Liget - irodalom és ökológia

A Liget új, online kiadása a ligetmuhely.com oldalon érhető el.

 

A liget.org 2015 január-tól csak archívumként működik,

minden friss tartalom az új oldalon érhető el.

 

A folyóiratszámok letölthetőek az alábbi címen:

http://ligetmuhely.com/category/liget/mufaj/folyoirat

Tovább a cikkekhez »
 
 
 
2013 / 7   //    «    5    » 
„ÖRÖKKÉVALÓVÁ TESZEM“
Dalos Margit
Napéjegyenlőség
jegyzet
betűméret: nagyobb - kisebb  |  nyomtatási nézet
 
 


Ma pontosan annyi ideig tart a nappal, ameddig az éjjel, és pontosan keleten kelt fel a nap, és pontosan nyugaton fog lenyugodni, ez az a nap, amikor a kelés és nyugodás a legszebben illeszkedik a kozmikus regulához, nincsen késés, nincs sietés, a kibillent földtengely erre az egy napra felfüggeszti az állandósult aszimmetriát: egy napig tartó kiegyenlítődés, őszi kozmikus napforduló. A nap kelt 5 óra valahány perckor, lenyugszik 17 óra valahánykor, s ha kelését, bukását percre tetten érjük, tudhatjuk, melyik pont a Kelet, és melyik a Nyugat, a látóhatárunk peremére akár jelet is üthetünk, megjegyezvén egy fát vagy bokrot, s a gondolatbeli egyenes végét, ahol mi magunk állunk, elnevezhetjük origónak. És egész évben tudhatjuk, hogy van egy fix pont, amelyen állva érezhetjük, hogy lehetséges a kiegyenlítődés. Lehetségesek a mindenféle kiegyenlítődések.

 

A nap lenyugtát még megláthatjuk, és a látóhatárra még bejegyezhetjük, gondolta az asszony, és sajnálta, hogy a felkeltét nem látta, de hát az egész napéjegyenlőség csak itt jutott eszébe, amikor megérkeztek a faluba. A városban különben sem könnyű megfigyelni a napkeltét.

 

Törvényszerű, hogy a napéjegyenlőség itt eszébe jutott, hiszen annak jegyében lélegzett most az egész környék: a nagyméretű, nyerstégla templom, amely a kisméretű házak közül úgy magasodott ki, mint a gótikus katedrálisok. Itt mindannyiszor Caspar David Friedrich titokzatos, a tájba máshonnan, vagy más korból odavarázsolt katedrálisai jutottak eszébe, s arra gondolt, a régi falulakók talán már Drezda környékén élnek, s talán felfedezték a drezdai mester tájai és a hajdani falujuk közti rokonságot.

 

Most ketten, a férjével mentek a faluba, és lelkesen újból megnéztek és megbeszéltek mindent: a templom nagyságát, amelyet egy kicsi falu evangélikusainak száma semmiként sem indokolhat, és mondták újra, hogy igen, ez a templom több falut szolgált, de a többi falut átcsatolták a szomszéd országhoz, azok templom nélkülivé lettek, a templom meg maradt majdnem hívek nélkül, aztán a megmaradt hívek nagy részét kitelepítették, akkortól válhatott a templom messze látszó lélektemplommá, melybe az elcsatolt szomszéd falvakból, s még Németországból is vasárnaponként visszaszálltak a honvágy-gyötörte lelkek. Messziről felismerhető volt lélektemplom mivolta: magasodott, delejezett, mint Caspar David Friedrich katedrálisai.

 

Újból megbeszélték a zárt homlokzatú, magas kapus német házakat, a hajdani állaguk, formájuk által hirdetett jómódot, kiegyensúlyozottságot, szorgalmat. Hiába laktak bennük új telepesek, ezek is mind-mind átlényegültek lélekházzá.

 

Fölmentek a szegények lakta Hegy utcába, lankákon, görbületeken, kanyarokon, meredek udvarokon, egymáshoz ragasztott fecskefészek-házakon ámuldoztak újra és újra, mindig akadt felfedezni való, s ők ketten nagyon értették és értékelték ezt az egészet, voltak ebben hagyományaik, megalapozott ismereteik. Újból elgondolták, hogy az itt lakók a hegyen át hogyan juthattak el a bányához, merre vezettek a régi utak, s hogy biztosan voltak kanyarokat levágó rövidítő ösvények is át a bozóton, vagy a gazdagok gyümölcsösein. Szerették ezt a falut, s időnként szükségét érezték, hogy ide látogassanak. Elzártsága, körülkerítettsége védte a túlzott látogatottságtól, átmenő forgalomtól. Még megvolt egy vasúti sínpár, s a faluba kanyarodó útnál a sorompó is, amiből tudni lehetett, hogy hermetikusan azért nincs lezárva minden; katonák, detektívek, pecsétek, engedélyek, betanított kutyák sűrűjén át még ki lehet menni a hajdani szomszéd falvakba, amiknek közös gyűjtőnevük már az volt, hogy HATÁRONTÚL, vagy egyszerűen KÜLFÖLD. A falu magasabb pontjain megállva körbe lehetett mutatni a messzeség felé, és néven nevezni a leszakított településeket, ilyenkor szinte érezték a lelkek légbeli áramlását: elvágyódások, honvágyak keresztezték egymást, s az asszony a LÉLEKTEMPLOM, LÉLEKHÁZAK után a falut is megnevezte: LÉLEKFALU, hiszen a kitelepítettek javarészt lélekben még itt időztek.

 

Az asszony emlékezett egy magányos nagy barangolására, amikor a mámoros egyedüllétbe úgy belefeledkezett, hogy túlment az erdőn, mindenféle bozótokon és vizenyőkön, gyümölcsösökön bóklászott át, s valamiféle gabonával bevetett nagy földterület mellett megállva hosszasan bámult egy fára, a zöldellő gabonatábla közepén egyenesen álló egy szem fára, a fa messze volt, kérgének rovátkái, levelének erezetei nem látszódtak, nem ismerte a nevét, de állt vele szemben, és érezte, az élőlénynek rendeltetése van, de hogy mi, azt nem tudta megfejteni. Mért hagyták ott a gabonatábla közepén, miért kerülgetik traktorral, kaszával? Lombja nem volt akkora, hogy hűvöse alá ülhessenek, meredeken, egyenesen szökött az égbe. Mire tesz ez a fa magamagával felkiáltójelet? Az asszony akkor és azóta is érezte a jelzés fontosságát, a jelzések jelzésének bonyolultságát; megfejtésre várva maradt benne a fa, ősszel, tavasszal, télen is állt a maga kora nyárias zöld derűjével, kimagasodva a vetések zsengébb zöldjéből.

 

Amikor az asszonynak a faluban eszébe jutott a napéjegyenlőség, hirtelen úgy érezte, megfejtette a fa titkát, legalábbis az egyik titkát: végig kell menni az erdőn, az utakon, a tocsogókon, át kell vágni az érett gyümölcsű magánkerteken, meg kell állni a gabonatábla melletti csapáson, s megkeresni azt a pontot, amelyből az egyenesen húzott vonal érinti a fát, s hosszabbításában 17 óra valahány perckor lebukik a nap. Az a pont lesz az ORIGÓ, s a fa a jel, a jelzések jele, amely egész évben mutatja, kiabálja, hogy létezik kiegyenlítődés, van olyan, hogy a nappal egyenlő az éjszakával, van ráktérítői egyensúly.

 

A kora nyári kép a selymes zöld gabonából érdesebb zölden fölmagasló fával – valahol jóval a falun túl, erdők, gyümölcsösök, bozótosok takarásában – hatni kezdett, mint láthatatlan mágneses erő, s az asszony elindult, hogy megtalálja, ráleljen még 17 óra valahány perc előtt, mert egyes-egyedül ez ennek az egész kirándulásnak a tétje, s a kiránduláson túl az egész napfordulós napnak, s talán a tavaszi napfordulóig elkövetkezendő sok hosszú hónapnak. Az erdei úton hátraszólt, hogy menjünk, menjünk még, s közben éberen figyelt, mivé váltak a nyári zöldek, tudta, hogy a selymes gabona közben szúrós sárgára érett, s régen lekaszálták, a fa érdesebb zöldje barnára vagy sárgára változott, az is lehet, már csupaszak az ágak, annál gyönyörűbb lesz, ha a lebukó nap hátulról, alulról vörösen belekap, meg kell még keresnünk az egyetlen lehetséges pontot, ahonnan nézve érvényes a látvány: a fa jobb és bal oldalán, a kopasz vagy rőt levelű ágakon egyensúlyban lebeg az éjszaka s a nappal: gyorsan tovatűnő libikókás játék.

 

Épp szólni akart: ha lehet, menjünk kicsit gyorsabban, amikor férje azt mondta, ne menjünk tovább. Hátra fordulva kérlelni kezdte, nagyon-nagyon erősen kérlelni. Ismételten, szinte könyörgően, érezni lehetett, a kérésnek tétje van, és annál erősebb lett az ellenállás: mert minek ilyenkor erdőben, bozótosban, vizenyőkön caplatni, amikor már a nappalok is rövidülnek, visszafelé aztán ránk sötétedik, ilyenkor már mások a viszonyok, mint nyáron, s errefelé különben is gyanús a mozgás sötétedés után. Az asszony még kért, így máskor sohasem szokott, s mondta, hogy hiszen még teljesen világos van, s jó darabig még naplemente után is világos az ég. A fát, az origót, a horizontig hosszabbított egyenest, az abszolút Nyugat-pontot, s a fa körüli éjszaka–nappal libikókát nem mondta, ilyesmit normális ember nem mond.

 

 
Kommentek (0)
Szóljon hozzá!

  Név* (kötelező)

  E-mail* (kötelező, de nem jelenik meg)

  Website (nem kötelező)

Tartalom* (kötelező)


A *-gal jelölt mezők és a tartalom rész kötelezőek.

Milyen nap van ma?*
(Ellenőrző kérdés a kéretlen levelek kiszűrésére.)



 
 
Liget.org   »   Folyóirat   »   2013 / 7   »   Napéjegyenlőség
 
replica watches
replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches
replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags
70-640 70-640 642-832 1Z0-051 220-701 642-813 70-411 642-447 300-209 300-207 070-294 itexam911