tetemesen megváltoztatják.”
A Vasárnapi Újság egyeztető szellemű volt: a darwinizmus elfogadásával együtt fenntartotta a vallásos létértelmezést is. A Magyarország és a Nagy Világ inkább materialista nézeteket hangoztatott. A legmagasabb igényű, a természettudományi szakértelmiség tájékoztatását szem előtt tartó Természettudományi Közlöny a darwinizmust átfogóan, számos képviselője munkásságának tükrében, különböző területeken jelentkező eredményeinek és következményeinek számbavételével ismertette. Az „enciklopédiai” lapok már csak a legfontosabb vagy legérdekesebb eredményekről és néhány darwinista tudós működéséről számoltak be. Spencerre is csupán egyszer történik hivatkozás, az Ország-Világ 1883-i évfolyamában. Ez erkölcstani megjegyzés volt, utalva Spencer 1875-ben magyarul is megjelent pedagógiai munkájára. A Képes Családi Lapok nem csupán a darwinista tudósokról, de magáról Darwinról vagy tanáról sem szólt. Bár néha közhellyé egyszerűsített célzásokat közölt.
A Természettudományi Közlöny szerzői elfogadták természettudományos eredményeit is, materialista következtetéseit is. Az „enciklopédiai” lapok természettudományos szempontból nem elemezték, hanem elismerték és elfogadták, világnézeti vetületét beillesztették a keresztény vallásfelekezetek által képviselt hagyományos világképbe – vagy legalábbis nyitva hagyták ennek lehetőségét. Az egyeztető magatartás azokat az írásokat jellemezte, amelyek közvetlenül Darwinról és tanairól szóltak. Azok a cikkek, amelyek Darwin megnevezése nélkül ismertették tételeit, többnyire egyértelműbben pozitivista, materialista nézeteket vallottak. E jelenségek egyik magyarázata Buzinkay szerint, hogy a darwinizmus ellen feltámadó harc felszínes volt, szavakra és jelszavakra épült, és csak a közvetlen megnevezésnél ismerte fel az ellenfelet. A Képes Családi Lapok viszont ha egyáltalán megemlítette Darwint vagy tanait, tudományos értékéről is szkeptikusan szólt, naiv érvek alapján.
Darwin és a darwinizmus megjelent az élclapokban is. A „majomtól származás” alkalmas vicc-témának tűnt, a Borsszem Jankó Darwin halálakor így emlékezett: „Az emberiség egyik legmakacsabb és legveszedelmesebb ellensége múlt ki az imént Angliában, ahová a bölcs természet internálta. (...) behozta a ’létért való küzdelmet’, melyet ő előtte nem ismertek, s ezáltal az összes emberiség létét fölöttébb küzdelmessé tette. De még evvel sem érte be, hanem az ember eredetét is a majomra vezette vissza, ami gyávaság, mert az élőktől félvén azoknak őseit szidta majmoknak. (...) az állatok arckifejezéséről is írt munkát, bebizonyítván, hogy az igazán emberi érzelmek az állatoknál, az igazán állatiak pedig az embernél fordulnak elő. (...) Mint hiteles forrásból értesültünk, a pokolban Darwin számára külön Siemens-féle kályhát állítottak föl, mely egészen új rendszerű fűtéssel bír és 475 fok hőséget bír kifejteni.” Mégis – a közhiedelemmel ellentétben – meglehetősen kevés „Darwin-karikatúrát” találunk ezekben a lapokban.

 
Kommentek (0)
Szóljon hozzá!

  Név* (kötelező)

  E-mail* (kötelező, de nem jelenik meg)

  Website (nem kötelező)

Tartalom* (kötelező)


A *-gal jelölt mezők és a tartalom rész kötelezőek.

Milyen nap van ma?*
(Ellenőrző kérdés a kéretlen levelek kiszűrésére.)



 
 
Liget.org   »   Folyóirat   »   2010 / 1   »   A darwinizmus fogadtatása a 19. századi Magyarországon
 
replica watches
replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches
replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags
70-640 70-640 642-832 1Z0-051 220-701 642-813 70-411 642-447 300-209 300-207 070-294 itexam911