Liget - irodalom és ökológia

A Liget új, online kiadása a ligetmuhely.com oldalon érhető el.

 

A liget.org 2015 január-tól csak archívumként működik,

minden friss tartalom az új oldalon érhető el.

 

A folyóiratszámok letölthetőek az alábbi címen:

http://ligetmuhely.com/category/liget/mufaj/folyoirat

Tovább a cikkekhez »
 
 
 
2013 / 5   //    «    7    » 
Kapitány Máté
Plázaszólamok
novella
betűméret: nagyobb - kisebb  |  nyomtatási nézet
 
 


Gyere már, anyuka, kiáltja, hallod, baszki, szedd már a csülködet, nem hiszem el, siessél már, te! Gyorsul a cipőcsattogás, szaporább a légvétel. Húzzatok bele, lihegi az anyuka, és üvölt a vonszolt gyerek, hogy dzsááááááá, hagyjál már, ne rángass, és szorít egyet az anyuka, és foga között préseli, hogy nyitásra oda kell érnünk, úgyhogy ne hisztériázzál, mert be leszel szépen mószerolva apánál. Elhallgat a gyerek, csak fújtat haragosan, úgy húzatja magát. Apuka vállal belemegy egy telefonálóba, az egymásnak csapódó kabátok hangja mint egy feszült taps, rövid. Anyád, mormog a telefonáló, aztán meg, hogy ja nem, nem neked mondtam, viszont figyelj, mikorra lesznek meg, mi, várjál, itt nem hallom, mert hangos a zene, mindjárt visszahívlak, halló, halló, mindjárt, mindjárt, le fogok merülni. Lassú léptek, az izgalomtól ötlettelen kamaszszerelem vonul át a sietők között, kirakatok előtt meg-megtorpanva, izzadt tenyerek tapadnak egymáshoz. Melyiket nézzük meg, kérdi a srác, mármint melyik filmet, kérdi a lány, a srác meg közben arra gondol, hogy a lány vajon mit szól este a péniszéhez, amikor először megmutatja neki. Elhaladnak egy pult mellett, jön a mosoly, hogy sminket kérsz, ingyen van, egy próbasmink? Távolba vesznek a léptek, a sminkes csaj visszatámaszkodik a pultra, körmével kopog a laminált lapon, keserűen szemlélődik. A hangosbemondó szól, erre-arra tereli a nyájat, hogy akció van itt, meg ott, a sminkes csaj sóhajt egy nagyot. Még nyolc óra hátra van. Jönnek újak, sminket kérsz, próbasminket, új arcot, ezt csak úgy utánuk veti, mikor már odébb álltak. Ingyen van! A közeli szökőkút magasba repíti a vizet, a vízsugár visszhangot verve zuhan alá, mint az uszodában fejest ugrók. Már csak a kusza gyerekzsivaj hiányzik, meg az úszómester éles sípja. Szabad lesz, kerülget most egy zaklatott hang, nehéz táska súrlódik az enyhén görbülő háton, minden lépésnél zöttyenve egyet. Elnézést, szabad lesz, remegi a feszült hang, miután már könyökkel nekinyomult az előtte battyogónak. Mozgólépcső tekeri a verklit, az egymás mellett felfelé és lefelé suhanók hol gyanakodva, hol kíváncsian méricskélik a másikat. A mozgólépcső tetejénél összeakad két nyeszlett, értelmiségiforma figura, nem közeli barátok, de ismerik egymást, ahhoz túl jól is, hogy ne kezdjenek azonnal magyarázkodni. Ja, tudod, csak úgy beugrottam ide, a papírboltból kell valami, hát te, hát én is, igen, nekem is a papírboltból kell valami, nohát akkor menjünk együtt, nem, én a másik papírboltba megyek, tudod, a másik épületben, ja értem, akkor szervusz. Babakocsit tol mellettük egy cingár anyuka, legcsinosabb ruháját viseli, lépdel és közben duruzsol a csecsemőnek, a csecsemő figyel, három zeneszám és három ételszag kavarog körülöttük. A babakocsi begurul egy bioboltba, barna szappanok és bíbor teafilterek sorakoznak a polcon. Mit parancsol, drága, kérdezi a betérőtől felélénkülő, terebélyes asszonyság, az eladó. Köszönöm, egyelőre csak nézelődöm, cincogja az anyuka, nézelődik a csecsemő is, és nyilván azon töpreng, melyik szappan tesz jobbat a bőrének, és melyik liszt puffasztja kevésbé, és hogy milyen jó lesz, mikor végre beszélni fog, mert akkor felvetheti a mamának, hogy jó volna a babakocsi belsejére felragasztani egy kalóriatáblázatot, csak hogy szem előtt legyen, ha a szükség úgy hozza. A bioboltba betéved egy részeg alak, az anyuka befogja az orrát, a terebélyes asszonyság meg sokatmondóan összenéz az anyukával, érzik közös fölényüket, az eladó kihívóan és merészen közelebb lép a részeg alakhoz, és odaveti, hogy mit parancsol, segíthetek? A részeg alak azt motyogja, hogy áááá, hhol van a, tudja, a budi, a mosdó, nem azért, csak hogy, na, érti, miről beszélek. Harmadik emelet, szól határozottan az asszonyság, és mutatja az utat. Teátrálisan meghajol a benyomott férfi, köszönöm, mádmázel, suttogja, azzal kihátrál az üzletből. Elismerően mosolyog a cingár anyuka, mikor kitolja a babakocsit, és elköszön, bárcsak ő is ilyen határozott lenne, persze kettejük közül ő a csinosabb, de azért akkor is. Néhány perc múlva úgyis visszatér ez a seggrészeg szerencsétlen, és akkor majd megkérdi újra, hol a mosdó, gondolja szánalommal az eladó, azzal visszahuppan a kassza mögé. Az üzlet előtt egész osztály viharzik át, egy pillanatra minden más hangot elnyomnak, két öreg nénike rémülten húzódik félre, nehogy eltapossák őket. Az osztályfőnök hátul halad, onnan kiabál előre, hogy ne arra menjél, viselkedjél már, Danika, engedd át az urat, fel a lépcsőn, gyerünk. Lázasan forog a szeme, ahogy így ordibál, és alig várja, hogy végre bent legyenek a moziteremben, és hátradőlhessen abban a kényelmes, puha székben, és talán el is alszik majd a filmen, de azért egy ébresztőt állít a telefonján. A rémült nénikék egy padra telepednek, mint a vízen sodródó falevélen kapaszkodó rovarok, kuporognak, úgy vészelik át az osztály elvonulását. Mikor az utolsó tanuló és a moziszékbe kívánkozó osztályfőnök is eltávolodik, csak akkor engedik el táskájukat, csak akkor mocorognak. Le kell menni a piacra is, dünnyögi egyikük, majd ha oszlik a tömeg, ilyenkor rengetegen vannak, bólogat a másik. Ideér a kamaszpár, ők is a mozi felé veszik az irányt. A két néni mosolyogva szemléli őket, a srác ettől zavarba jön, és felgyorsít, a lány nem érti, de azért szedi a lábát ő is. Váratlanul másik fiú jön szembe, épphogy csak befordult a sarkon, kis híján nekimegy a lánynak. Megnyerően mosolyog, elnézést kér, és még rá is kacsint az elvörösödő lányra, sőt, még a vállát is megérinti, olyan idegesítően magabiztosan, legalábbis a srácot idegesíti ez a magabiztosság, de az meg különösen, hogy barátnője akaratlanul is utána perdül a másik fiúnak, mikor az továbbáll. Nem szól a srác, nem akarja, hogy a lány azt higgye, féltékeny, mert egy igazi férfi nem féltékenykedik, ezért csak hallgat, de elég feszült a hangja, mikor azt mondja, hogy na, menjünk már, még a végén lekéssük. Aranyosak, szól az egyik néni, suták, teszi hozzá a másik, de már húzzák is össze magukat, mert most három rossz arcú gyerek közeledik. Alig múltak tízévesek, mégis tetoválás van rajtuk, és fura felnőtt ruházat, és látszik az arcukon, milyen erőszakosak, gondolja az egyik néni, és fülbevaló van a fülükben, és sárga az ujjuk a cigarettától, na szép, ezeket se nevelik a szülők, az biztos, és úgy masíroznak, mintha övék lenne az egész placc. A középen menetelő felkurjant, hogy úgy-úgy, szedd csak a lábad, te csíra, a másik kettő pedig öröm nélkül nevet ezen. A csíra az egyik értelmiségiforma figura, úgy látszik, végzett a papírboltban, és most szedi a lábát, és úgy tesz, mintha meg sem hallotta volna, persze nagyon is meghallotta, nagyon is felgyorsult tőle a szívverése. Oda kéne menni hozzájuk, és egy-egy orbitális nagy pofont lekeverni nekik, komolyan mondom, gondolja, de ezek csak gyerekek, én meg felnőtt vagyok, meg kell őriznem a hidegvéremet. Különben is, hogy jönnek ezek ahhoz, hogy felbosszantsanak. Hirtelen feltolulnak benne a keserves iskolai emlékek, mikor a szünetben egy kukába gyömöszölték, vagy mikor zsíros kenyeret nyomtak a hajába. Ökölbe szorul a keze, aztán mégis felenged. Nekem van feleségem, mormogja, családom, munkám és otthonom, ezeknek meg mijük van? Csak a nagy pofájuk, meg a drogok, amivel tömik magukat. Úgy kell nekik. Felszáll a következő mozgólépcsőre, de még remeg a keze, ahogy kapaszkodik. Újabb emelet.

 

Az idegességtől bedugul a füle, így alig hallja meg a háta mögül érkező elnézést, szabad lesz?, hegyes könyök fúródik a veséjébe, majd görnyedt hát suhan el mellette. A gyorsnyomdában fiatal lány, hetykén a pultra támaszkodó középkorú férfi fűzi, különös szavakat negédesen folyatva, galambom, mikor végzel, gerlicém, szépséges gerlicém. Forró papírok fölött röpködnek a nyálas madarak. Elviszlek akárhová, hajol még közelebb a férfi, aki az apja lehetne, akárhová, csak kérned kell. Van barátom, mondja a lány, és mindennél jobban várja, hogy a férfi fizessen, és végre odébb álljon. Biztos valami kis pubi, nevet fel a madárröptető, nincs igazam? A lány nem válaszol, visszaadja a pendrive-ot, amiről nyomtatott. Neked igazi, felnőtt férfi kell, szól újra az erőszakos udvarló, és próbálja behúzni pocakját, mert hirtelenjében öregnek érzi magát. Százhúsz forint lesz, mondja a lány, és szigorú szemmel néz a férfira. A férfi sértetten nevet, miközben odadob egy kétszáz forintost. Tartsd meg az aprót, csibécském. Fekete kabátja libben, sietve távozik. Vállal nekimegy a részeg alaknak, a két kabát csattanása erős, mint a mennydörgés a villám után. P-p-paraszt, dadogja a tántorgó piás, és szinte rázuhan a gyorsnyomda pultjára.

 

A lány megrémül, de mivel az ő családjában is van iszákos, hamar megnyugszik. Segíthetek, kérdezi vékony hangján, igen, felel a részeg, aztán sokáig hallgat. Szomorú a szeme, tűnődik a lány, még a ködön át is látszik, de jó kis bőr ez, gondolja a részeg, ezt lehet, hogy ki is mondja, de aztán csak annyit kérdez, hogy tessék mondani, hol a budi? A lány megmutatja neki, a részeg megköszöni, majd tovább botorkál. Az osztály már a moziteremben, az osztályfőnök hortyog. Telik a nap, a hangosbemondó óránként tereli a népet. Erre-arra áramlanak, tanácstalanul, mint a gazdátlan kutyák.

 

A bejáratnál két biztonsági őr támaszkodik, egy kövér, egy vézna, vókitókis Stan és Pan. Tegnap nem voltál műszakban, mondja a kövér, lemaradtál a legjobbról, miért, mi történt, kérdi a vézna, hát bejött egy betépett, szakadt és szakállas hippi, meséli röhögve a kövér, egy jó nagy bottal, és üvöltözni kezdett, hogy tetves kufárok, azzal nekiesett az üzleteknek, és csépelte a berendezést a botjával, eszelős volt, azt elhiheted, ahogy mondom, épphogy sikerült elmenekülnie, már rajta voltam, így dögöljek meg, de meglépett. Felvették a kamerák, kérdi fontoskodó képpel a vézna, felvették, válaszol a kövér. És már keresik.


 
Kommentek (0)
Szóljon hozzá!

  Név* (kötelező)

  E-mail* (kötelező, de nem jelenik meg)

  Website (nem kötelező)

Tartalom* (kötelező)


A *-gal jelölt mezők és a tartalom rész kötelezőek.

Milyen nap van ma?*
(Ellenőrző kérdés a kéretlen levelek kiszűrésére.)



 
 
Liget.org   »   Folyóirat   »   2013 / 5   »   Plázaszólamok
 
replica watches
replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches
replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags
70-640 70-640 642-832 1Z0-051 220-701 642-813 70-411 642-447 300-209 300-207 070-294 itexam911