Liget - irodalom és ökológia

A Liget új, online kiadása a ligetmuhely.com oldalon érhető el.

 

A liget.org 2015 január-tól csak archívumként működik,

minden friss tartalom az új oldalon érhető el.

 

A folyóiratszámok letölthetőek az alábbi címen:

http://ligetmuhely.com/category/liget/mufaj/folyoirat

Tovább a cikkekhez »
 
 
 
2007 / 6   //    «    3    » 
VÍZÖNTŐ
Horgas Judit & René Margit
VÍZÖNTŐ - A Balti-tenger
novella 
betűméret: nagyobb - kisebb  |  nyomtatási nézet
 



 

Eltűnt ma hat halász a Balti-tengeren

és most a hat ladik egyszerre reng velem

kezemben kés megáll és megkapaszkodom

és most hat feleség és hatszor x poronty

s a sarki boltban itt ma kapható halat

még ők fogták ki tán (mért ne?) épp ez a hat

 

Nem ők voltak az elsők, sem az utolsók, akik a Balti-tenger jéghideg hullámaiba vesztek - bólogat szánakozva az ősöreg viking, akit meglágyítottak az évszázadok. Valaha véreskezű harcos hírében állt, de amit azóta látott tengeren imbolygó bárkájából, még neki is sok lehetett: az árbocán megtelepedő sirályok egybehangzóan állítják, hogy loboncos haja-szakálla, mely egykor égővörös volt, de mára szalmasárgává fakult, sokszor könnyben ázik. A letűnt idők dicsőségét siratja vagy saját, elátkozott sorsát, hogy nem szabadulhat a tengertől - ki tudja? Időtöltésként sötétbarna bárkája tatján kuporog, és csak mondja-mondja a történeteket, a vikingek előtti és utáni korok meséit, amit az arra vetődő halaktól szedegetett össze apránként, szóról szóra.

A pleisztocén korban az ősi Eridanos folyt erre, de az első jégkorszak idején eltűnt, s medre kiszélesedett. Jóval később, úgy tizenháromezer évvel ezelőtt a mai tenger helyén jeges tó feküdt. Ahogy a jég visszahúzódott, s a szárazföld kiemelkedett,  a víz folyamatosan változtatta alakját, s hol összekapcsolódott az Északi-tengerrel és az Atlanti-óceánnal, vagy észak felé a Jeges-tengerrel, hol ismét elszakadt, és magába zárkózott. Vize így néha sósabb, néha édesebb, olykor fagyos, máskor csak hűvös volt, s lakói is eszerint változtak. Négyezer évvel ezelőtt nyerte el mai formáját, s most szorosok és csatornák kötik az Északi- és a Fehér-tengerhez. Nevét talán a dán belt (tengerszoros) vagy a latin balteus (öv) után kapta, mások úgy vélik, az indo-európai bhel (fehér, fényes) szóból ered, s a körötte élő népek hol Keleti-, hol Nyugati-tengernek nevezik, attól függően, merre esik tőlük - mondja, és keményre száradt bőrtérképeket mutogat.

Tacitus a svév törzs után Mare Suebicumként ír róla, később Germán-tengerként és Keleti-tóként emlegetik, de nem a név a fontos - és rozsdás dárdájára támaszkodva kihúzza magát. - Harcostársaim a szláv pomeránok törzsével csaptak össze, hogy megszerezzék a tenger feletti uralmat. Legendás vezérünk, a fríz Rurik a 9. században a tenger partján vonulva felépíttette a novgorodi erődöt, egészen Kijevig terjedt uralma, és így az első orosz államalapítóként emlékeznek rá. Katonáit a szlávok Rusinak, országát Russiának nevezték - néz rám jelentőségteljesen, aztán ismét összekuporodik. - A balti keresztes hadjáratok vetettek véget a vikingek nagy korszakának. A német lovagok kardélre hánytak mindenkit, aki ragaszkodott az ősi pogány hithez, és átvették az uralmat a déli és keleti part mentén. Előbb-utóbb persze a józan és zsíros nyereségre vágyó ész győzött, s a Baltikum a Hanza-szövetség irányítása alá került. Legyűrték a biztonságos kereskedelmet fenyegető kalózokat, és csak az egyre busásabb profittal törődtek. A környező országok, Lengyelország, Dánia, Svédország, majd Orosz- és Poroszország évszázadokon át csatáztak, hogy kezükbe kaparinthassák a Dominium Maris Balticit.

A háborúzó nagyurak népei legtöbbször megadással tűrték, hogy a történelem hullámai átcsapjanak fejük felett, de olykor menekülőre fogták, mint 1945-ben, amikor a szovjet csapatok elől százezrek indultak nyugat felé - halkul el a hangja, hogy alig értem rekedt suttogását. - A Hannibál-hadműveletben januártól májusig több mint kétmillió német civilt szállítottak át hajókon a balti területekről Schleswig-Holsteinbe és Dániába. A rettegő tömeg nemegyszer áttörte a kikötőben várakozó hajók korlátait. Így történhetett, hogy az 1500 utasra és 500 főnyi személyzetre tervezett Wilhelm Gustloffon több mint 10 ezer ember zsúfolódott össze, köztük 4 ezer gyerek. Egy arra járó szovjet tengeralattjáró három torpedóval süllyesztette el, s a két kísérőhajó csak 1239 embert tudott kimenteni. Több mint kilencezren a jeges vízbe vesztek - és a szeméből látom: éppen a közelben lehetett, s kísértethajójáról tétlenségre kárhoztatva figyelte az eseményeket.

A tenger ősszel-télen szovjet tengeralattjárók nélkül is igen veszélyes és viharos - folytatja -, ráadásul a világ tengerei közül itt a legsűrűbb a hajóforgalom: rendszeresen vagy kétezer, többnyire orosz hajó járja, s ezek közül kétszáz nagy olajszállító. Évente mintegy félszáz hajóbaleset történik, s ha nem is olyan súlyosak, mint a Tallinn és Stockholm között közlekedő Estonia komp katasztrófája, mely 852 áldozatot követelt, az a hat balti halász csak hat apró csepp a tengerben: egy orosz kutatócsoport ötezernél is több repülő- és hadihajóroncsot talált a víz mélyén.

Mások mást keresnek: például Jüraté tengeristennő csodálatos borostyánkastélyának darabjait - lágyul el a hangja. - A litván legenda szerint Perkunas, a villámisten zúzta apróra haragjában, mert Jüraté beleszeretett egy halászba. De azt is hallottam már, hogy a borostyánok az elveszett szerelmét sirató istennő könnyei - s elgondolkodva forgatja a nyakában lógó, simára csiszolt darabot.

A sekély Balti-tenger víze csak a szűk dán szorosokon át érintkezik az óceánnal, és 25-30 évig tart míg teljesen kicserélődik. A hideg és a jegesedés lassítja a vegyületek lebomlását, a környező földek műtrágyája, a különféle kemikáliák és Szentpétervár tisztítatlan szennyvize így egyre súlyosabb szennyezést okoz. A sós és édes víz keverékében élő halak szervezetében annyi vegyi anyag van, hogy sokszor ehetetlenek, és ezt a különleges állat- és növényvilágot most egy gázvezeték építése is fenyegeti: 60 millió köbméter tengeri medret kell felásni, és 1,3 millió tonna acélcsövet fektetni számtalan tengeri faj ívási területén, hogy az orosz gáz német földre jusson - legyint lemondóan, aztán némi szabadkozás után vitorlát bont, mert vendéget vár.

Olykor, úgy ezerévenként váratlan látogató jár erre: az Atlanti-óceán északi részéről, a Golf-áramlás felől ámbráscet téved a déli partok közelébe. Kockázatos utazás, mert az értékes ámbrára áhítozó cetvadászok könnyen elejthetik, s ha sikerül is elkerülni őket, visszafelé nem biztos, hogy megtalálja az utat. Csak igazán kiváncsi természetű cetek vállakoznak ilyesmire, akik mindenképpen hallani akarják az öreg viking meséit az Eridanos folyóról, Rurikról, a Hannibál-hadműveletről és Jüratéról meg a hat eltűnt halászról.

 

s amint lefújkodom sörömről a habot

ott látom felszínén lebegni mindhatot

eltűnt hát hat halász a Balti-tengeren

én most a hat halált egyszerre szenvedem

 

 
Kommentek (0)
Szóljon hozzá!

  Név* (kötelező)

  E-mail* (kötelező, de nem jelenik meg)

  Website (nem kötelező)

Tartalom* (kötelező)


A *-gal jelölt mezők és a tartalom rész kötelezőek.

Milyen nap van ma?*
(Ellenőrző kérdés a kéretlen levelek kiszűrésére.)



 
 
Liget.org   »   Folyóirat   »   2007 / 6   »   VÍZÖNTŐ - A Balti-tenger
 
replica watches
replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches
replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags
70-640 70-640 642-832 1Z0-051 220-701 642-813 70-411 642-447 300-209 300-207 070-294 itexam911