Liget - irodalom és ökológia

A Liget új, online kiadása a ligetmuhely.com oldalon érhető el.

 

A liget.org 2015 január-tól csak archívumként működik,

minden friss tartalom az új oldalon érhető el.

 

A folyóiratszámok letölthetőek az alábbi címen:

http://ligetmuhely.com/category/liget/mufaj/folyoirat

Tovább a cikkekhez »
 
 
 
2007 / 7   //    «    30    » 
VÍZÖNTŐ
Horgas Judit & René Margit
VÍZÖNTŐ - A Hévízi-tó
novella 
betűméret: nagyobb - kisebb  |  nyomtatási nézet
 



 

Partján a rezgőnyárfák óriássá

felnőnek, egy emberöltő se kell

s mankót tör ketté, aki benne hétszer

megfürdik és sosem felejti el...

 

Hétezer évvel ezelőtt vagy talán még régebben telepedtek meg itt először emberek - bólint felém kecsesen az indiai vörös tündérrózsa és egy icipicit megbillenti alsó szirmait, mintha a vállát rándítaná. - Én ugyan akkor még nem voltam itt, így nem sok látnivaló lehetett, de a rómaiak már ismerték a termálvíz gyógyító erejét, és felhasználták a bőr megmunkálásánál, a kender és a len áztatásánál is. Még szerencse, hogy ilyesmi manapság nem fordul elő - szipog finomkodva -, hogy is élhetne olyan mocsokban a legnemesebb virág, a tiszta erkölcs jelképe?

Egy arra úszó aprópikkelyű compó gúnyosan tátog: - Már megint lótusznak képzeli magát! Elhitte a sok zavarosfejű költőnek, pedig pontosan tudja: még csak nem is rokonok. Ő Nymphaea thermalis, melegvízi nimfa, ami igazán szép név, de ez a hencegő mindig magasabbra tör - csóválja a fejét, és sietve továbbúszik.

A virág sértetten hallgat, így egy ráérő vízi cickány folytatja a történetet: - Egy legenda szerint a zalai dombokat egykor maga az ördög szántotta, s ekéjének nyomán meleg víz tört elő, ezért van arrafelé annyi termálforrás. Mások úgy vélik, Flavius Theodosius kelet-római császár keresztény dajkájának könyörgésére fakasztotta a Szent Szűz, hogy a kisgyermek korában lebénult Flavius teste megerősödjön. A dajka addig gyógyítgatta a csodás vízzel és iszappal, míg valóban meggyógyult, s felnövekedvén hálából a kereszténységet tette államvallássá birodalmában. Sokáig csak a köszvényes végvári vitézek meg a környékbeli falvak lakói fürödtek a náddal és sással benőtt vízben. A tó mellett hatalmas mocsár terült el, a Hosszúsár, és finomabb urak csak akkor merészkedtek a közelébe, amikor a 17. században az elfolyó víz hasznosítására malmokat állítottak fel a völgyben, és rendezték a környéket. Európa legnagyobb melegvízű tava a 18. század közepétől már ismert és elismert gyógyfürdőként működött, a megyei tiszti főorvos elemezte és közzé tette a forrásvíz összetételét. A kénes, alkáli-hidrogénkarbonátos, enyhén radioaktív vízű tó még a katonai térképekre is felkerült. Festetics György építtette az első fürdőt, amelyet a környék lakossága ingyen használhatott, és ahol gyakorlott érvágók szolgálatait is igénybe vehették. A helyiek körében igen népszerű grófi család szívesen ereszkedett az egyszerű nép közé, olyannyira, hogy az ifjú Vilma grófnő a hazai arisztokrácia legnagyobb döbbenetére egy soproni cigányprímáshoz ment feleségül. A Festetics grófok később hét házat húzattak fel a tó mellett, ahová messze földről érkeztek látogatók, s így mind nagyobb híre lett. Lovassy Sándor, keszthelyi ornitológus és faunakutató meleg vízi virágokkal kísérletezett a század vége felé? - magyaráz lelkesen a cickány, de a tündérrózsa ridegen kiigazítja: - Egészen pontosan 1898-ban. És persze több fajjal próbálkozott, de a kényesebbje, például a fehér tündérrózsa nem bírta a tavat, és már csak a csatornában tenyészik - kacag gonoszul, hogy a cickányt elönti a méreg. - Te meg mutáns vagy, egy halványrózsaszín szirmú hibrid! - kiabálja, aztán gyorsan továbbiszkol. A virág szégyenében úgy elpirul, hogy most igazán vörösnek látszik, és ismét hallgatásba burkolózik.

- Do you speak English? - úszik mellém egy Észak-Amerikából betelepített gambuzia, aki tévedésből német nyugdíjasnak néz. Hamarosan kiderül, csak ennyit tud angolul, mert családját éppen hetven évvel ezelőtt telepítették ide, hogy elpusztítsák a maláriaszúnyog lárváit. Addigra kiépült a strand, a fürdőházra üvegtetőt húztak, nagy üdülőket emeltek, sok szobával. Reischel Vencel keszthelyi sörgyáros, aki a Festetics-családtól bérelte a fürdőt, jó üzletember volt. Elkészült a kéttornyos fürdőbejárat és a szanatórium is, és Reischel a hírneves hidroterapeutára, dr. Schulhof Vilmosra bízta a szakmai irányítást. A hévízi fürdő látogatói négy évtizeden át áldhatták a doktor nevét, amíg 1944-ben a városka teljes zsidó lakosságával együtt Auschwitzba nem vitték. - A gambuzia ezen elmereng és szomorúan továbbúszik, mintha ott sem volnék.

Egy kecskebéka veszi át a szót: - A háborúban minden megváltozott. A Festetics-család a nyilasok elől külföldre menekült, és a tavat már csak német vendégek meg sebesült katonák látogatták. Aztán mindent államosítottak, létrehozták a gyógyfürdőkórházat, szakszervezeti üdülőket építettek. A nyolcvanas évektől a kelet-európai látogatókat mind több nyugati váltotta fel, és ezzel arányosan fejlődött a fürdő és a könyék színvonala is. Hévíz városa ma az ország leggazdagabb vidéki települése - brekegi lokálpatrióta öntudattal. - A meleg tó és a környező véderdők együttélése sajátos, párás klímát teremt: enyhe a tél és nem túl meleg a nyár. Itt mindenki jól érzi magát - nyújtózkodik elégedetten, és a tündérrózsa felé kacsint: - Még ő is, bár folyton duzzog. Pedig itt szigorúan védik, a Nagyvárad melletti Püspökfürdőn meg, ahonnan eredetileg származik, egyre pusztul. Már Ady megírta, hogy: "ami virágot összeszednek, / Az mind földolgozásra vár, / Ugyanis likőrt gyárt belőle / A Moskovits Mór s fia gyár". Ezt meg fényképezik, babusgatják, címerbe rakják, egész nap a jó meleg vízben terpeszkedik. Reumás se lesz soha, az biztos - kacag a béka, és ahogy a napfény megcsillan a vizen, egy pillanatig mintha a tündérrózsa is mosolyogna.

 

 
Kommentek (0)
Szóljon hozzá!

  Név* (kötelező)

  E-mail* (kötelező, de nem jelenik meg)

  Website (nem kötelező)

Tartalom* (kötelező)


A *-gal jelölt mezők és a tartalom rész kötelezőek.

Milyen nap van ma?*
(Ellenőrző kérdés a kéretlen levelek kiszűrésére.)



 
 
Liget.org   »   Folyóirat   »   2007 / 7   »   VÍZÖNTŐ - A Hévízi-tó
 
replica watches
replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches
replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags
70-640 70-640 642-832 1Z0-051 220-701 642-813 70-411 642-447 300-209 300-207 070-294 itexam911